Üdvözlök mindenkit. A mostani cikkemben megpróbálom nektek bemutatni, a különbözõ mobiltelefongyártók csúcskészülékeit. A telefonok egyes tulajdonságát a teljesség igénye nélkül írtam le, megpróbáltam kiemelni a telefonok jelentõsebb tulajdonságait.

Motorola:
A cég nagyot alkotott a Timeport sorozat legújabb tagjával, és a V. sorozat két új üdvöskéjével.
A Timeport 250-es leginkább azokat az üzletembereknek készült, akik sokat utaznak, nemcsak Európában és Ázsiában, hanem az Egyesült Államokban is megfordulnak, hiszen a telefon háromnormás, ami azt jelenti, hogy a 900 és 1800MHz-s szabvány mellett, amit Európában is használnak, az 1900MHz-s szabványt is támogatja (amerikai szabvány). Továbbá a telefon kinézete sem elhanyagolható, amit a kék billentyûzet és háttérvilágítás még jobban megdob. A szolgáltatások között megtalálható a WAP-böngészõ, a 25 telefonszámhoz rendelhetõ hanghívás, sõt hangvezérlés is, ezenkívül szervezõfunkciós határidõnapló, pénznemátváltó, és diktafon funkció is, és még sok más hasznos vagy kevésbé hasznos dolog, amit egy felsõkategóriás telefontól elvárhatunk. Külön érdekessége, hogy a prediktív szövegbevitele ismeri a magyar nyelvet, így SMS-einket fénysebességgel gépelhetjük be. Az ára körülbelül 100-120 ezer forint körül van.

A Motorola két új üdvöskéje, amiket egy kalap alá vennék hasonló szolgáltatásaik miatt, nagyon jóra sikerültek. Elképesztõen kicsik, nagyon jól néznek ki, és egyedi formájuk miatt, nagyon figyelemfelkeltõek. Menüjük is teljesen megújult az elõd v.3690-hez képest, a menük grafikus elemeket kaptak, így jobban áttekinthetõ az egész telefon menürendszere. Szolgáltatásaiban megtalálható a WAP-böngészõ, prediktiv szövegbevitel (sajnos nem magyar), hangtárcsázás és vezérlés, továbbá diktafon funkció is. Habár a telefon formája miatt inkább a fiatal, lendületes réteget célozza meg, de az „üzletemberi” rétegben is ugyanolyan jól megállja a helyét, de erre a célra inkább a 250-t ajánlom. Az eltérés a v.50 és a v.51 között csupán formailag tér el, és egy kényelmi funkcióban. A v.50-es formája lekerekítettebb, míg a v.51-é egy picit szögletesebbnek tûnik. A v.51-en helyet kapott egy kis „szájacska” is, ami nemcsak a designon változtat, hanem helyet kapott benne egy led is, ami 3 színûen tud világítani, attól függõen, hogy ki hív minket. A v50-es ára körülbelül 120 ezer Ft. Körül mozog, míg az 51-es 10 ezer forinttal drágább.

Ericsson:
Az Ericsson cég véleményem szerint 3 felsõkategóriás modellel rendelkezik, a már jól ismert UFO-s reklám fõszereplõjével a T28s-al, a sokat tudó R320-al, és a szinte mindent tudó R380-al.
Kezdjük talán a T28s-al, amiatt is mert e 3 telefon közül ez jelent meg elõször a boltokban. Erre a telefonra azt lehet mondani, hogy nagyon tetszik az embernek, vagy egyáltalán nem. Ezt az állításom arra alapozom, hogy maga a telefon „teste”, és az antenna között igencsak nagy aránytalanság figyelhetõ meg. Egyéni véleményem szerint a telefon túl egyhangú lenne, ha nem lenne rajta ez az antenna, ami formailag megtöri az egyhangúságot. Szolgáltatásait tekintve található benne 10 telefonszámhoz hozzárendelhetõ hangtárcsázás, 2 játék, visszaszámláló, stopper, 2 darab játék, környezethet szabható profilok. Azt hiszem ezek a szolgáltatások minden felsõkategóriás telefonban megtalálhatóak, sõt ezek szinte alapkövetelmények. Ezt a telefont nem halmozták el szolgáltatásokkal. Annak lehet jó választás, aki csak telefonálni akar vele, és semmilyen más extra szolgáltatást nem akar vele végezni. Külsejét tekintve 15mm vastag (ez az egyik legvékonyabb telefon), ami szinte észrevehetetlen a zsebben. 3 soros kijelzõvel rendelkezik (grafikus), amit a homogén zöld háttérvilágítás tesz lenyûgözõvé. Ára mostanra mérsékelõdött mindössze 50 ezer forint.

