Elkerülhetjük a ventilátor "hegyeket", ha a fő hőforrást a PC házon kívülre helyezzük...

A vízhűtés legfőbb hátránya a viszonylag nagy helyigénye. Ugyanis csendben jó hatásfokkal csak akkor lehet hűteni, ha viszonylag nagy a meleg leadó egység (nagyobb, mint egy CPU hűtő). Nem feltétlenül a felület számít, sokkal inkább a jó szellőzés. Nyílván a PC házakat nem arra fejlesztik, hogy egy kilós kenyér nagyságú radiátornak is legyen hely.

Ha sok üres 5.25" hely van a gépben, akkor a meleg leadó ide is beépíthető. De nem ekkor lesz a legjobb hatásfokú a rendszer. Akkor érhetjük el a legalacsonyabb hőmérsékletet, ha a radiátor a gépen kívül van. Na igen ám, de ezt esetleg nem ártana rögzíteni.

Az Interneten találunk olyan megoldást, ahol a PC ház alatt van a szerkezet, van ahol a tetején stb. Az is szempont lehet, hogy a radiátor a legkevésbé akadályozzon, így most egy egyszerű trükkel a PC táp felett rögzítettem.

A meleg leadó radiátor hűtőlapjaiba lyukakat fúrtam és menetet vágtam bele. Ide 2-2 négyes csavarral winchester beépítő kereteket rögzítettem. Egy ilyen beépítő keretbe eleve van két menetes lyuk amibe hármas csavarokat lehet tekerni. Ha elképzelünk egy 91mm oldalhosszúságú négyzetet, akkor ezek a csavarok ennek a csúcsaiba helyezkednek el.

A radiátoron három csonk van, két vastagabb és egy vékonyabb. A 8-as átmérőjű csonkokon áramlik ki-be a hűtőfolyadék, a vékonyabbra (6-os átmérőjű), cső segítségével egy kis tartály csatlakozik, ebben levegő van. Ez nem vesz részt a hűtésben, csupán azt a célt szolgálja, hogy ha tágul a víz, akkor az ne nyomja szét a rendszer. A tartályban lévő levegő könnyedén összenyomható, így ez csak minimális túlnyomást okoz.

A radiátor másik felén van a feltöltő nyílás:

Bár így még talán nem látszik, hogy miként lehet a rendszert feltölteni, de mindjárt világos lesz. (A feltöltő nyílásba 4-es csavart lehet tekerni, ez alá gumi tömítőgyűrű kerül, ez a képen is látszik.)

Az adott PC ház tápja felett van egy 8cm-es szellőztető ventilátornak hely. Mivel a fő hőforrás a PC házon kívül lesz, így erre egyáltalán nincs szükség. Vannak olyan házak, ahol ide 9cm-es ventilátor is felszerelhető, ilyenkor a lyukak nem 82mm-re vannak egymástól (a képen ilyen látható), hanem 91mm-re. Mivel itt a lyukak 82mm-re voltak, így fúrtam négy 3.5mm átmérőjű lyukat a ház hátuljába.

Így könnyedén felrögzíthettem a hűtőt a ház hátuljára, szerencsére ez meglehetősen masszívra sikerült. Mi tagadás egy kicsit furcsán néz ki egy ilyen radiátorral megáldott ház, de a csend és relatíve alacsony CPU hőmérséklet mindenért kárpótol.

Egy ventilátor nem feltétlenül jelent zajt, hiszen ha pl. egy 0.12 Amper áramfelvételű egyszerű csúszó csapágyas ventilátor 12 Volt helyett 6 Voltot kap, akkor az eszméletlen csendes lesz. Az a minimális légáram, amit két ilyen átalakított ventilátor jelent nagyon sokat lendít a rendszer hűtőképességén. Ezeket így rögzítettem (mindkét oldalon van egy-egy darab):

A két ventilátort sorba kötöttem, így állítottam elő a 6 Voltot. Ennél már csak az az elrendezés lenne optimálisabb, ha a ventilátor a radiátor tetején lenne (ilyenkor elég egy darab ventilátor) és ez a ventilátor felfelé fújná a levegőt. Persze ekkor a radiátor oldalaira takaró lap szükséges, hogy a levegő csak a radiátor bordái közül szívhassa. De azt tapasztaltam, hogy a bemutatott két ventilátoros megoldás is ugyanazt a CPU hőmérsékletet eredményezi.

