Most egy kevésé drága alkatrészekből felépített gépet varázsoltam teljesen csöndessé...

Legutóbb egy AMD processzoros gépet alakítottam teljesen vízhűtésessé, pontosabban a tápegység kimaradt a buliból. Ennek az a fő oka, hogy házilag egészen biztosan nem szabad a tápegységet vízhűtésessé alakítani. Ennek elsősorban életvédelmi okai vannak, másodsorban a belső kapcsolóüzemhez használt kis transzformátor légáram hiányában egyszerűen felforr, és ennek nincs olyan felülete, ahol jól hűthető lenne.

Így a CPU, a VGA kártyán a GPU és a chipset hűtésére korlátozódott a vízhűtés. Mostanában szinte mindenhol csak az AMD-ről lehet olvasni, de nem csak ilyen gépbe lehet vízhűtést építeni, hanem Intel CPU-val rendelkező gépben sem "árt". A most következő konfiguráció nem a legújabb divat szerint készült, nézzük a fő elemeket:

Az Intel Celeron 600-as processzor talán kicsinek tűnhet manapság. De ez egyáltalán nem csiga példány, megfelelő hűtéssel 1.95 Volton 1200MHz-en atom stabilan használható.

A Voodoo kártyán már nem futnak villám tempóban a játékok, de ezt a konkrét gépet nem is erre használom (ezen írom a cikeket).

Korábban egy kis ventilátorral felturbósítottam a Voodoo 3000-es videokártyát. De ez még véletlenül sem a tuning miatt kellett. Amennyire én tudom a Voodoo 3000-es sorozatú kártyákat ilyen átalakítás nélkül nem nagyon lehetett használni, mert annyira felmelegedett a hűtőborda, hogy csak idő kérdése volt, hogy mikor fagy le miatta a számítógép.

Már egy kicsit poros volt a ventilátor környéke, nézzük milyen vízhűtőt fabrikáltam a GPU-ra:

A hűtő alumíniumból készült. Na itt álljunk meg egy pillanatra, ugyanis az esetek 99%-ban ha alumíniumról beszélünk ugyan, de AlMgSi örvözetet használunk. Ez jóval olcsóbb, mint a tiszta alumínium és jól forgácsolható (a tiszta alumínium 2.5x drágább a vörösréznél). Kizárólag áramvezetési célokra gyártanak nagy tisztaságú alumíniumot. Nem kis küzdelem árán sikerült 99.95% tisztaságúra szert tenni. Nagyon kenődik a forgácsoló szerszámokra a tiszta alumínium, megdöbbentően lágy (no azért ujjal nem lehet behorpasztani).

Kíváncsi voltam, hogy vajon mennyit számít, ha a hűtőblokk AlMgSI-ből van, vagy nagyon tiszta alumíniumból. Nos a különbség kb. akkora, mintha sárgarézből illetve vörösrézből készül a hűtő. Vagyis bőven mérhető a hőmérsékletkülönbség, pl. ha CPU-t hűtünk vele. És ami igazán meglepő volt, hogy az alumínium csak kb. 1-2 fokkal tartotta melegebben a CPU-t. De ezen a téren még most is kísérletezek, majd beszámolok az eredményekről.

A chipset hűtő is alumíniumból készült. De a felső részét a csonkok forraszthatósága miatt nem készíthettem alumíniumból. Kipróbáltam ugyan, hogy ténylegesen mennyire lehet forrasztani az alumíniumhoz készült forraszanyagokkal, de túl drága, pillanatok alatt tönkreteszi a páka hegyet, iszonyú büdös forrasztás közben és még furcsa hangot is ad, így most mellőztem (forrasztás zárványos lett, alu forraszt esetén)

Egyébként a videokártya GPU hűtője is ugyanilyen kialakítású, csak ott a csonkok szögben lettek beforrasztva. De már rájöttem ez sem jó megoldás, mindenféleképpen az oldalcsonkos változat a nyerő a GPU hűtése esetén, mert meg ilyen nagy szögben megdöntött csonkok esetén is két PCI helyre nem tehetek kártyát, mert a cső odalóg. Itt még van mit fejleszteni...