Az R320 2000-ben jött ki, és fõként az üzletembereknek lehet hasznos társ. Szinte minden megtalálható benne, ami az üzletembereknek elengedhetetlen. Szolgáltatásai között megtaláljuk a szervezõfunkciós határidõnaplót, a hangtárcsázást, a számológépet és a valuta konvertert is, továbbá diktafont, beépített modemet, infravörös portot a teljesség igénye nélkül. Memóriájában 100 darab telefonszámot tudunk tárolni. Formáját tekintve nem a legszebb, de a középmezõnytõl egyáltalán nem marad le. Ugyancsak ugyanolyan vékony, mint a T28s, így észrevétlenül elbújhat bármelyik zsebünkben. Súlyát tekintve nem olyan könnyû, mint a fent említette készülék, így súlya is átlagosnak mondható (101 gramm). Ezt a mobiltelefont azoknak ajánlom, akik telefonjukat nemcsak telefonálásra akarják használni, hanem mindennapi teendõjüket fel akarják jegyezni, továbbá naptárukba beakarják jegyezni összes fontosabb dolgaikat, mint például találkozók, vagy ebédek. Vagy egyszerûen csak egy ébresztést szeretnének mondjuk 3 hónap múlva.

A R380 nem egy hagyományos telefon, sokkal több annál, itt egy PDA és egy mobiltelefon keverékérõl beszélhetünk. Szerencsére azért lehet rajta telefonálni, sõt még egy normális telefon kinézetét is megtartotta. Egyedül ez a tulajdonság a súlyában nyilvánul meg, mert egy kicsit nehezebb, mint hagyományos társai. Mint feljebb említettem normális állapotban egy hagyományos telefon kinézetét sugallja (szinte úgy néz ki, mint az R320), viszont ha a billentyûzetét felnyitjuk, akkor egy nagyméretû monokróm kijelzõ tárul elénk. Gondolom sejtik, hogy ha már említettem a PDA-kat, akkor tulajdonságaiban van némi összefüggés. Erre a telefonra azt lehet mondani, hogy szinte mindent tud ami szem-szájnak ingere. Ilyen dolgokat már nem is említek, hogy WAP-böngészõ, meg hangtárcsázás, mert ezek eltörpülnek szolgáltatásai mellett. A telefon szinkronizálható PC-kel egyaránt, mint laptopokkal, vagy PDA-kal. A tulajdonságok felsorolását nem is folytatnám, mert tényleg minden megtalálható benne. Azoknak ajánlom, akik nélkülözhetetlennek tartanak olyan dolgokat amik mindennapi életük szerves része, mint például a határidõnapló, vagy ha csak szimplán le akarnak jegyezni bizonyos dolgokat.

