Szamitogep.hu

Érdemes tisztázni mire számíthatunk ha az AMD XP Thoroughbred magos processzorát választjuk...

Végre a Noer-Sys computer közremûködésével sikerült beszerezni tesztelés céljából egy AMD XP 2200+ processzort. Ez már Thoroughbred magos!

Már most szólok, hogy kicsit másként sikerültek a képek, mint azt szerettem volna. Ez azt jelenti, hogy azokat a képeket, ahol a processzor még nem volt megbabrálva nemes egyszerûséggel elfelejtettem elmenteni.

Ha összehasonlítjuk a két képet, akkor látszik, hogy az új T-bred magos processzor magja jóval kisebb! A Palomino magos CPU magja 11x11.6mm, míg a T-bred magja 11x7.3mm. Ez azt jelenti, hogy az új mag kb. 40%-al kisebb.

A bemutatott 2200+ processzor 68 Wattot fogyaszt. Összehasonlításul ennek a Palomino magos processzorok közül fogyasztásban az AMD XP 1900+ felel meg.

Míg az AMD 1900+ 1600MHz-en üzemel, addig a 2200+ 1800MHz-en. Tehát úgy is felfoghatjuk a dolgot, hogy 200MHz-el nagyobb frekvencián üzemel nagyjából azonos disszipáció mellett. Ennek az az egyik oka, hogy ezek a processzorok már nem 1.75 Voltos Core feszültséggel mûködnek, hanem 1.65 Volttal!!! Az AMD úgy adta meg, hogy 1.5Volttól -1.65 Voltig.

A hûtésre nagyon oda kell figyelnünk. Én azt mondom, hogy az alumínium talpú hûtõket el is felejthetjük, ugyanis az alumínium fele annyira jól vezeti a hõt, mint a vörösréz.

Mivel a mag 40%-al kisebb lett, így a felületegységre jutó disszipáció a Palomino magos processzorhoz képest 40%-al megnõtt. Ha netán valaki tuningra vágyik, annak komoly fejfájást fog okozni a jó hûtés, a jövõ nyárra pedig gondolni sem merek. Lassan eljutunk ahhoz a ponthoz, hogy nem is a disszipáció a sok, hanem az a felület kicsi, amin ez a hõmennyiség "kidurran".

Eddig, amikor Intel CPU-ról esett szó, a fórumba azonnal egy csomó AMD rajongó írt, hogy az AMD jobb választás, mert olcsóbb és alacsonyabb órajel mellett akár gyorsabb is lehet. (Szerintem meg mindenki azt vesz, amit akar.) Feltehetõleg ez most is igaz, de most már elmondhatjuk, hogy az Intel CPU magja kb. duplája a T-bred magnak és nagyjából ugyanannyit fogyaszt, ráadásul a jó hûtésre az Intel kevésbé érzékeny és az AMD-nél ott van a lesarkazás veszélye!

A Palomino magos processzor tetején nincsenek ellenállások és kondenzátorok. Ilyet csak a Thunderbird (T-bird) processzoroknál láttunk utoljára. Ráadásul a processzor beállítását szolgáló L1...L11 hidak helyzete alapvetõen megváltozott.

Amikor AMD unlock-ról beszétünk, akkor az L1 hidak összekötése volt a lényeg. Most egy kicsit módosult a helyzet.

Mit az a képen is látszik, az L1 hidak eleve össze vannak kötve, pontosabban nincsenek elvágva. Így a szorzó állítható! Amennyire én tudom az L1-es pontok, csak a 2100+ és 2200+ T-bred magos processzoroknál van összekötve, az ennél kisebb T-bred magú processzoroknál átvágják az L1-es pontokat.

Az elsõszámú probléma az, hogy a "régebbi" alaplapok, pl. ABit KG7 a szorzót csak 12.5-ig kezelik. De a többségnél már gondoltak a jövõre és van egy "over 13x" pontja a szorzó állításnál, ami lehetõvé teszi a nagyobb szorzójú processzorok üzembe helyezését. De ekkor a szorzó növelést (tuning) felednünk kell, mert így a BIOSban nem fogjuk tudni beállítani.

Ugyan már néhány olyan BIOS frissítés is megjelent, ami megoldja a szorzó kezelés problémáját.

Sokan nem tudják, hogy kétfajta T-bred van. Az A jelzésû és a B jelzésû. Alapvetõ különbség van a kétfajta T-bred között.

Az A jelzésûek maximum 2200+-ig készülnek. Frekvencia tekintetében a technológiai határuk 2GHz közelében van! A B jelzésû határa valahol 2.9-3GHz-nél van!!!

