Ezúttal egy 1.6GHz-es Northwood magos Pentium 4-es processzor hűtésével foglalkozunk...

A vízhűtésű gép sorozat előző két részében a következő konfigurációk szerepeltek (csak a lényeges elemek):

Azon kívül, hogy ezek lényegesebben csendesebbek lettek, mint léghűtésű társaik, még némi tuning is belefért. Ennek keretében a 1600+-os AMD XP 2000+-on vígan üzemelt, míg a Celeron processzorral szerelt gép (600MHz), 1100MHz-en hasít. Az biztos, hogy a két konfiguráció között lényeges erőkülönbség van.

Most a Noer-Sys Computer jóvoltából újabb alkatrészek vízhűtésébe lehetett belevágni. A bemutatott gép azért is különleges, mert eddig csak olvashattunk a vízhűtésről, aki elég bátor volt az bele is vágott, de mostantól ez a gép megtekinthető a Noer-Sys számítástechnikai szaküzletben!!!

Ebben a cikkben egy P4-es konfiguráció vízhűtőrendszerét és az eredményeket láthatjuk. A gép lelke egy 1.6GHz-es Northwood magos Intel Pentium 4-es processzor (512k cache). Ezen a processzorok általában jól húzhatók, de nem mindegy milyen alaplapban üzemelnek. Az alaplapon akár 1GHz-es húzhatóságbeli különbség is múlhat. Az a helyzet, hogy az olyan alaplapnál, ahol az AGP és a memória frekvenciája nem osztható le "rendesen" a CPU FSB-hez képest illetve nem függetleníthető az viszonylag rossz tuning alaplapnak bizonyul.

Mindig valami extrára törekszünk a lehetőségekhez mérten, így most egy alumínium házba került a hűtőrendszer:

Ugyan a képen már olyan állapotban látható, amikor még léghűtésű a gép, de ez senkit ne zavarjon.

Félelmetesen könnyű a bemutatott alumínium ház (üresen), de akkor is érezni az alumínium és a normál házas számítógép közötti súlykülönbséget, amikor tele van pakolva a gép. Bár tény és való, hogy nagyon jól összehozták ezt a házat, azért nem olcsó mulatság. Tápegység nélkül is egy normál PC ház duplájába kerül, de legalább már ilyen is van. Viszonylag fényes az oldala, felületkezet, így ha "megtapizzuk" nem mattul le.

Külön érdekessége a háznak, hogy a nem használt 5.25" helyek takaró ablakai lyukacsosak, és az előlapon látható hatalmas "M" betű is lyukakból lett összehozva.

A házat feltupíroztuk azzal, hogy beleszereltünk egy kék-lilás fényű neont. Sötétben nagyon jól néz ki, amint a lyukakon keresztül kiszűrődik a fény. Erről mindjárt képet is mutatok (a neonról).

A gépben egy Soltek SL-85DRV3 jelzésű DDR memóriás P4-es alaplap van. Kapásból leszereltem a gyári CPU hűtő tartó műanyag keretet és két csavart tettem ide:

Ennek segítségével a CPU hűtőjét fel lehet majd szerelni. A chipsetnél hasonló trükköt követtem el, ugyanis ezt is vízhűtésűvé varázsoltam. Erre azért volt szükség, mert a Soltek ezen alaplapi chipsetjének gyárilag nincs hűtőventilátora (a fenni képen nem az említett Soltek alaplap részlete látható, hanem egy MSI alaplapé.) Ha a CPU foglalat körül megszűnik a légáram, akkor a chipset alaposan felmelegszik, ami stabilitási gondokhoz vezethet. Ugyan egy egyszerű kis ventilátorral is megoldhattam volna dolgot, de ha már vízhűtésű a gép, akkor nem áll semmiből egy plusz hűtőblokkot tenni a rendszerbe.

Egy Leadtek A170 MX440-es Geforce 4-es videokártya került a gépbe. A memóriák egyáltalán nem melegszenek, így ide felesleges lett volna vízhűtőt szerelni. De a csinos GPU hűtőt leszereltem és egy hosszú csonkos alumínium hűtőblokkot tettem rá. Kezdetben csak a videokártyán és a CPU-n volt hűtőblokk, mert csak a próbák során derült ki, hogy a chipset is nagyon melegszik. Így a hűtőrendszer először chipset hűtő nélkül raktam össze:

Így, gyakorlatilag asz asztalon is össze lehet szerelni egy hűtőrendszert, csak meg kell mérni a csövek hosszát. Így az asztalon összerakva simán kockázat nélkül fel lehet tölteni vízzel, és csak akkor szereltem be, amikor láttam, hogy minden rendben van.

Gyakorlatilag a bilincsek feltételére kell nagyon ügyelni, mert a fél, vagy műanyag alkatrészeken nem folyhat át a víz, csak a bilincseknél találhat kiutat. Már jó néhány ilyen csőbilincset felszereltem, és azt tapasztaltam, hogy akkor a legkönnyebb ezeket feltenni, ha előtte az a pályát ahol az orsó fut bezsírzom. Utána a bilincset kb. 10mm-es átmérőre összehúzom (eredetileg 13-as a belső átmérője). Az összehúzás közben néha nem marad kör alakú a bilincs, ez fogóval korrigálom és végül kilazítom a bilincset és csak ezek után húzom rá a csőre.

