A vízhűtéses 1.4GHz-es P4-es 1708MHz-re volt képes alapfeszültségen...

Nos eddig 1652MHz-en járattam az 1.4GHz-es Pentium 4-es processzort. Mivel a processzor alapfeszültségét nem lehetett megváltoztatni (default 1.7 Volt), így a jobb hűtést kezdtem el forszírozni. A nagy léghűtő ellenére sem tudtam 1652MHz-en 55 fok alá venni a processzor hőmérsékletét, általában e körül ingadozott (1-2 fokkal).

Elhatároztam, beteszek egy ásványvizes palackot a hűtőbe (nem fagyasztottam meg), és megvárom míg lehűl. Ezt beleállítottam egy csapvízzel feltöltött edénybe és az így előállított relatíve hideg vizet szivattyúzom az általam készített hűtőblokkba:

A "drótos" hőmérőt a vízbe lógattam, így mérni tudtam a hőmérsékletét. Egy 250l/h-s szivattyút a képen látható piros edénybe helyeztem el. Ilyenkor az RDRAM-ok gyakorlatilag "szélcsendben" állnak, így jobban melegszenek, biztos, ami biztos a környékükre felerősítettem a képen is látható 6cm átmérőjű ventilátort.

Két szárnyas anyával rögzítettem a hűtőblokkot. A fémsapkás processzor miatt szinte lehetetlen lesarkazni a magot. A hőmérséklet ekkor így alakult (előtte 55-56 fok körül volt):

Most 34.5 fokos lett a CPU, ekkor 13.5 fokos volt a hűtővíz. A víz így nem melegedett túl gyorsan kb. fél óra alatt érte el a 16 fokot, ennyi idő elég volt, hogy a tesztprogramokat lefuttassam.

Érdemes megfigyelni, hogy a léghűtéssel az 56.5 fok 34.5-re redukálódott. Vagyis 20 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklete. Ez teljesen reális eredmény, noha az első gondolatunk az is lehetne, hogy hát miért nem 13.5 fokos akkor a CPU? A szobában a levegő kb. 24 fokos. Ezt "nyomta" hűtőbordára a ventilátor. 56.5-24=32.5 fok, ennyivel magasabb volt eredetileg a processzor hőmérséklete. Ez két részből tevődik össze, egyrészt a hűtőborda is felmelegszik, másrészt a processzor mag belül melegebb, mint a teteje. És ebből meg is tudjuk saccolni, hogy a hűtőborda mennyivel melegebb, mit a környezeti levegő. Ugyanis a vízhűtés 20 fokos redukciót jelentett. A hűtőblokk a mérés szerint 2 fokkal melegebb volt a talpponton, mint az átfolyó víz. Vagyis 18 fokkal melegebb a mag, mint a hűtője. Ez azt jelenti, hogy a számítás szerint a léghűtésű esetben 56.5-24-18=14.5 fokkal emelkedett meg a léghűtő hőmérséklete.

Most ellenőrizzük le, hogy a számítás helyes volt-e? Ha azt állítom, hogy a hűtőborda 14.5 fokkal melegebb mint a környezeti levegő, akkor az 24 fokos szobahőmérséklet mellett 14.4+24=38.5 fokos a számítás szerint a hűtőborda. Mindezt megmértem, íme a léghűtős hőmérsékleti eredmény:

A 39 fok a borda hőmérséklete volt, vagyis nagyon közel van a számított 38.5 fokhoz. Tehát helyes volt a számítás.

Mindez két dolgot jelent:

1. Ha valaki elhatározza, hogy ha törik ha szakad pl. vízhűtéssel 20 fokon tartja a processzort, akkor 20-18-2=0 fokos víz szükséges a hűtőblokkba (18 fokkal melegebb a mag, mit a hűtője, 2 fokot melegszik nagyjából a talppontnál a vizesblokk).

2. Nincs az a hűtőborda, ami 24 fokos szobahőmérséklet mellett 24+18=42 fok alá vinne egy Pentium 4-est ezen a frekvencián.

Nézzük meg mit produkált ezen a hőmérsékleten a processzor:

Én úgy érzem jóval többet is tudott volna, ha legalább 0.1-0.2 Voltot lehetett volna emelni a Core feszültségen, de maradt 1.7 Volton.

Most nézzük meg, hogy a SiSoft Sandra 2001SE milyen eredményeket produkál ezen a frekvencián. Először legyen a CPU sebességmérés:

A teszt alapján egy 1.2GHz-es Athlon tud ennyit. De mint az a cikk előző részéből látszik, nem minden a MIPS. Nézzük a memória sebességét. Ez különösen izgalmas, mert a PC800-as RDRAMok 120MHz-es FSB-nél PC960-as teljesítményt nyújtanak:

Erről csak annyit, hogy gigantikus az eredmény az SDRAM-hoz vagy a DDR-hez viszonyítva. És az is látszik, hogy a memória 20%-os tuningja nagyjából 20%-os sebességnövekedést eredményezett. És végül a multimédiás eredmény:

Itt is ugyanaz a helyzet, mint a CPU tesztnél, vagyis az 1.2GHz-es Athlon nem sokkal marad le.

