Megismerkedhetünk a TH7-es alaplappal, megnézhetjük az RDRAM-ot és a P4-es processzort.

A Demostudionak köszönhetően megismerkedhetünk a Pentium 4-es processzor tudásával, köszönet érte. Szerintem egy kattintást megér a dolog. Természetesen nagyon sok dolgot kell egy ilyen tesztnél megvizsgálni, de itt csak a gyakori alkalmazások illetve programok szempontjából teszem ezt. Nézzük, mit is kaptam meg tesztelésre:

Egy dobozos 1.4GHz-es Pentium 4-es processzort. A dobozos változatnál jár a hűtő a processzorhoz és két 64 megás RD RAMot. Noha a 128M az SDRAM-nál nem túl sok, de itt sokkal gyorsabb a memória és a környezete, ezért nem tűnt kevésnek (RAMBUS).

Szükség volt egy alaplapra is. Az ABIT TH7-es alaplapjára esett a választás. Ez több szempontból is érdekes, egyrészt a konstrukciója, másrészt a beállítási lehetőségek is eltérnek a megszokottól.

Kezdjük az alaplappal, a következő paraméterek jellemzik a gyártó adatai alapján:

CPU
1. Intel Pentium® 4 processzorok számára Socket 423-as foglalattal
2. 400 MHz-es rendszerbusz

Chipset
1. Intel® 850 (ICH2) Chipset
2. 400MHz (Front Side Bus)
3. AGP 4X 1.5V eszközök számára
4. Advanced Configuration and Power Management Interface (ACPI)
5. Ultra ATA/100,Ultra ATA/66,Ultra ATA/33

Ultra DMA 100
1. High Point HTP370 IDE vezérlő
2. Ultra DMA 100 MB/Sec adatsebesség
3. RAID 0 (majdnem megduplázza a winchester felé az adatsebbességet "boosting performance")
4. RAID 1 (nagy biztonságú rendszerekhez)
5. RAID 0 +1(itt a gyorsaság megbízhatósággal párosul)

Memory
1. Négy 184-pin Rambus RIMM modul
2. Maximálisan 4db 512MB-os modul helyezhető be
3. PC600 és PC800 RDRAM támogatás

Audio
1. AC'97 integrált hangkártya chip
2. AC'97 2 csatornás audió CODEC

System BIOS
1. SOFT MENU II
2. Award Plug and Play BIOS
3. Write-Protect Anti-Virus

Multi I/O Functions
1. 4 csatornás IDE Ports, ultra DMA 33/66/100 támogatással
2. PS/2 billentyűzet és PS/2 egér csatlakozó
3. 1db floppy port (2.88MB-ig)
4. 1db párhuzamos port (EPP/ECP)
5. 2db soros port
6. 3 USB port
7. Audio csatlakozó (Line-in, Line-out, MIC-in)

LAN (Manufacturer Option)
1. Intel 82559 PCI Ethernet vezérlő
2. 10/100Mb lehetőség
3. ACPI & Wake on LAN
 

Csatlakozók
1. 1db ATX tápcsatlakozó és két extra tápcsatlakozó
2. 1db AGP csatlakozó, 5db PCI csatlakozó és 1db CNR csatlakozó
3. Hardware Monitoring (Ventillátor fordulatszám, feszültség mérés, hőmérsékletmérés
4. Billentyűzetről illetve egérrel bekapcsolható az alaplap

Néhány fontos dolog:

Egy "régi" tápegység nem jó az alaplaphoz, tekintettel arra, hogy három tápcsatlakozóval rendelkezik:

A legtöbb tápon a Molex típusú (a képen a négypólusú csatlakozó) hiányzik és az AT-s tápokra emlékeztető hatpólusú sincs. Ennek hiányában bekapcsolható ugyan az alaplap, de a ventilátorok felpörgésén kívül semmit nem tapasztaltam. Nem volt más hátra, mivel nem igazán lehet kapni ilyen speciális tápegységet, egy sima ATX-es tápot átalakítottam:

Ezen a képen látszik, a gyári ATX-es tápcsatlakozó középen, az alsó részen a Molex 4 pólusú és a 6 pólusú másik tápcsatlakozó. A négypólusúval nagyon vigyázni kell, mert ugyan nehezen de egy határozott mozdulattal fordítva is be lehet dugni és akkor ott valami tönkre fog menni. A tápegység átalakítása úgy történt, hogy a 6 pólusú csatlakozót egy régi AT-s tápegységből kiszereltem, a 4 pólusút csatlakozót pedig elektronikai boltban vettem. A tápegység burkolatát levéve beforrasztottam a vezetékeket és elkészült a "P4"-es tápegység. (A tápegységbe csak szakember nyúlhat, rá is szokták írni, hogy felhasználó nem javíthatja!)

