Jorma Ollila, a Nokia elnök-vezérigazgatója szerint a kommunikációs technológiák a gazdasági és társadalmi fejlődés katalizátorát jelentik.

Jorma Ollila, a Nokia elnök-vezérigazgatója a svájci Genfben megrendezett (2003. december 10-12.) Információs Társadalom Világkonferencián (WSIS) elhangzott köszöntő beszédében a kommunikációs technológiákhoz való egyetemes hozzáférés - azaz az emberek, az információ és a szolgáltatások elérése - megvalósításának érdekében a közös elkötelezettség és a közös fellépés szükségességét emelte ki. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt megrendezett WSIS az információs forradalom által felvetett kérdések megvitatására ült össze.

"Az egyetemes hozzáférés révén 2015-re egy olyan információs társadalom jöhet létre, amelyben a világ lakosainak fele, közel 4 milliárd ember férhet hozzá azon szolgáltatásokhoz, amelyek segítenek az emberek közötti párbeszédben, az ismeretszerzésben és az eredmények elérésében" - mondta Ollila. "Az informatikai és kommunikációs technológiák a gazdasági és társadalmi fejlődés katalizátorainak tekinthetők, amelyek kulcsszerepet játszanak a millenniumi fejlődési célok elérésében."

A kommunikációs technológiákhoz való egyetemes hozzáférés a társadalmi kirekesztés elleni harc leghatékonyabb eszköze. A technológiai, tudományos, informatikai, üzleti és oktatási tartalmakhoz való hozzáférés mind az egyének, mind az államok szintjén jelentős szerepet játszik a gazdasági és társadalmi kérdésekben. Ollila kiemelte, hogy a célt önállóan egyetlen szervezet sem képes elérni. Az egyetemes hozzáférés megvalósítása a magán- és az állami szektor, illetve a civil szféra közös célja és felelőssége.

Jelenleg világszerte több mint 1,2 milliárdan jutnak hozzá adat-, hang-, és személyes kommunikációs szolgáltatásokhoz. Ugyan ez máris jelentős kezdeti eredmény a kommunikációs technológiák széles rétegekre való kiterjesztése terén, azonban a technológia önmagában még nem nyújt kielégítő megoldást. "Az egyetemes hozzáférés megvalósításában a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldást kétségkívül a mobilitás kínálja" - mondta Ollila.

Ollila kiemelte: "a technológia hátterében kedvező árú megoldásokra, támogató kormányzati szándékra és szabályozásra, valamint kompetitív piacra van szükség. A távközlési iparágban ezen pillérek a szabványosítás, a privatizáció és a liberalizáció révén épültek fel. Ennek köszönhetően mind a gazdag, mind a szegény országokban kialakult a szolgáltatások versenye, csökkentek a használati díjak, megindult az új szolgáltatások fejlődése, teret nyert az innováció, és elterjedt a kedvezőbb árú technológia."

Az informatikai és kommunikációs technológiai szektor növekedését országos szinten ösztönző politikai döntések meghozatala nem egyszerű feladat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a rövidtávon kifogásolható hatásokkal szemben egyértelműen jelentősebbek a hosszútávon tapasztalható társadalmi előnyök. "Ezen irányvonal követésének szorgalmazása a társadalom befektetése a saját jövőnkbe" - jelentette ki Ollila.

A WSIS-ről
Az Információs Társadalom Világkongresszusa egyedülálló lehetőséget nyújt a legfontosabb döntéshozók számára a közös jövőkép kialakítására és az információs társadalommal kapcsolatos kérdések széles körének megvitatására.

A kongresszus államfőket, az ENSZ szervezeteinek vezetőit, civil szervezeteket, iparági képviselőket és a média szereplőit ülteti egy asztalhoz annak érdekében, hogy egyértelműen kinyilvánítsák azt a politikai akaratot és megfogalmazzák azon konkrét lépéseket, amelyek a világ információs társadalmának jövőjét alakítják, és előmozdítják minden ország az információhoz, a tudáshoz és a kommunikációs technológiákhoz való, régóta várt, és a fejlődéshez szükséges hozzáférését.

A csúcstalálkozót az ENSZ Közgyűlése támogatja. Az International Telecommunications Union által szervezett esemény fővédnöke Kofi Annan, az ENSZ főtitkára.

A csúcstalálkozóra két ütemben került sor: Genfben (2003. december 10-12.) és Tunéziában (2005. november 16-18.).