Az AMD kicsit elszámította magát, amikor úgy dobta piacra az egyre nagyobb jelzéssel ellátott (1500+ 1600+ 1700+ 1800+ 1900+ stb.) processzorait, hogy a jelzésben 100-at ugrottak, de frekvenciában csak 66MHz-et. Sajnos a T-bred A-nál még követik ezt a 66MHz-es lépcsõt, de a T-bred B-nél már 133MHz-es ugrásokban nõ a processzor frekvenciája!

Mindez azt jelenti, hogy egy 2100+ jelzésû T-bred A 1733MHz-en jár, míg a 2200+ szintén T-bred A 1800MHz-en, vagyis a különbség 66MHz. Ezzel szemben a legkisebb T-bred B 2400+-os, ami 2GHz-en jár. A 2500+ pedig 2.13GHz-en, itt a lépésköz 133MHz.

A processzor tuning egyik alapköve a feszültség emelés lehet. Elvileg az 1.65 Voltos processzor jó hûtés mellett 1.85 Volton is üzemeltethetõ. Így némi tuninggal az eddig 68 Wattos processzor szépen 100 Watt fölé mehet és nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy mindezt 40%-al kisebb felületen teszi, mint eddig!

A teszt során KT400-as ASUS A7V8X alaplapot használtam. Ebbe csak 333MHz-es memóriát sikerült tenni, de mint kiderült simán bírja a 400MHz-et is!

Az alaplap csak minimális feszültség emelést tett lehetõvé, így az L11-es hídnál készítettem egy összekötést:

Ennek az lett az eredménye, hogy a processzor default beállítása 1.85 Volt lett. Ezt tovább növelni már nem lehetett, de a BIOSba na csökkentésre se nyílt lehetõség.

A hidak átvágása itt is olyan mély, hogy ha csak úgy folyékony ezüsttel összekötjük a két pontot, akkor zárlatot okozunk, mert az átvágás során egy kráter keletkezik, aminek az alján, oldalán a földelõ réteghez is hozzá lehet férni. Ez azért van, mert a barna színû hordozó alatt egy majdnem teljesen összefüggõ földelõ réted van. Az processzoron lévõ feliratok, PL. AMD, Assembeld in Malasya, L1 stb ehhez a földelõ réteghez közvetlenül hozzáérnek. Amikor átvágják az L11 negyedik hídját, akkor a barna szigetelõ réteg megsérül, így utána a földelõ réteg hozzáférhetõ, bár ez szabad szemmel nem nagyon látszik.

Ezért a híd összekötése elõtt nem árt a krátert betömni. A legegyszerûbb az, ha ragasztószalagból vágunk egy vékony csíkot. Ezt ollóval vagy pengével is megtehetjük. Utána a csíkot ragasszuk a hidak közé, úgy, hogy a híd pontja azért még látható legyen.

Az Interneten nem sokat kell keresgélni, hogy a következõ két képre ráakadjunk. az egyik:

Node hogy is van ez, mit is kell csinálni. Kössük össze az L3-as pontokat, és a processzor hátulján is kötögetni kell a lábakat???

Azt már most szögezzük le, hogy egy Palomino magos processzor esetén unlock ide, unlock oda 12.5-nél nagyobb szorzót nem lehet elérni (esetleg 13-at). A BIOSban ugyan esetleg a 15..18-as számokat is felfedezhetjük, de a processzort ekkor sem tudjuk rávenni arra, hogy pl. 14-es szorzóval mûködjön.

A T-bred A-nál más a helyzet, ott a 15-ös szorzó a plafon. A T-bed magos processzorok 1500+-tól 2200+-ig készülnek.

Most már csak az a kérdés, hogy vajon mi a helyzet az L3 kötögetéssel és a processzorhátulján megjelölt két lábbal? Az L3 a szorzó közvetlen állítására szolgál. Tehát akkor jön jól, ha az alaplap nem tudja a nagy szorzókat, vagy nem lehet állítani, vagy fixen be szeretné állítani! Tehát az unlockhoz semmi köze!!!!!!