Érdekes módon még egy digitális kijelzőt is találunk az alaplapon. Ez hexadecimális számokat tud megjeleníteni. Bekapcsolás után mindenféle számot kijelez egymás után. Ha bármi gond lenne, ott megáll a gép és nincs más dolgunk, mint leolvasni a számot. Ez meg kell keresni a kézikönyvben. Jó esetben, pl. memóriát felejtettük csatlakozatni, vagy a videokártya hiányzik. De ha azt találjuk, hogy "00FBA című" ROM-mal van a gond akkor nincs mit tenni, irány a szerviz. A kijelző így néz ki:

Az alsó harmadban az a zöld, négyzet alakú "doboz" a két hét szegmenses kijelző.

Az alaplaphoz adnak két C-RIM modult (Viccesen a Camu (kamu) RIM). Ez egy kis panel, ami olyan, mint egy RDRAM modul csak nincs rajra integrált áramkör. A használatának több oka van. De kezdjük azzal, hogy és mint néz ki egy RDRAM:

A felső részen a hátulja, alatta a fémmel borított eleje látható. Ez utóbbi a memóriák hűtését szolgálja. Működés közben kézmeleg lesz a modul. Nagy valószínűséggel brutális tuning esetén a légmozgás nem árt. Ez két PC800-as 64M-s modul. A modulok csak párba helyezhetők az alaplapba, mint anno a P1-es processzoroknál az EDO RAMok. Ha csak két modulunk van, akkor a másik két helyre a már említett C-RIM lapokat be kell helyezni. Ennek hiányában szintén üzemképtelen az alaplap. A C-RIM így néz ki:

A V alakú mintával megáldott lapok a C-RIM egységek. A másik kettő (jobb oldalon és felül a két PC800-as RAMBUS).

Ha látni szeretnénk a CPU soft menüt a BIOS-ban, akkor azt engedélyezni kell az alaplapon egy kapcsoló segítségével, mert az alapbeállítás szerint tiltott állapotban van. Még két érdekességet találunk, pontosabban két mikrokapcsolót. Az egyik ugyanolyan hatású, mint a reset, a másik is hasonló, de azzal le is lehet állítani a gépet, illetve bekapcsolni. Érdekes módon, ha ezzel állítjuk le, akkor a CPU soft menüben beállított, a default-tól különböző értékek alaphelyzetbe állítódnak. Ez nagyon jó! Ugyanis pl. a KK266-os alaplapnál ezt a videokártya kivételével lehet elérni, az A7V133-nál a memóriákat kell kivenni, majd bekapcsolni a gépet, "sípolás" után kikapcsolni vissza majd újra bekapcsolni.

De nem elég, hogy eléggé speciális tápegységet igényel, a házzal is gondjaink támadhatnak. Egyrészt egy MINI toronyba be sem fér. (Vagy nagy nehezen befér, de akkor az 5.25 helyeket üresen kell hagyni, ami ugye általában nem megoldható. (Bár az itt sem a MINI sem a MIDI toronyban nem fért el a tápegységtől.)

Legalább egy nagytorony ajánlott, de némi átalakítással. Ez annyit jelent, hogy le kell szerelni a csatlakozókat védő lapot, ugyanis nincs másként hely a 3 USB-nek és az AUDIO csatlakozóba se dughatunk eszközöket.

A három audió csatlakozó általában egymás mellett szokott lenni, de itt tornyot alkotnak.

Lépjünk a következő érdekes területre ez a processzor foglalat táján van:

Egyrészt a hűtőborda olyan nehéz, hogy nem lehetne csavarok nélkül nem lehetne tisztességesen felrögzíteni. Ezért mindkét oldalon két speciális lefogót találunk. Mondjuk nem is értem, hogy aki nem dobozos példányt vesz, az miként helyezi fel a hűtőbordát, mert a hagyományos hűtőt lehetetlen felszerelni a processzor foglalat szélén található pöckökre és legjobb tudomásom szerint P4-es hűtőbordát külön egyenlőre nem lehet kapni. Egyébként egy FOP valószínű, hogy el sem bírna a processzorral (felforrna). A gyári réghűtő 9cm hosszú! Így fest a processzoron.