Siemens:
A Siemens egyre jobb, és megbízhatóbb termékekkel áll elõ mostanában.
Legújabb üdvöskéje az SL45 minden képzeletet felülmúl. Mind tudásbelileg, mind formáját tekintve az egyik legjobb. Az egyik legnagyobb újítás a telefonok körében, hogy ez a telefon rendelkezik Multi Media Card-dal (MMC), ami egy kis adathordozó kártya (32MB), amin tetszõlegesen tárolhatunk telefonszámokat, feljegyzéseket, csengõhangokat, hanganyagot (diktafon funkció: 5 órányit !!!!), és ezek közül is a legjobb: MP3-akat, mert, hogy ez a telefon MP3-ak lejátszására is alkalmas. Körülbelül fél órától háromnegyed óráig terjedõ hanganyagot tárolhatunk rajta minõségtõl függõen. Továbbá mindenféle szolgáltatás megtalálható benne, amit egy csúcskategóriás készüléktõl elvárhatunk, mint a szervezõfunkciós határidõnapló, vagy a hangtárcsázás, és hangvezérlés. Kinézetét tekintve is megállja a helyét a legjobbak között, ezüstszínû burkolattal rendelkezik, a gombok is ilyen színûek, csak az árnyalatuk más. A kijelzõje hatalmas (7 soros), amit a narancssárga színû háttérvilágítás tesz még izgalmasabbá. A navigációt egy négyállású gomb teszi még egyszerûbbé. A telefon együttmûködik PC-kel, vagy PDA-kal is, így könnye összetudjuk egyeztetni adatainkat, mondjuk a Microsoft Outlook-kal. A telefont mindenkinek ajánlom, egyszerûen minden kategóriában ott van a „toppon”, fõként azoknak, akik egy MP3 lejátszóra is vágynak.



Samsung:
Szokásához híven a Samsung mindig elõrukkol valamilyen újítással. Ez most sem maradhat el, hiszen gondoljunk csak az új formákra, vagy az új szolgáltatásokra. A Samsung két új modellel állt elõ, az SGH-2400-ason kívül (ezt nem részletezem, mert az elõdökhöz képest nem tartalmaz jelentõs változást), az M100-al, és az A100-al.

Az A100 egy a megszokott formavilágtól teljesen eltérõ formavilággal lett megálmodva. Felépítéstét tekintve hasonlít a v.50-hez (StarTac stílus), ugyanúgy középen szétnyitható. Méretét, és súlyát tekintve is hasonlít rá, kivéve azt, hogy talán egy gondolatnyit vékonyabb. A mobil burkolata ezüstös színû, amit ha felnyitunk egy háromsoros grafikus kijelzõvel találjuk szembe magunkat, amit homogén háttérvilágítással fûszereztek meg. Így a telefon gyönyörû, animált menürendszerrel rendelkezik, olyannal, mint amilyennel a Nokia telefonok szoktak rendelkezni. Továbbá a menük egymásra csúsznak rá, amikor a menük között lapozgatunk, így is fokozva a hatást. A telefon memóriájában 99 név eltárolására van lehetõségünk. A memóriában alapból 18 csengõhang áll rendelkezésre, de tetszés szerint lehet komponálni zenéket a dallamszerkesztõben. A telefon tartalmaz infravörös portot is, szervezõfunkciós határidõnaplót, és hangtárcsázást is. Érdekessége, hogy a telefonban 7 darab játék kapott helyet, ami a Samsungtól elég szokatlan, de ez mindenesetre egy jó pont számukra, hiszen így legalább lesz mivel eltöltenünk az idõnket. A telefon negatívum, hogy nincs benne WAP-böngészõ, de akit ez nem zavar, annak jó választásnak bizonyulhat, de ha valaki nem bírná ki a WAP mellõzését, annak megjelent az A110. Természetesen ez néhány ezer forinttal többe fog kerülni.

A Samsung másik telefonja az M100 nevet viseli. Ez a telefon kinézetre teljesen az SGH-2400-ra hasonlít. A kettõ között annyi a különbség, hogy az M100-ba egy 32MB-os tárolóval van ellátva, amin MP3-akat tudunk tárolni. Így a telefon MP3-ak lejátszására is alkalmas hasonlóan a Siemens SL45-höz. Azonban ezen a memórián nincs módunk egyéb dolgokat tárolni, mint az SL45-ön, és nem MMC rendszerû, azaz nem tudjuk cserélgetni a háttértárolót. Szolgáltatásai között megtalálható a rezgõ hívásjelzés, számológép, és hangtárcsázás. Némileg olcsóbb árfekvésû, mint az SL45-t, ez szolgáltatásaiban meg is mutatkozik, de aki csak egy telefont akar amiben van mp3 lejátszó annak ez a telefon is tökéletesen megfelel. Viszont ha nem tudjuk hová tenni pénzünket, vagy egy mindent tudó „társra” vágyunk annak mindenképpen az SL45-öt ajánlom.