Röviden: aki az L3-as hidakat babrálja, annak az lehet a célja, hogy a szorzót úgy módosítsa, hogy az alaplap helybõl kisebb vagy nagyobb szorzójúnak ismerje fel. A helyesen kötöttük össze az L3 hidakat, akkor ha ohmmérõvel megmérjük az ellenállást a híd és az AMD felirat D betûje között, akkor 200 Ohmot kell, hogy mérjünk.

szorzó	L3/1	L3/2	L3/3	L3/4	L3/5	Megjegyzés
5 x	I	I	X	I	I
5.5 x	X	I	X	I	I
6 x	I	X	X	I	I
6.5 x	X	X	X	I	I
7 x	I	I	I	X	I
7.5 x	X	I	I	X	I
8 x	I	X	I	X	I
8.5 x	X	X	I	X	I
9 x	I	I	X	X	I
9.5 x	X	I	X	X	I
10 x	I	X	X	X	I
10.5 x	X	X	X	X	I
11 x	I	I	I	I	I	1700+
11.5 x	X	I	I	I	I	1800+
12 x	I	X	I	I	I	1900+
12.5 x	X	X	I	I	I	2000+
13 x	I	I	X	I	X	2100+
13.5 x	X	I	X	I	X	2200+
14 x	I	X	X	I	X
14.5 x	X	X	X	I	X	tiltott ???
15 x	I	I	I	X	X
15.5 x	X	I	I	X	X	tiltott ???
16 x	I	X	I	X	X
16.5 x	X	X	I	X	X
17 x	I	I	X	X	X
17.5 x	X	I	X	X	X	18x-nél több
18 x	I	X	X	X	X	tiltott ???
18.5 x	X	X	X	X	X	tiltott ???

Elvileg a "tiltott ???" jelzéssel ellátott szorzók nem mûködnek, de a 14.5-ös beállítás a próba során teljesen rendben mûködött.

Mint említettem T-Bred A 1500+-tól 2200+ig készül. Az, hogy most az L1 hidak össze voltak kötve, az egy dolog. De ha valaki olyan T-bred A magos processzort vesz, ami pl. 1800+-os, annak nem lesznek összekötve az L1 hidak, így pontosan úgy kell eljárnia, mint Palomino magos AMD XP esetén, vagyis az L1 hidakat össze kel kötni és mást nem kell csinálni!

Itt is igaz, ha ohmmérõvel ellenõrizni szeretnénk, hogy az összekötés sikeres-e. Akkor az AMD felirat D betûje és a híd között kb. 200Ohmot kell, hogy mérjünk. Ha majdnem 0Ohmot mérünk, akkor az ezüst befolyt az átvágott kráterbe és zárlatot okoztunk. Ha 100Ohm környéki számot látunk, akkor a két szomszédos híd valahol összeér.

Szemre is észre lehet venni, hogy valakinek Palomino vagy T-bred magos AMD XP-t nyomtak a kezébe. Ha egy csomó alkatrész "figyel" a hordozón (ellenállás, kondenzátor), akkor T-bred, ha nem akkor Palomino. De a mag nagyságából is rá lehet jönni, vagy a feliratokból is kideríthetõ.

A 2200+-nál minden második híd van összekötve (L3). Nézzük meg a táblázat 2200+ sorát, pontosan ez látszik ott is, hiszen ez állítja be a 13-as szorzót. Mivel a képen az összes L3 híd össze van köve, így annyi történt, hogy a szorzója az eddigi 13.5 helyett 11 lett. Én is kipróbáltam mindezt és az lett az eredménye, hogy az alaplap 2200+ helyett 1700+ -nak ismerte fel!

Azt tudnunk kell, hogy a T-bred A magos processzorok általában elviselik a 266MHz helyett a 333MHz-es FSB-t (kellõ hûtés mellett). Mint említettem 2GHz-nél nem számíthatunk többre, így 2000/166 vagyis a 12-es szorzó az optimális.

Az elsõ össze van kötve a másik négy át van vágva. Szeretnéd duál alaplapban használni ezt a processzort??? Nos nincs más dolgod, mint összekötni az utolsó L5-ös hidat és egycsapásra engedélyezve lesz az MP mód!!!

Stabilitás tesztelése céljából 20x lefutott a 3DMark 2001SE tesztje. Azt hozzá kell tennem, hogy mivel tuningolni is akartam, így egybõl vízhûtés került a processzorra. Amikor minden alapfrekvencián járt a 3DMark2001SE ezt eredményezte:

Összehasonlításul, amikor Abit KG7 + AMD XP 1900+ processzort használtam a különbözõ Geforce 4-es videokártyák így teljesítettek a jelenlegi konfigurációhoz képest:

Tehát az erõsebb processzor itt is meghozza a gyümölcsét a grafikus teljesítmény a jobb processzor következtében 10%-al növekedett.