A meleg leadó radiátor két winchester beépítő kerettel a felső két 5.25 helyre került. Na igen ám, de ekkor nem igazán jól hűt, mert a meleg levegő nem tud távozni. Ezért két lyukacsos 5.25" takarólapot összeragasztottam és mögé tettem egy extra csendes 8cm-es (Solution típusú) ventilátort:

Így szép is és levegőt is kap a rendszer. Bár mint utóbb kiderült lehetne több lyuk is az előlapon, mert így a légáram egy kicsit visszafogott. A ventilátor tapadókorongok rögzítik. De mint kiderült a tapadókorong az alumíniumtól idővel elválik, így minden korong alá tettem egy kis F.BS ragasztót, ami rugalmasan és atom biztosan rögzítette (utóbbi megoldást e-mail-ben küldte egy tuning rajongó).

A gép alsó lemezén van a 12 Voltos fénycső. Nehéz volt jól látható módon lefényképezni, mert ha csak a neon világít, akkor a környező dolgok tűnnek sötétnek, ha vakuval fényképezem, akkor nem látszik a neon fénye.

Két dolgot tapasztaltunk a neon világítással kapcsoltban. Egyrészt kissé körülményes az energiaellátása. Itt most semmi extrára nem kell gondolni, hiszen a neon csak 0.3 Ampert vesz fel (12 Voltról) amit a PC tápegysége simán elbír. (Másrész törékeny.) De amikor a winchester tölt, az a fényerőn azonnal látszik. Ez nem olyan jelentős, de simán észre lehet venni ha figyelünk.

Mondhatná valaki, hogy biztosan a PC táp nem bírta... de mégsem. Két tápegységgel is próbáltuk, ebből az egyik a minőségéről híres Chieftech volt (300Watt). Oszcilloszkópos méréssel fény derült arra, hogy a winchester a 12 Voltos feszültséget annyira rángatja, hogy 0.3 Voltos váltakozó jel jelenik meg a 12 Voltos feszültséget. Normális esetben ez semmilyen egységet nem zavar, esetleg néhány hangkártyát megbolondít. De a neon fényén ez nagyon jól látszik.

Az sem jelentene megoldást, ha 400Wattos tápegység lenne a rendszerben, ugyanis a tápegység szinte kizárólag az 5 Volt stabilizálására törekszik, a többi feszültség sikerül, ahogy sikerül. A dolognak elektronikai oka van, ugyanis a tápegységben csak egy szabályzó elem van, és el kell dönteni, hogy melyik feszültséget szeretnénk pontosan tartani és ennek függvényében működtetni a tápegységet. A valóságban súlyozzák a feszültségeket és 90%-ban az 5 Volt stabilizálása dominál és a maradék 10%-on osztozik a többi feszültség (nem a teljesítményre gondolok). Pl. ha egy tápegység 5 Voltját nagyon terheljük, akkor a 12 Voltból simán 13.5 Volt is lehet. Egyébként egy gép fogyasztását néha már onnan is meg lehet saccolni, hogy a 12 Volt mennyi a valóságban. Ha sokkal több, akkor feltehetőleg "zabál". De ez nem mindig működik, mert van úgy, hogy a 12 Volt csak 11.5...

És akkor most nézzük a csőhegyeket:

Biztos eltart egy darabig mire a csövek kavalkádjában ki lehet igazodni. Felül a tápegységgel egyvonalban van a hűtő, innen két 8-as belső (12mm külső) átmérőjű cső jön le. Az egyik a szivattyú szívó csonkára megy a másik a chipset hűtő egyik kivezetésére. Innentől kezdve minden sorba van kötve, vagyis a víz először a videokártya hűtőblokkjába megy, onnan a CPU hűtőbe, majd a chipset blokkjába.

Más szögből:

A chipset és a CPU hűtő is átlós lappal lett felfogatva. A rögzítő lap kicsit vastagra sikerült (10mm) de végülis hely van és legalább nem görbül el…

Így, hogy egy csomó vezeték és cső van a gépben igazán érdekes látványt nyújt. Pláne ha megnézzük az előző előtti képet, mert ott hengeres floppy és IDE kábelt is láthatunk. Ezek zöld-sárga színben pompáznak. Arra gondoltam, hogy nemsokára összehozok egy olyan gépet is, melyben a hűtőfolyadék (jelenleg ioncserélt víz) meg lesz színezve. A műanyag csőben lesz egy fémcső szakasz, amiben extra nagy fényerejű ledek megvilágítják a folyadékot. Remélhetőleg ez azt eredményezi, hogy az összes cső kvázi világítani fog a sötétben. De ez még a jövő zenéje, egyenlőre olyan színező anyagot keresek, ami nem rakódik le a cső belső falára, mert akkor nem látni bele a csőbe, meg csúnya is lesz (pl. jód esetén), mert nem lesz egyenletes a réteg. Arra is ügyeli kel majd, hogy ne tartalmazzon szemcséket, mert ez a szivattyúnak nem használ.

