Most egy olyan számítógéppel ismerkedhetünk meg, amiben több a cső, mint a vezeték...

Gondoltam itt az ideje összerakni egy "full" vízhűtésű gépet. Mivel a tápegység vízhűtése szerintem veszélyes, forró SCSI winchesterem meg nincs, így maradtam a CPU, chipset és VGA kártya vízhűtésénél. Igyekeztem tűrhető árú alkatrészekből építkezni, de a videokártya kicsit "húzós", de a cikk végén látni fogjuk az alternatívákat.

Nézzük sorba:

CPU és chipset vízhűtő:

A CPU hűtőegysége vörösrézből készült, míg a chipset hűtője alumíniumból. Teljesen felesleges lett volna a chipsetre is rézhűtőt helyezni, mert ott a CPU-hoz képest annyira kis hő keletkezik és olyan nagy felületen, hogy egy alumínium blokk is bőven elegendő.

A CPU hűtő mart blokk, végül 5mm-as talpvastagságánál maradtam, a blokk 12mm magas. (Remélem mindenki úgy gondolja, hogy ez már elég) A chipset hűtő ezen része alumíniumból készült:

Kipróbáltam a CPU-n mindkettőt, és meglepésemre nincs eget rengető hőmérsékleti különbség! Tettem mindezt azért is, mert csak mende-mondák vannak arra vonatkozóan, hogy most mennyit is számít a réz használata. Tapasztalataim szerint extrém tuning nélkül kb. 2 fokkal magasabb a CPU hőmérséklete alumínium hűtőblokk esetén, mint ha rezet alkalmaznánk. Ez elenyésző! De ha kőkemény tuningra kerül a sor, és a CPU már 100 Wattal is fűt, akkor a különbség már kb. 4 fokra tehető ( a réz volt természetesen a jobb). Ez sem égbekiáltó.

Én úgy gondolom, hogy bár a vörösréz majdnem 2x jobb hővezető, de nehéz belepumpálni a hőenergiát, a kb. 3x nagyobb sűrűsége miatt. De az is lehet, hogy annyira jó az áramló víz hőelvonó képessége, hogy ilyen anyagvastagságok mellett már nem sokat számít a réz/alumínium kérdés. (Megjegyzem, hogy a sárgarézből készített blokkok a tapasztalatok szerint nem igazán jó, egyedül a fémmegmunkáló helyeken szeretik, mert jól forgácsolható, de a hővezető képessége nem igazán jó.)

Mindegyiket lefestettem, ennek a hűtés szempontjából nincs jelentősége, de így legalább hosszútávon szép marad:

Bár itt a képen három blokk látható, de a hűtőrendszerhez ebből csak kettőre lesz szükség. Az alumínium blokk kerül majd a chipsetre, a réz a CPU-ra.

Videokártya hűtés:

A VGA hűtő előállítása sokkal nehezebb volt. Eleve az volt a cél, hogy a memóriát és a GPU-t egy hűtő hűtse:

Egy ASUS Ti500-as Geforce 3 kártyára készült. 10mm vastag alumínium lapba mini labirintus készült. A hűtő 90x80mm-es, de még is viszonylag könnyű hála az alumíniumnak. Egy ilyen méretű illetve tömegű rézhűtő már nagyon megnyomorgatná az AGP csatlakozót, illetve valami extra tartót kellene készíteni.

Üvegszálas anyagból készült el a fedele. Ügyeskedni kellett, hogy a magasabb kondenzátoroknak és alkatrészeknek ne ütközzön neki a hűtő. Így két "beharapásra" is szükség volt a széleken. De ez még mindig nem volt elég, mert a GPU teteje magasabban van, mint a memóriák hűtendő felülete.

Három lyuk és csavarok segítségével atom stabilan fel lehet rögzíteni a videokártyára. De a csavarok fejei alá szigetelő alátéteket kell tenni!

Az oldalcsonkoknak köszönhetően nem a PCI helyek fele haladnak a csövek, bár az AGP csatlakozó mellett lévő PCI helyet úgy sem lehet szinte semmire sem használni, mert IRQ ütközés lesz és nem is szoktam az a slotot használni.

A következő konfigurációt állítottam össze:

Egy Acorp nagy toronyba került be a hűtőrendszer. 300 Wattos a tápegység, de a ventilátora túlságosan hangos, így feszültség csökkentéssel teljesen elnémítottam. Nem véletlenül tettem mindezt, mert gyakorlatilag néma PC-t szerettem volna készíteni! Nyílván mivel a chipset, GPU, CPU ventilátora megszűnt, és a PC táp is teljesen csendes lett, így félelmetesen csendes gép állt elő!!!

Úgy próbáltam méretezni a hűtőrendszert, hogy hűtés szempontjából egy jobbfajta léghűtő teljesítményét nyújtsa, de akár kispárnának is lehessen használni (olyan csendes legyen).