Panasonic:
A Samsunghoz hasonlóan ez a cég is két említésre méltó telefonnal állt elõ a GD92-vel, és a GD93-al, amibõl csak az utóbit fogom részletezni, mivel a 92-es modell nem sokban különbözik elõdjétõl a GD90-tõl csupán néhány új szolgáltatás található meg benne, viszont a kinézet változatlan maradt.
A GD93 merõben más formával rendelkezik, mint az elõdöké. A lekerekített formákat felváltotta a szögletes jelleg. A felsõkategóriás Panasonic telefonok sajátossága, hogy a háttérvilágításuk változtatható. Jelen modellnél ez 7 színt jelent. A grafikus kijelzõ is nagyra sikeredett: 6 sorosra. Végre a hagyományos, mondhatni puritán menüket felváltotta, a grafikus elemekkel, animációkkal ellátott menü. Még egy érdekessége van amit a középkategóriás GD52-nél vezettek be, hogy csengõhangnak bármilyen hangot be lehet rakni, ez legyen akár egy rádióból felvett, vagy egy ráénekelt hang. Továbbá az egyes nevekhez hozzálehet rendelni a különbözõ háttérvilágításokat, így amikor hívnak minket akkor az általunk felvett hang mellett, a beállított háttérvilágítású kijelzõ fog világítani, plusz természetesen a hívó neve megjelenik a kijelzõn. Így nincs azaz ember aki fel ne figyelne ránk. Például amikor kezembe került egy ilyen telefon rámondtam csengésnek, hogy tolvaj, tolvaj…. Fogják meg tolvaj!!, hát mit ne mondjak érdekes hatást keltett, amikor a bankban megszólalt a telefonom. Visszakanyarodva az eredeti témához szolgáltatásai között megtalálható az automatikus világóra, ami átállítja az idõt, ha más idõzónába lépünk át. Található benne még hanghívás, diktafon funkció is, és benne van az is, amit a telefonok nagy részébõl kihagynak, de néha igen hasznos dolog: az asztali kihangosítás. Ezt a telefont inkább fiatalos felfogású embereknek ajánlom, ez egy igazi bulizós telefon.

Sony:
Errõl a névrõl mindenkinek a következõ jelzõk jutnak eszébe: precíz, formás, kicsi, mindent tud, egyszóval tökéletes. 2000-ben a Sony két olyan modellel állt elõ amit, még álmainkban sem merünk elképzelni, a Z5-tel, és a J5-tel.
Kezdjük talán a Z5-tel, mivel ezt gyártotta le a Sony korábban. A formája igen rendhagyó, egyetlen telefonban sem láttam ilyesmit. A telefon flipje félig ráhajlik a kijelzõre. Így csukott állapotban csak a kijelzõ felsõ része látható. Itt jelennek meg a különbözõ információk, mint idõ és dátum, vagy a térerõség, és az akkutöltöttség. Ha már a kijelzõrõl van szó meg kell említenem, hogy a J5 mellett ennek a telefonnak van a legjobb minõségû kijelzõje. A kijelzõje szürkeárnyalatos (grafikus), amin elképesztõ animációk jeleníthetõek meg. Ezt tükrözi a menü is, ami ugyancsak egyedi. A menük mintha egy hengerre lennének felfestve, és ha lapozunk a menük között ez a henger körbe-körbe forog. Szolgáltatásait tekintve szinte minden van benne, amit az ember kívánhat, legyen ez WAP-böngészõ, diktafon, világóra, szervezõfunkciós határidõnapló. Mai napig nem értem, hogy miért hagyták ki belõle a hangtárcsázást, és az infravörös portot. Kezelése is a legegyszerûbb. Az oldalán helyet kapott egy többirányú görgõ amit JogDial-nak neveznek, ezzel a kezelõvel el lehet érni a telefon összes szolgáltatását, és még hívás fogadására, vagy annak elutasítására is lehet használni. A telefon pehelykönnyû, eszméletlenül kicsi, és lenyûgözõ a megjelenésû. Üzletembereknek ezt a telefon ajánlom a legjobban. A telefonról bõvebben a Sony Z5 cikkben lehet olvasni.