Jellemzõ	MX420 +AMD XP1900+	MX440 +AMD XP1900+	MX460 +AMD XP1900+	Ti4200 +AMD XP1900+	Ti4400 +AMD XP1900+	Ti4600 +AMD XP1900+
3DMark Score	3784	5624	6109	9051	9108	9894
Game 1 (Low)	62.9 fps	98.5 fps	111.8 fps	120.9 fps	121.5 fps	144.8 fps
Game 1 (High)	30.8 fps	45.4 fps	48.2 fps	48.8 fps	50.8ps	51.7 fps
Game 2 (Low)	59.4 fps	89.4 fps	98.8 fps	170.0fps	170.5 fps	181.2 fps
Game 2 (High)	31.5 fps	45.2 fps	49.6 fps	95.6 fps	97.9 fps	103.6 fps
Game 3 (Low)	61.0 fps	93.4 fps	103.1 fps	117.5 fps	121.9 fps	131.6 fps
Game 3 (High)	35.3 fps	50.0 fps	50.8 fps	51.1 fps	54.7 fps	61.6 fps
Game 4	------	--------	----	44.8 fps	45.1 fps	49.0 fps
Fill Rate (Single Texturing)	253.9 MTexels/s	423.6 MTexels/s	542.6 MTexels/s	911.2 MTexels/s	951.5 MTexels/s	1056.7 MTexels/s
Fill Rate (Multi Texturing)	463.4 MTexels/s	549.8 MTexel/s	611.0 MTexels/s	1967.2 MTexels/s	2121.1 MTexel/s	2322.6 MTexel/s
High Poligon Count (1 Light)	22.4 MTriangles/s	28.1 MTriangles/s	30.8 MTriangles/s	45.0 MTriangles/s	46.0 MTriangles/s	48.8 MTriangles/s
High Poligon Count (4 Lights)	5.8 MTriangles/s	6.5 MTriangles/s	7.3 MTriangles/s	11.0 MTriangles/s	11.5 MTriangles/s	12.5 MTriangles/s
Bump Mapping	------	--------	----	130.2 fps	135.8 fps	150.2 fps
DOT3 (Bumps M)	30.7 fps	62.7 fps	75.6 fps	131.4 fps	135.6 fps	149.2 fps
Vertex Shader	33.5 fps	41.4 fps	43.2 fps	92.8 fps	93.6 fps	98.5 fps
Pixel Shader	-------	--------	----	110.3 fps	112.1 fps	123.2 fps
Advanced Pixel Shader	-------	--------	----	86.7 fps	87.4 fps	95.5 fps
Point Sprites	6.6 MSprites/s	9.3 MSprites/s	10.2 MSprites/s	27.8 MSprites/s	28.4 MSprites/s	30.0 MSprites/s

A számszerû összehasonlítás: ha a Ti4400-as kártyához 1900+ vagy 2200+ társítunk:

Jellemzõ	Ti4400 +AMD XP 1900+	Ti4400 +AMD XP 2200+
3DMark Score	9108	10256
Game 1 (Low)	121.5 fps	142.5 fps
Game 1 (High)	50.8ps	48.8 fps
Game 2 (Low)	170.5 fps	198.9 fps
Game 2 (High)	97.9 fps	106.1 fps
Game 3 (Low)	121.9 fps	119.4fps
Game 3 (High)	54.7 fps	53.4 fps
Game 4	45.1 fps	74.2 fps
Fill Rate (Single Texturing)	951.5 MTexels/s	961.8 MTexels/s
Fill Rate (Multi Texturing)	2121.1 MTexel/s	2124.0 MTexels/s
High Poligon Count (1 Light)	46.0 MTriangles/s	49.5MTriangles/s
High Poligon Count (4 Lights)	11.5 MTriangles/s	11.5 MTriangles/s
Bump Mapping	135.8 fps	135.0 fps
DOT3 (Bumps M)	135.6 fps	152.8 fps
Vertex Shader	93.6 fps	92.2 fps
Pixel Shader	112.1 fps	117.9 fps
Advanced Pixel Shader	87.4 fps	91.8 fps
Point Sprites	28.4 MSprites/s	28.5 MSprites/s

Tehát az a tény, hogy a CPU 200MHz-el erõsebb azt eredményezi, hogy mindenféle tuning nélkül egy Ti4400-al át lehet lépni a 10000 pontos küszöböt.

Ezek után nekem is az jutott eszembe, hogy vajon mit tudhat ez a rendszer ha tunigoljuk. De olyan minimális változást tapasztaltam (3DMark2001SE), hogy említésre sem méltó. Amikor 2GHz-en járt a CPU, akkor kb. 150 ponttal kapott többet a rendszer a 3DMark2001SE mérései szerint. Persze a videokártya tuning többet számít, de ez most nem errõl szól!

A Ti4400-as kártyával már sok tesztben találkozhattunk. Nézzük meg, mit tud különbözõ processzorok társaságában:

Most ennyi idõt tudtam szakítani a T-bred kérdésre. Egészen biztosan tovább fogjuk feszegetni a T-bred kérdést, de az már egy másik történet lesz...