Íme a következő érdekesség:

A PC házba egy sin is van. Ezeken karok, melyeket fel-le lehet tolni és adott pozícióban rögzíteni. Így egy kártyát szikla szilárdan a helyén tarthatunk. Sőt a házzal adnak egy ventilátort is, ezt is a sínen tologathatjuk. A ventilátor feladata a házban a levegő hátlap irányába való terelése. Ugyanis a hátlap is olyan, mint a szita és távozni tud a meleg levegő. Ám most a sok cső miatt nem maradt hely ennek a ventilátornak, de erre feltehetőleg nincs is szükség, mert az 5.25" helyekre már tettem egyet.

A hőmérsékletekről:

Az 1.6GHz-es processzort 1.9GHz-en járattam, 1.85 Volton. Ekkor 40 fok körüli mozgott a CPU hőmérséklete kb. 20-30%-os CPU kihasználtság mellett. Ám amikor padló gázra kapcsolt a rendszer, akkor elérte az 50 fokot is. A hűtővíz 35-38 fok körül volt. Ez azt jelenti, hogy kb. 13-15 fokkal melegebb volt a hűtővíz, mint a szobában lévő levegő (zárt PC ház esetén). Ez talán lehetne kicsit kevesebb is, de nem akartam sugárhajtóművet csinálni a gépből és ahhoz képest, hogy a gépben benne van a teljes rendszer nem is olyan rossz.

Utánanéztem az 1.6GHz-es Northwood tuning egy kis kazánnal felér. Alaphelyzetben 65 Wattal melegszik. Ám ne feledjük elvileg 1.575 Voltról produkálja mindezt. 1.85 Volt és 1900MHz-es párosítás esetén potom 110 Wattot nyom le!!! Ne ez már nem semmi.... Nem véletlenül limitálják 1.675 Voltnál általában a maximális feszültséget. De ezt a processzort átalakítottam, így a.85 Volt a default feszültség. A chipset kb. 10 Wattal fűti a hűtőrendszert a videokártya kb. 15 Wattal. Így szerény számításaim szerint 135 Watt fűti a vízhűtőrendszer, ennek hatására 15 fokkal lesz melegebb a hűtőfolyadék. Így ezt is mondhatom, hogy 1 Watt 0.111 fokkal emeli a rendszer hőmérsékletét.

Az egy mésik golog, hogy a hűtővíznél kb. 3 fokkal melegebb chipset, de ez nem olyen vészes. A CPU mag közepes terlheltségek esetén kb. 6-7 fokkal melegebb a hűtőjénél és tadló gáz esetén kb. 12 fokkal lesz melegebb belül. Próbáltam már mindenféle blokkot, de a belső kialakítás nem igazán számított sokat. A polítozás is csak aban az esetben számít, ha utána sík marad a hűtő alja, de ezzel is csak kb. 3 fokot lehet nyerni. Egyébként nagyon nehéz ilyan nagy felületen (P4-es fém sapkája) síkban polírotni, mert ha enne hatására eltérünk a síktól, akkor csak rontunk a dolgon.

Végül néhány 3DMark2000/2001-es teszteredményt szeretnék bemutatni. Ugyanis ezt a videokártyát az alábbi konfigurációval már korábban teszteltem:

Kíváncsi voltam hány MHz-es P4-es CPU-t kell a szintén DDR-es (Soltek SL-85DRV3) alaplapba belecsöppenteni (tuning), hogy elérje a AMD XP-s gép 3DMark200/2001-ben produkált értékeit. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű, mert a Pentium 4-es CPU-nál az FSB emelésére nyílik csak lehetőség, és mivel ez az AGP és memória frekvenciát is emeli így ez jobban emeli a rendszer teljesítményét, mintha csak a CPU frekvenciáját növelném.

Nézzük hol áll a Leadtek A170-es a "MHz listán":

Végül akkor a P4-es gép fontos elemei is:

3Dmark 2000:

3DMark2001:

Az eredmények láttán nem vitás, az 1.9G-re felturbózott P4-es konfiguráció jobban "visszafogja" a Geforce 4 MX440-es videokártyát, mint az XP processzoros konfig. Talán úgy 2.1GHz környékén produkálná a két gép ugyanazt a 3DMark2000 mérései szerint.

Nyílván a memória kezelési sebességgel nem lehetett gond, mert ez jobb, mint az említett AMD XP processzorral szerelt konfiguráció esetén:

Itt egy olyan képet láthatunk, ahol 1.6/1.9GHz-en feltüntettem a mért sebességeket, CL2 és CL2.5 esetén is. Sajnos a tesz pillanatában nem volt olyan memória kéznél, mely elbírta volna a CL2-es beállítást, amikor a CPU 1.9GHz-en tép. Ugyanis a memória 2x(119+33)MHz-es beállítása esetén a 266MHz-es DDR modul 304MHz-en jár (fizikailag 152MHz-en). A modulon 7ns-os IC-k voltak, ez pedig fizikailag csak 142MHz-et tenne lehetővé.