Íme egy 1.1GHz-es AMD Thunderbird processzor:

Nagy számítási teljesítmény és jelentős hőtermelés jellemzi, ezért mindig a célnak megfelelő léghűtőt válasszunk hozzá! A processzor közepén található processzormag nagyon sérülékeny, ezért hasznos kiegészítő lehet a képen is látható "lesarkazásgátló". Ennek hővezető szerepe nincs, ha rézből lenne, akkor sem számíthatunk alacsonyabb CPU hőmérsékletre. Egy 1.1GHz-es processzor 25 fokos szobában zárt system ventilátorral ellátott nagytoronyban 55 fok körüli hőmérsékleten üzemel. A tapasztaltok szerint 60 fok felett már erős instabilitás figyelhető meg, ezért érdemes jó hútőt választani, a jelenlegi legjobb léghűtők már 50 fokos üzemi hőmérsékletet biztosítanak, ezek az adatok arra vonatkoznak, amikor a processzort hosszú időn keresztül számításigényes feladatokra vesszük igénybe.

Az 1.1GHz-es példányokon nem lehet állítani a szorzót elvileg, gyakorlatilag némi grafitozás után megoldható. (Nagyon sok 1.3GHz-es processzoron nem tiltották le a szorzóállítást, így azokon nem szükséges grafitozni.) Már nagyon sok helyen megjelent, hogy a szorzó unlockot miként érdemes megcsinálni, itt csak egy képet mutatok be erről:

Ennek az a lényege, hogy az L1 felirat mellett található négy pár arany hidacskát grafittal összekössük.

Természetesen a grafitozás csak a tuningolni vágyóknak fontos, hiszen e nélkül is nagyon jól működik.

Nézzük mire képe. A régi CPUmark99 ezt hozta:

Összehasonlításképpen egy 1.6GHz-es P4-es 97.6 pontot ér el (100 pont feletti eredmények is elérhetők). Ehhez képest a PIII-as és a CeleronII-es processzorok ennyit tudnak, ha tuningolják őket:

Vagyis erősebb, mint egy 1GHz-es PIII-as, kb. annyival amennyivel nagyobb frekvencián jár. De ez a program nagyon a MHz-et preferálja, nézzük a valóságot jobban tükröző SiSoft Sandra nevű tesztprogram eredményét:

Mint látható ez a processzor nagyon az élmezőnyben mozog, jelenleg a két rivális Intel processzornál olcsóbb és nagyjából ugyanazt a teljesítményt nyújtják.

3D-s alkalmazások legjobb tesztere talán a 3Dmark2000 (illetve 2001), összehasonlításképpen egy eredmény:

A kékkel jelölt Tbird konfiguráció így nézett ki: ASUS A7V133-as alaplap+1.1GHz-es Thunderbird processzor, 256M RAM, Geforce 256 32M DDR-es videokártya, 40G Maxtor 7200rpm-es winchester.

A piros Intel gép: TH7-es alaplap+P4 1.4GHz-es processzor, 128M RD RAM, Geforce 256 32M DDR-es videokártya, 40G Maxtor 7200rpm-es winchester.

Vagyis azonos videokártyával ekkora különbséget okozott a két gép közötti teljesítmény. Tényleg jó lett volna a P4-es gépet alacsonyabb frekvencián járatni (sorry de most nincs mód erre) és nagyobb Thunderbird processzort tesztelni, hogy azonos frekvencián üzemelhessenek, de most az a teszteredmény áll a rendelkezésre.

A CPU Speed a processzor sebességét teszteli, ez alig függ a videokártyától. Érdemes megjegyezni, hogy az 455-ről 500-ra emeli a CPU Speed-et mát tuninggal is nagyon nehéz, úgy 1.4-1.5GHz-en kell járatni az AMD processzort.

A mindennapos használat során kiderül, hogy az esetlek túlnyomó többségében bőven elég egy 1.1GHz-es Thunderbird sebessége, a játékok (ekkora CPU frekvenciánál) már inkább a videokártya sebességét követelik meg.

Aki előtte Celeron gépet használt, akár 1GHz-en is és egy ilyen processzorral rendelkező gép tulajdonosa lesz, az egyből észreveszi, hogy milyen hatalmas sebességbeli különbség van a két gép között, noha a tesztprogramok talán ekkora gyorsulást nem indokolnának. Egy 1GHz-es PIII-ról átülve egy 1.1GHz-es Thunderbird processzoros géphez alig-alig érezni különbséget. Aki egy kicsit ügyeskedik az észreveszi, hogy az AMD valamivel többet tud.

Aki tartós renderelésre, kódolásra stb. szeretné használnia processzort, azok tudhatják, hogy ezen műveletek sebessége gyakorlatilag csak a MHz-től függ és kevésbé számít, hogy Intel vagy AMD processzor van mögötte.

Mivel mára már jóval bruttó 50eFt alá csökkent az 1.1GHz-es processzor ára, ezért a pénzért meglehetősen nagy számításai kapacitással rendelkező processzorhoz juthatunk. A beszerelésnél és a hűtés kiválasztásánál kell gondosan eljárnunk. A tervezéssel foglalkozóknak érdemes megnézni, hogy az általuk használt programok mennyire Intel specifikusak, mert én is találkoztam már olyan áramkör tervezővel, ami már egy 500MHz-es Celeronon is gyorsan futott, viszont AMD-vel sok műveletet az indokoltnál sokkal lassabban hajtódott végre. De ez tényleg ritka, de nem árt odafigyelni.