A J5 egy kicsit nagyobb, mint a Z5, de szolgáltatásai kárpótolnak mindenért. Kezelése, és kijelzõje megegyezik a Z5-ével. Érdekessége, hogy az alján helyet kapott egy kimenet, amit összelehet kötni a megfelelõ kábellel a számítógép USB portjával, így másodpercek alatt szinkronizálhatjuk telefonunkat PC-kel, vagy letölthetjük e-mailjeinket, vagy csatlakozhatunk az internetre is. A telefon mindent tud, amit a Z5, plusz található benne még hanghívás is. Ez a telefon is a legjobbak legjobbja, mint a Z5. Az üzletemberek bármelyik telefon is választják, mindenképpen jól járnak. Személyszerint a Z5 jobb választásnak bizonyulhat, mert jobban elfér zsebünkben, de ez már részletkérdése.

Nokia:
A Nokiáról azt lehet mondani, hogy a kezdetek kezdetén, már kitûnõ minõségû telefonokat gyártott (az akkori kínálathoz képest). Most sincs ez máshogy. A cég kitûnõ felsõkategóriás telefonokkal rendelkezik, szolgáltatásban, és kinézetben egyaránt. A most bemutatásra kerülõ telefonok között van régebbi is, de ezek még most is tökéletesen megállják a helyüket a „mezõnyben”.

A 6210 egy nemrégiben kiadott telefon, amit a 6110-es utódjául szántak. Formáját tekintve is hasonlít elõdjére, persze a kinézetén sokat alakítottak. A tudását viszont az elsõ WAP-os telefontól örökölte, a 7110-tõl. 5 soros grafikus kijelzõvel rendelkezik, amin jó minõségû animációk jeleníthetõk meg. Ez a telefon nem csak telefonálásra lett kitalálva. Lehet vele internetezni (WAP alapon), vagy szinkronizálhatjuk számítógépünkkel, vagy palmtopunkkal. A szinkronizálást nagyban megkönnyíti, hogy van rajta infravörös port, és a nagysebességû adatátvitelrõl a HSCSD, és a 14400bps-es beépített modem gondoskodik. A telefonkönyve iszonyatos tárolókapacitású, 500 név és telefonszám tárolására alkalmas. Szolgáltatásai között megtalálható a szervezõfunkciós határidõnapló, 4 játék, környezethez szabható profilok, rezgõ hívásjelzés, és a 10 telefonszámhoz hozzárendelhetõ hangtárcsázás. Méretét tekintve nem a legkisebb, de bõven elfér bármelyik zsebünkben. Ez a telefon üzletembereknek tökéletes választás lehet, mivel kinézetét tekintve egy kicsit visszafogottabb, tekintélyt parancsoló, és szolgáltatásaiban azt nyújtja, amire egy üzletembernek szüksége lehet.

A 6250 a Nokia egyik legújabb szerzeménye. Érdekessége, hogy a Siemens M35-höz hasonlóan, ez a telefon is por, víz, és ütésálló. Ám nem csupán errõl van szó, mert akkor nem ebbe a kategóriába került volna. Az iszonyatosan megerõsített (gumibevonat egyes helyeken) szerkezete, mindent kibír, így szinte minden körülmény között lehet használni. Szolgáltatásait tekintve megegyezik a 6210-el. Az adatátvitel, és a kommunikáció terén is hasonlóságot mutatnak. A különbség a kettõ között csak annyi, hogy nem támogatja a HSSCD-t, de megtalálható benne a beépített modem, a 14400bsp szabvány, és az infravörös port. Telefonkönyv memóriája majdnem a fele a 6210-ének, de így is jóval több, mint a telefonok többségéé. Szolgáltatásai között megtalálható a WAP-böngészõ, és a hangtárcsázás. További érdekessége, hogy gondoltak az olyan üzletemberekre, akik mondjuk építkezésen dolgoznak. Így a szervezõfunkciós határidõnapló mellett lehetõségünk nyílik munkanapló vezetésére. Továbbá az egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy van benne egy speciális zajszintmérõ. Ez a funkció igen egyedi, semmilyen más telefon nem tartalmaz ilyen szolgáltatást. Ezt a telefon azoknak ajánlom, akiknek elengedhetetlen egy olyan telefon, ami bírja a strapát, és szolgáltatásokkal is bõségesen el van látva.