Az előző kép alapján gondolom könnyen elképzelhető a rendszer feltöltése. Hiszen a feltöltő nyílás (4-es csavar + gumi alátét) a hűtőrendszer legfelső pontján van. Egy 20ml-es fecskendővel kb. 10 "befecskendezés" után már van annyi víz a radiátorba, hogy a szivattyút be lehessen kapcsolni. Ekkor a szivattyú a radiátorból kap annyi folyadékot, ami elegendő a csövek és a CPU hűtőblokk feltöltéséhez. Amikor azt láttam, hogy a csövek már buborék mentesek, a radiátort csurig töltöttem vízzel (a feltöltő lyukon keresztül). Végül a csavarral lezártam azt, hogy teljesen zárt rendszerű legyen.

Mivel a bordák ritkásak, így a minimális légáram is elegendő. Ha az előző képet megnézzük, akkor látszik, hogy a PC táp ventilátora viszonylag jó helyen van. Elképzelhetőnek tartom, hogy ha egy terelő lappal megoldanám, hogy a tápegységből távozó levegő (igaz ez meleg is lehet) a radiátoron keresztül haladjon, akkor nem kellene két ventilátor az oldalára, hanem elég lenne egy-egy takaró lap, hogy a levegő kénytelen legyen a radiátor bordái között végighaladni. De ezt ég nem próbáltam.

Nézzük, mit produkál, az ilyen radiátorral ellátott hűtőrendszer. Nyílván a CPU hőmérséklet az izgalmas. Egy AMD XP 1600+ tuningjába vágtam bele. Az a processzor 1400MHz-en jár és elvileg 1.75 Voltot kap. Mindenféle húzás nélkül azt mértem 100%-os terhelés esetén, amikor már beállít "konstansra" a CPU hőmérséklet:

Szerintem a 34.8 fok elég jó eredmény, pláne ha figyelembe vesszük, hogy nem egy 6-7000 pörgő ventilátor zaját kell eltűrnünk. Első körben a frekvenciát növeltem, ekkor így alakult a helyzet:

Az 1400/1666MHz-es átállás (1600+/2000+) eredményeképpen teljes terhelés esetén 34.8 fokról 36.3 fokra emelkedett a hőmérséklet. Valószínűleg a szerencse is sokat számít, mert a feszültséget nem kellett megemelni, de azért kipróbáltam, hogy mi van akkor, ha 1.85 Voltra emelem a feszültséget és továbbra is 1666MHz-en, teljes terheléssel működik a processzor:

A 0.15 Voltos emelés 2.5 fokot emelt a CPU hőmérsékletén, míg a 1400/1666MHz-es váltás, az előző mérés alapján csak 1.5 fokot. Ebből is látszik, hogy a feszültség milyen nagy úr a disszipáció területén!!!

Végül a 2100+-os beállítást is kipróbáltam, 1.85 Voltos Core feszültség beállításnál, ezt mértem:

Ez a processzor már nem nagyon tud többet, úgy 1760MHz környékén már néha rakoncátlankodik, de az 1733MHz-es beállítást jól tűrte, és ehhez 39.1 fokos hőmérséklet társult.

Egy táblázatban összefoglaltam az eredményeket, itt az üresjáratban mért hőmérsékleteket is feltüntettem:

Végül egy érdekesség:

A legújabb hírek szerint egy "mezei" XP processzorból állítólag úgy készítetünk MP processzort, hogy az L5-os híd utolsó elemét összekötjük. Itt találjuk ezt L5-ös részt:

Nyílván ennek csak duál CPU-s alaplap esetén van értelme. Talán lehetőség nyílik nemsokára megint szerezni egy két processzoros alaplapot, és akkor kiderül, hogy tényleg működik-e ez a pofon egyszerű megoldás.

Ne feledjük, hogy igazából csak akkor tuningolható egy AMD processzor, ha szorzó váltásra is lehetőség nyílik. Ezt vagy a BIOSban állíthatjuk (miután összekötöttük az L1-es hidakat), vagy közvetlenül a CPU-n. az L3-es és az L4-s hidaknál kell "babrálni":

(Minden esetben L10/1=I és L10/2=X. Az Lx/1..4 sorszámozás a ponttól kezdődik!) X jelentése: elvágva, I jelentése: összekötve

A feszültség állítás az L11-es lábakkal történik, ennek a "kódtáblázata":