Még mielőtt rátérnénk arra, hogy néz ki a P4-es processzor érdemes megfigyelni, hogy a Chipset-en nincs ventilátor, helyette kb. 3x magasabb rajta a hűtőborda. Ez elég, mivel igy üzem közben nagyjából 40 fokos. A háttérben látható, hogy a memóriák is a helyükön vannak. És akkor jöjjön a processzor:

Mint látható elég nagy a processzor mag. De ez nem is jó kifejezés, mert a mag egyáltalán nem nagy. Az csak egy fémsapka amit látunk. Egyfajta lesarkazás gátló szerepe van. Egy ilyen procit biztosan nem teszi tönkre a hűtőborda megbillenése. A tényleges megméret kb. 15x15mm. Nézzük meg közelebbről:

Látható, hogy van egy lyuk a fémlemezen. Mivel nem hermetikusan zárták, így egyfajta szelepként működik. Mert noha szorosan rajra van a hűtőborda az sem zár tökéletesen, így a hőtágulás (levegő) nem olyan veszélyes. Egyébként ez a fémkupak a négy sarkán valami ragasztó szerűséggel van rögzítve. Szinte biztos, hogy lesznek olyan tuning megszállottak, akik később leveszik ezt a jobb hűtés reményében. Egyenlőre elég drága "móka" lenne kipróbálni, így én még várok vele... majd ha olcsóbb lesz. De nem tudom mi lesz a következménye, az is lehet, hogy tönkremegy.

A hátulja is figyelmet érdemel:

Azok a "nyolclábú" alkatrészek ellenállások, tehát nem kondenzátorok, mint az elődjénél. Ez "izgalmakra" adhat okot. Noha nem lehet tudni pontosan milyen célból kerültek oda, de ha tippelni kellene, akkor elképzelhető, hogy a szorzóhoz vagy a Core feszültséghez van köze. De lehet, hogy nem, mindenesetre érdekesek.

Beszereltem az egészet egy nagytoronyba, így a következő konfigurációt kaptam:

Pentium 4 1.4GHz, 128M RAMBUS PC800, ABIT TH7-es alaplap, ASUS V6800 32M DDR videokártya, 40G-s Maxtor 7200/ATA100-as winchester, Realtech 10/100-as hálózati kártya és a felspécizett ATX-es tápegység:

Hogy teljesen igazságos legyen a teszt, ezért egy vadonatúj és frissen formázott winchesterre kezdtem el egy WindowsMe operációs rendszert telepíteni. Első körben a BIOS-ban csak a CPU és a RDRAM sebességét állítottam be a gyári értéknek megfelelően. Az operációs rendszer telepítése általában 70-80%-os állapotban leállt és lefagyott a gép. Nagyon sokáig törtem a fejemet és kerestem az okát. Végül rájöttem, hogy az alaplap volt a hibás. Rá van írva a P4-es processzorra, hogy 1.7 Voltot igényel. Erre az alaplap, ha "auto"-ban van a feszültség beállítás a CPU soft menüben, akkor csak 1.5Voltot ad a processzornak, annak ellenére, hogy az 1.7 Voltos. 1.825Voltig lehet emelni a feszültséget, ekkor pontosan 1.7 Voltot ad a processzornak. Ez kissé elszomorított, mert a feszültség emelés a tuning alapköve. Ha nem lehet, akkor a 2GHz gondolatát el is felejthetem.

Gondoltam a BIOS frissítés segíthet, nosza letöltöttem a legújabb BIOS-t, nem sokat segített. Akkor már 1.6 Volt volt a default, de érdekes módon továbbra is 1.825 Voltot kellett beállítani az 1.7 Volt eléréséhez. De BIOS frissítés után az 1.6 Volt már elég volt ahhoz, hogy fel lehessen telepíteni a Windowst.

Nézzünk meg két képet a BIOS-ról:

Itt a feszültségek illetve a hőmérsékletek a fontosak. Alaphelyzetben 45 fokos a processzor. Látható, hogy itt már végre 1.7Voltot kap és így szemre a többi feszültség is rendben van. Sajnos csak CPU SoftMenü II-vel látták el:

Nem sok mindent lehet állítani. A szorzó ugye fix, viszont a képen látható FSB emelés helyből 1708MHz-et okozott. A RAMok sebessége maximum 400MHz lehet, de ha tuningolunk, akkor ez jelentősen megnő. Négyszer annyival, amennyivel 100MHz felett állítjuk be a külső órajelet. Vagyis a képen látható beállításokkal 480MHz-el dübörög a memória, ami PC960-nak felelne meg.

A folytatás 1-2 napon belül következik. Előzetesnek annyit, hogy stabillá tehető 1708MHz-en. A következő részben AMD-s összehasonlítás is lesz.