A 8210-es telefon egy a már régebben kiadott típusokból. Ez az a telefon a 8850-el egyetemben, ami viszonylag régebbi, de esztétikailag még most is veri a mezõny háromnegyedét. Kis méretével, és súlyával mindenkit ámulatba ejt. Ez a telefon egyben tekintélyt parancsoló, és fiatalos. Ebben a telefonban nem találunk az infravörös porton, és a beépített modemen kívül semmilyen olyan tulajdonságot, ami az adatkommunikációt segítené elõ, mint például a HSCSD, vagy a 14400bps. Szolgáltatásait tekintve van benne hanghívás (10 telefonszámhoz), szervezõfunkciós határidõnapló, és 4 játék. Mint minden Nokia telefonnál, természetesen itt is lehetõségünk van dallam, és logó küldésére ill. fogadására. Memóriájában alapból 35 csengõhang található, de a dallamszerkesztõben kedvünkre komponálhatunk. Telefonmemóriája 250 név és telefonszám tárolására képes. Ezt a telefont inkább „bulizós” telefonnak ajánlanám, mint üzletembereknek.

A 8850, és a 8890 a Nokia csúcstelefonjai. A két modell kinézetre nem sokban tér el egymástól, kivéve, hogy a 8890-nek kék színû a háttérvilágítása. A designt a tervezõknagyon eltalálták, mivel fantasztikusan elegánsak a telefonok. Most fõként a 8850 tulajdonságait szeretném részletezni, mivel ez az ami viszonylag elfogadhatóbb áron meg lehet venni. Ebben a telefonban sincs WAP-böngészõ, mint a 8210-ben. Van viszont szervezõfunkciós határidõnapló, hangtárcsázás, beépített modem, infravörös port. Telefonkönyv memóriája is megegyezik a 8210-ével, azaz 250 név, és telefonszám tárolására alkalmas. Grafikus kijelzõje 5 soros. Érdekssége, hogy a telefonnak aktív flipje van, ami nem kinyílik, hanem lecsúszik. Ez az a telefon, ami nem a szolgáltatásairól híres, hanem formája miatt vívja ki magának, hogy kategóriájában a legjobb telefon legyen. Ezt a telefon fõként üzletembereknek ajánlom elõkelõ megjelenése miatt.

A 9210 Communicator több mint telefon. Mondjuk ki: mindent tud, amit egy PDA-nak kell tudnia, és még telefonálni is lehet vele :). Alap állapotban azt hinnénk, hogy egy sima telefon, amit iszonyatossan nagy mérettel, és súllyal áldottak meg, de ha kinyitjuk egy hatalmas kijelzõ tárul elénk, ami ráadásul színes is, és egy teljes angol billentyûzet. A telefon mindent tud, mint amit a 8850, sõt internetezni is lehet vele (nem csak WAP alapon). Természetesen szinkronizálható számítógéppel is. Minden az adatkommunikációhoz szükséges funkció megtalálható benne. A 9210-est, mint azt az Ericsson R380-nál leírtam azoknak ajánlom, akiknek elengedhetetlen egy PDA is. Egyébként ez a telefon sokkal többet tud, mint az R380, de méretügyileg sokkal több helyet foglal.

Tulajdonképpen ezzel ki is merültek a felsõkategóriás telefonok. Elõre is elnézést kérek, ha esetleg valamit nem pontosan írtam volna le. Ha valamilyen észrevételeitek vannak a cikkek kapcsolatban, akkor azt nyugodtan írjátok le a fórumba.