Mivel Slot1-es az alaplap, így oldalcsonkos blokkot kapott a CPU. Igazából ilyen kellene a GPU-ra is, de az már meg volt, az oldalcsonkosból meg csak ez az egy volt. Ennek kicsit módosítottam a belső kialakítását, mert ha olyan lett volna, mint a chipset hűtő, akkor az átellenes sarkokba kerültek volna a csonkok. Ennek a belsejéről elfelejtettem képet készíteni. De ebbe is hasonló hármas labirint van, mint a chipset hűtőbe, a járatokat vonalát rárajzoltam az előző képre (pirossal).

A CPU igen erősen módosítva lett. Korábban lecsiszoltam a magjából, hogy a hűtő jobban kihúzhassa a keletkezett hőt, valamint a hátuljára felforrasztottam a hiányzó kondenzátorokat. A mag csiszolásának az lett az eredménye, hogy a korábban 8 fokkal volt melegebb a hűtőnél a CPU (1200MHz 1.95Volt), de a művelet után már csak kb. 4 fokos hőmérsékletkülönbséget mértem. Igazéból ez a csiszolás veszélyes művelet, mert nem nagyon lehet tudni, mikor kell abbahagyni, ráadásul könnyedén lekerekedik a mag sarka, ami csökkenti a hőátadó felületet valamit az életfontosságú részeket is megsérthetünk.

Biztos, ami biztos alapon egy réz lesarkazásgátló is került a procira. A háttérben áthatjuk a chipset hűtőt. Pont jól jön, hogy az átlóban vannak a csonkok, mert így az átlós rögzítés egy lappal megoldható. Kissé szerencsétlen dolog SLOT1-es alaplapot vízhűtésessé alakítani, mert a chipset hűtő egyik csöve majdnem nekiütközik a CPU hűtőnek.

Mivel a meleg leadó egységet a gépen kívülre helyeztem el, így készítettem a nem használt soros port ablakok helyére felszerelhető átvezetőket. Noha egy csövet is átlógathattam volna a soros porti ablakon, de nem tettem, hiszen ez a gép néha látható a FIX.TV műsorában és ha vinni kell, akkor a meleg leadó radiátortól jövő csöveket csak lehúzom a képen látható csővégekről és a TV műsor alatt 8-10 liter vízzel is elvan a gép, egy vödörből szívja fel egy kis szivattyú.

Hát az biztos, hogy itt sem könnyű kiigazodni. Az 1-es jelzéssel ellátott ponton folyik be a víz (természetesen a csőben), innen a chipset hűtőhöz jut a hűtőfolyadék, majd a GPU hűtőbe landol. Végül a CPU következik és ki az 5-ös számmal megjelölt ponton.

Gondolom most mindenkinek az jut az eszébe, hogy miért a CPU hűtő az utolsó a sorba. Nos egyszerű, így sikerült, nem is igazán ügyeltem a sorrendre, ugyanis ennek nincs gyakorlati jelentősége. Mert amikor korábban méricskéltem, hogy mennyivel melegebb a kifolyó víz, arra jutottam, hogy fél fok pontosságú műszerem szerint pont olyan meleg, mint a befolyó. Utána kinyitottam a négyjegyű függvénytáblát és rájöttem, hogy már igen kis áramlási sebesség esetén is csak tized fokokban mérhető a melegedés, ha pl. 100 Watt hűti a folyadékot. Így teljesen mindegy milyen sorrendben kapják meg a blokkok a hűtőfolyadékot.

A művelet után elképesztően csendes lett a számítógép. Korábban csak a CPU volt vízhűtéses, és a chipseten és a GPU-n csak 1-1 kis ventilátor zörgött. De ez is megszűnt, most már a winchester minden apró rezdülését hallani. Sőt korábban fel sem figyeltem arra, hogy a modem kis hangszóra winchester művelet közben milyen "nagy" zajt csap. De úgy néz ki, hogy a tápfeszültségen keresztül eljut a hangszóróig.

Gondoltam kikötöm a hangszórót, pontosabban kiforrasztom. Óvatosan csináltam, mégis tönkrement ennek hatására a modem. Igazából nem tudom miért, mert két forrasztás nem a világ, a vízhűtés ezerszer nagyobb veszélyeket rejt magában. No mindegy...