A két felső 5.25 helyre építettem be a meleg leadó radiátort. Ez elölről egy szintén, gyakorlatilag néma ventilátorral meg lett támogatva. Mert ha nincs légáram, akkor csak idő kérdése, hogy mikor melegszik fel a PC házban a levegő és akkor oda a vízhűtés előnye.

Olyan lassan forog ez a ventilátor, hogy szinte látni lehet, a lapátokat, így a hangjára egyáltalán nem lehet panasz. Ez a minimális légáram bőven elég ahhoz, hogy a hűtővíz hőmérsékletét szoba hőmérséklet +10 fokon azaz kb. 30 fokon lehessen tartani!!! Ez azért egyáltalán nem rossz eredmény, figyelembevéve azt a tényt, hogy a CPU, videokártya és a chipset együtt jóval több, mint 100 Wattal melegszik.

Három cső jön ki a meleg leadó egységből. Ebből két 8-as belső átmérőjű jó minőségű csövön áramlik be illetve ki a víz. A harmadik csonk vékonyabb, ez a víz hőtágulásából adódó minimális térfogat növekedést hivatott kiküszöbölni. Ez a cső kb. 15 cm hosszú és a vége be van "tömve" a cső nagy érészében levegő van, ez összenyomható, így ha pl. 1 köbcentivel megnő a hűtőfolyadék térfogata, akkor az ezt a levegőt nyomja össze. Így zárt a rendszer és teljesen biztonságos. A meleg leadó egységnek külön tartója van, ami lehetővé tesz, hogy az 5.25 helyre atom stabilan beépíthető legyen.

Bár itt meglehetősen sok a cső, de bőven van hely, így ez nem probléma. Extra megoldásként hengeres ATA és floppy kábeleket kerültek beépítésre. (Zöld és sárga a fennti képen.)

A szivattyú öntapadós korongokkal lett rögzítve a winchester tartó 3.5" helyek alá. Annak érdekében, hogy ez hosszútávon se essen le a tapadókorongokat pillanatragasztóval is bekentem.

A radiátorból a víz először a szivattyú szívó csonkjához érkezik. Ez a képen felfelé álló csonk. Innen a CPU hűtőblokkjába halad a hűtővíz, majd ebből egy kisebb ívvel a chipset hűtőbe landol. Végül a chipset hűtő alumínium hűtőblokkjából a bonyolult GPU/memória hűtőbe kerül a hűtőfolyadék és innen vissza a meleg leadó radiátorba. A blokkok járatai sehol nem jelentenek szűkületet a 8-as cső útjában. Pontosabban a csőcsonkok 0.5 mm falvastagságúak, így ez kb. 38.5 négyzetmilliméteres keresztmetszetet jelentenek, míg a blokkokban kb. 40 négyzetmilliméter keresztmetszetű a járat, kanyarokban pedig ennél nagyobb!

A CPU hűtőblokk a CPU foglalat szélén található pöckök segítségével lett felrögzítve. A 40x40x12-es blokk nem olyan nehéz, hogy a két pöcök ne bírná meg. A chipset hűtő még ennél is könnyebb (40x40x12, de alumíniumból van és nem vörösrézből), de ott nincs már rögzítési lehetőség csak a chipset átlóiban található lyukak.

Bár először biztosan elrettentő lehet a sok cső és csatlakozási pont (összesen 10db bilincs), de az autóknál használt csőbilinccsel ez biztonságosan megoldható. Csupán az a fontos, hogy a csőbilincset a használat előtt be kell járatni és egy kicsit kisebbre összehúzni, mint a cső átmérője. Ekkor könnyen fel lehet tenni. Az előzetes összehúzás pedig azért szükséges, mert a bilincs valamilyen csodás oknál fogva még véletlenül sem kör alakúra húzódik, hanem oválisra. De a bejáratás során ezt korrigálni lehet, így a későbbiekben már nem lesz probléma.

Ha nincs tuningolva semmi sem a rendszeren, akkor a beépített 1600+-os AMD XP maximum 45 fokos volt (a tényleges hőmérséklet). Utána tettem rá egy lapáttal és a videokártyát 270/570MHz (GPU/memória frekvencia) húztam, és a CPU-t 2000+-nak állítottam be a BIOSban, ekkor már melegebb lett a rendszer:

Kicsit csodálkoztam rajta, hogy miért lett a CPU kb. 10 fokkal melegebb, mint az előző esetben, mert így néha az 54 fokot is elérte. Végül rájöttem, hogy nem is a CPU hőmérsékletet méri a rendszer, vagy legalábbis nem a tényleges hőmérsékletet. Kiderült, hogy az CPU foglalat mellett található 5db fekete dióda annyira felmelegszik, hogy tartósan nem is tudtam rajta tartani az ujjamat. Ez rá van forrasztva az alaplap réz fóliájára. Próbáltam itt méricskélni és egyértelműen kiderült, hogy a forró alaplap felfűti a CPU hőmérőjét.