Most biztosan az marad meg az AMD rajongók fejében, hogy 1.2GHz-es Thunderbird=1.7GHz-es Pentium4. De ez korántsem igaz, mert renderelési idők, a tömörítési sebesség, az MPEG kódolás igenis kimutatta, hogy nem áll fenn az egyenlőség. Nagyjából egy 1.5GHz-es Thunderbird egy nagyon jó DDR-es alaplapban tudná azt a teljesítményt, mint a 200MHz-el nagyobb konkurense.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy ha nagyobb P4-est választottam volna, mondjuk egy olyat, ami alapban 1.7GHz-es és egy P4T alaplapot, akkor majdnem biztos, hogy bőven 2GHz felett hasított volna a gép. Olyan Thunderbird még nem "termett", ami mondjuk brutális hűtés nélkül ment volna 2GHz-en huzamosabb időn keresztül.

Ha azt vizsgáljuk, hogy jelenleg mennyivel kerül többe egy 1.1GHz-es a cikkben szereplő Thunderbird konfiguráció, mint ez a Pentium 4-es "felépítmény", akkor három ponton tapasztalunk árkülönbséget:

1. Processzor: a P4-es kb. 14eFt-al drágább (1.1GHz Thunderbird - P4 1.4GHz)

2. Alaplap: itt is drágább egy P4-es alaplap, hozzávetőlegesen 20eFt-al. (A7V133-TH7)

3. Memória: a 128M RDRAM a hagyományos SD-nél kb. 17eFt-al drágább. (128M-128M)

Vagyis a különbség 51eFt+ÁFA. Aki ilyen erős számítógépet szeretne használni, az monitor nélkül biztosan áldoz rá 250eFt-ot. Tehát egy gyors AMD/P4 döntés annyit jelent, hogy mér-e az Intel 20%-al nagyobb beruházást.

Tekintettel arra, hogy őszre piacra dobják az olcsóbb DDR RAMos alaplapokat a P4-hez és egyre szaporodni fognak az Intel processzorok utasításkészletére optimalizált programok, változni fog a helyzet. Minden bizonnyal kisebb lesz az árkülönbség és nagyobb lesz a teljesítménybeli differencia. (A dolog vitára adhat okot, hiszen ki így, ki úgy látja a jövőt.)

Az, hogy 1652MHz-ről 1708MHz-re emelkedett a processzor órajele 8 pontos emelkedést okozott a CPU mark99 pontszámban, így 105 pont lett.

Vizsgáltam tovább emelkedi-e a 3Dmark2000 által mért CPU pontszám vagy sem:

A cikk előző részéből az 1652MHz-es eredmény:

Vagyis 593 pontról 615-re emelkedett, ami nem igazán jelentős. Az pontszám pedig 6433-ról 6508-ra ami szép teljesítmény 1024x788-ban egy V6800-as 32M DDR-es videokártyától. (16 biten)

Végül néhány játékkal is teszteltem a gépek sebességét. Feljegyeztem mit tudott az AMD gép 1560MHz-en három héttel ezelőtt, és most megnéztem, mit tud a P4 1652MHz-en. Azt tapasztaltam, hogy játék szempontjából erősebb a P4-es főleg a Quake3 méréseknél látszott, de 5-6%-nál nem volt nagyobb a különbség, így ez csupán a 98MHz-es P4-es fölénynek tudható be. Unreal Tournament esetén még kisebb volt a P4-es fölénye úgy 2-3%.

A tapasztalatok összefoglalása:

Noha egy kicsit többet várt talán mindenki a P4-es procitól azért nem egy "kutyaütő" CPU-ról van szó. Az igaz, hogy vannak olyan alkalmazások, ahol a kicsivel alacsonyabb frekvenciájú AMD a nyertes, de olyanok is melyeknél nem. Ha a PIII-al szeretnénk összehasonlítani, akkor az 1GHz-es típushoz viszonyítva nagyobb a különbség, főleg a gyorsabb memóriakezelés miatt. Noha 300Wattos tápegységet javasolnak az alaplaphoz nekem 200Wattossal is tökéletesen működött, igaz ez olyan példány volt, aminek az 5 Voltos kimentet 20 Ampert tudott. Mindenféleképpen speciális tápegység szükséges a működtetéshez (ha valaki nem boldogul, akkor megpróbálok segíteni) és a házról se feledkezzünk meg, nem fér bele akármilyen toronyba.

A jövőben jó lenne rájönni, miként lehet extra tápfeszültséget adni a processzornak valamint nem ártana egy olyan alaplap, ami SoftMenuIII-as és a memóriák sebessége nincs annyira szorosan hozzákötve az FSB-hez, mert a 400MHz-es RDRAMokat 500MHz felett már nehézkes hajtani, ez gátolja a tuningot.

És most se feledjük, hogy a teszt a Demostudio támogatása nélkül nem jött volna létre. Köszönjük!