A csendes gépekről még pár szót:

A tápegység csendesítését legkönnyebben a ventilátor fordulatszámának csökkentésével lehet elérni. Ám mint minden ez is rizikós, mert szerencsétlen esetben az elégtelen hűtés miatt leéghet benne pár alkatrész. Ekkor általában nem is a tápegység ára lehet a fő érvágás, hanem az, ha véletlenül a zárlat hatására kap egy nagyobb feszültségimpulzust az alaplap stb. akkor akármi tönkremehet. De mivel én még ilyet nem tapasztaltam, így merész módon 7 Voltra kötöttem a ventilátorát. Ez már csak azért is merészség, mert ha zárlatos lesz a ventilátor, akkor a 12 Volt úgy megkínálja az 5 Voltot, hogy a következményeket már nem kell ragoznom. Persze mindez egy 470 Ohmos ellenállás beforrasztásával is elérhető. Az ellenállás értéke függ a ventilátor áramfelvételétől, nekem 0.12 Amperes volt (ventilátor).

Ha nem SCSI winchesterről van szó, akkor azt mondhatjuk, hogy a HDD hangja elviselhető. Bár vannak régi winchesterek, melyek traktor módjára működnek és a motor is már biztosan zajos lett, de a mai modern winchesterek nagyon csendesek. Itt jegyzem meg, hogy a Seagate Barracuda III volt az eddigi leghalkabb winchester amivel csak találkoztam, egy IBM, Mator szerintem jobban csörömpöl.

A CD meghajtók is rendesen kitesznek magukért, ha zajt kell csapni. Ugyan vannak itt is csendes megoldások, ha már az előbb említettem, a Barracuda winchestert akkor megjegyzem, hogy a Kenwood 72x-es meghajtó félelmetesen csendes a 72-szeres sebesség ellenére. Mivel nem szeretem, amikor látszólag ok nélkül iszonyúan felpörög a CDROM motorja, így egy régi 8x-os megható került a gépbe (használt), igaz a telepítések során érezni, hogy lassabb a kelleténél. De ha minden kötél szakad, akkor az LG 16/10/32x-es meghajtó is ott van a gépben, ami azért nem olyan zajos.

A CPU/GPU/Chipset-en ha van ventilátor és kellő módosítás után megszűntetjük (vízhűtés), akkor alacsonyabb hőmérséklet mellett is csendes lehet a gép. Igazából a meleg leadó egységen sokkal több műlik, mint a blokkok kialakításán. Mert ha a hűtővíz nagyon felmelegszik, akkor pl. magas CPU hőmérsékletet mérünk. Ha 50 fok alatt tudjuk tartani az egységeket az már bőven jó (abból a szempontból, hogy tuti nem fog leégni). Persze a 40 fok is lehetséges, de ekkor már 35 fok körüli hűtővízre van szükségünk. És nemsokára itt a nyár, amikor a 28-30 fok simán előfordulhat egy szobában. Ha csak 5 fokkal melegszik meg a hűtővíz, akkor már összetehetjük a kezünket és máris ott vagyunk, hogy 35 fokos a hűtővíz.

Végül a bemutatott gép hőmérsékleteiről essen pár szó:

A 600-as Celeron 1200MHz-en hajtva (133MHz-es FSB, ezért ez nem olyan rossz, mert csak 66MHz eredetileg) 1.95 Volton a CPU padlógázzal 27.5 fokos volt. A "drótos hőmérő" érzékelőjét bedugtam a GPU hűtőblokk alá, természetesen nem a GPU teteje és a hűtő közé (de a hőmérő termisztor nem ért hozzá rendesen semmihez, mert a blokk ennél melegebb volt). Ezt a hőmérsékletet a System 2 pontban láthatjuk. A System 1 pontban feltehetőleg a Chipsetnél mért hőmérséklet látható, de ebben nem vagyon biztos, mert nem tudtam kideríteni, hogy az a hőmérsékletérzékelő hol van pontosan.

A hűtővíz 23 fokos volt, a levegő a szobában lévő hőmérő tanúsága szerint 19 fok, kicsit fáztam....