Gyári léghűtés esetén ez nem jelentkezik, hiszen a CPU ventilátor elegendő légáramot hoz létra a CPU foglalat környékén. Egy szintén nagyon csendes ventilátort a melegedő alkatrészek felé tettem és láss csodát, üresjárat esetén 17 fokkal, míg teljes terhelés és tuning esetén 10 fokkal csökkent a mutatott hőmérséklet.

Ez azt jelenti, hogy a CPU 1600+-ról 2000+-ra állítása valamint a videokártya felturbósítása esetén a CPU már 45 fokon tartható teljes terhelés esetén. Alacsony CPU kihasználtság mellett 35-36 fok számít normálisnak. (Árammérővel mértem a gép áramfelvételét, monitor nélkül. Amikor minden alapfrekvencián működik, akkor 204 Wattot vett fel a hálózatból, de a tuningolt gép mát 253 Wattot fogyasztott. A kettő közötti 49 Watt kb. 90%-a egészen biztosan a hűtővíz melegítésének esett neki. Ezért kb. 90%-a, mert a PC tápegységnek sem 100% a hatásfoka és a tuning pont a chipseten, CPU-n, memórián és GPU-t termel több hőt. Elvileg ez összesen tuning nélkül 87 Wattot jelent, he ehhez hozzáadjuk a 0.9*49 Wattot, akkor ez azt jelenti, hogy 129 Wattal birkózott meg a hűtőrendszer.)

Külön érdekességként megemlítem, hogy ha új, belül nem vizes csövekkel rakom össze a vízhűtő rendszert, akkor a cső belső falán nagyon sokáig apró buborékok vannak. Idővel ezek elszabadulnak és kikapcsolt állapotban általában egy helyen összegyűlnek. Bár a hűtés szempontjából egy buborék nem számít semmit, de amikor áthalad a szivattyún, akkor ez hanggal jár. De ha a leszabott csöveket 1-2 óráig áztatom pl. egy vödörbe, utána a külsejét szárazta törlöm és ezek után a nedves falú csővel csövezem be a rendszert, akkor ezek az apró buborékok nem jelentek meg, így később nem egyesítik "erőiket" és nem lesz a rendszerben egy nagyobb buborék.

A gép csendességét talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy nagyjából olyan alacsony zajt csap, mint amikor egy A4-es papírlapon kb. 4 másodperc alatt végighúzzuk az egyik ujjunkat. Igazából a winchesternek a hangját lehet hallani, a motor hangjára és a fejmozgatásokra gondolok.

A PCMark2002 ezt az eredményt hozta. Ezzel a teszt programmal csak az a baj, hogy kapásból csak számokat látunk, de azt nem tudjuk, hogy ez most jó, vagy rossz. Természetesen lehetőség nyílik az összehasonlításokra is, de ehhez "online" Internet kapcsolat szükséges.

A 3DMark2000 ezt mérte:

Ez azért nem olyan rossz, annak érdekében, hogy ez ne csupán pontszám legyen, az alábbi táblázatban feltűntettem néhány pontszámot és a konfigurációkat is és alatta egy grafikon is lesz.

Ez a kép a jobb alaplapnak (KG7 vs. KR7) és a gyorsabb CPU-nak (1900+ vs. 2000+) a legtöbb helyen magasabb FPS-t produkált, mint a Geforce 4-es kártyával szerelt konfiguráció.

Ne feledjük, hogy a KR7+ ASUS Ti500-as konfiguráció kivételével az össze alapfrekvencián (ahogy azt gyárilag megteremtették) jár, de a bemutatott "wasser" gépnél a CPU 66MHz-el nagyobb frekvencián járt, mint a konkurens konfigurációk, kicsit erősebb alaplap volt a gépben és a videokártya a 240/500MHz helyett 270/560MHz-en járt.

3DMark2001:

Egyértelműen látszik az eredményekből, hogy a Geforce 4-es videokártyával szerelt gépet is nagyon meg lehet szorongatni. Ennyit számít a jobb alaplap, a vízhűtésből adódó húzási lehetőségek. Még van egy kis tartalék a rendszerben, de ezt felesleges lenne kihasználni, mert a CPU menne még kb. 50MHz-el magasabb frekvencián (csak jobban melegszik, de nem érezhető a hatás). Jelenleg 12.5x133MHz-es beállítással üzemel, de ha az FSB 140-148MHz-es tartományban lenne, és a szorzót 11.5-12-re csökkenteném, akkor a gyorsabb memóriakezelés, és túlhajtott AGP egészen biztosan sokat lendítene a dolgon.

Nyílván, ha minimalizálni szeretnénk a konfiguráció árát és maximalizálni a teljesítményt, akkor a Ti500-as kártya helyett Ti200-asat érné meg használni, mert ez is elbírja azt a frekvenciát, amit a Ti500-as és fele annyiba kerül! (Bár Radeon 8500-at is írhattam volna a Ti200 helyett, hiszen kb. egy árban vannak, de a Radeon 8500 (esetleg LE) eléggé lutri dolog, mert itt mázli kell, egy jobban húzható példányhoz, a Ti200-as kártyában ezzel szemben hatalmas tartalék van.)