Itt az újabb őrület a rádiós hálózati kártya (11Mpbs). Most két ilyen PCMCIA-os eszközt mutatunk be, valamint egy routert. Minden eszközt a neves Edimax gyártott...
Ordasi Tuning
A napokban nagyszerű hálózati eszközök kerültek hozzám tesztelésre.
Ezek segítségével egy vezeték nélküli hálózatot, hozhattam létre! Ez azt jelenti,
hogy távoli gépeket tudtam összekötni, ráadásul viszonylag jó adatátviteli sebességgel.
Szerintem a most bemutatásra kerülő eszközök iránt hatalmas lesz az érdeklődés.
Már csak azért is, mert viszonylag olcsók és olyan problémákat küszöbölhetünk
ki, amiről vezetékes hálózat esetén álmodni sem mertünk!
Edimax gyártmányú eszközökről
lesz szó. Minden szükséges hálózati alkatrészt a Kelly-tech
biztosított, köszönjük!
Nézzük milyen hálózati eszközökkel leptek meg, először egy PCMCIA-os
kártyát mutatok be:

Ezt a kártyát egy laptop PCMCIA aljzatába csúsztatva tehetjük
meg az első lépést a vezeték nélküli hálózat irányába. Egészen biztosan sokan
szeretnék asztali PC-ben is használni, de ugye ott alaphelyzetben nincs PCMCIA
csatoló. Semmi gond, egy PCI-os átalakítóval megoldható, nézzük:

Mielőtt belemennénk mit tud a "kicsike" mutatok még egy eszközt,
ennek segítségével a lehetőségek száma szinte végtelenre bővül, íme egy Router
és pár tartozéka:

Ez nem "mezei" router, ugyanis az előbb bemutatott PCMCIA-os kártyával
felszerelt gépeket vezetékes hálózatba is képes bekötni (Internet kapcsolat
megosztás stb.)!
Most, hogy láttuk miként néz ki a vezeték nélküli hálózati kártya,
a PCI/PCMCIA átalakító és a Router felmerülhet a kérdés milyen hálózatokat építhetünk
így fel: alapvetően két megoldás jöhet szóba, attól függően, hogy áldozunk egy
ilyen Routerre vagy sem.
Tegyük fel, hogy nincs ilyen Routerünk, csak olyan gépeink, melyekben
a bemutatott rádiós hálózati kártya lapul. Ekkor Ad-hoc hálózatról beszélünk,
amit vázlatosan az alábbi ábra szemléltet:

Itt arról van szó, hogy egyik számítógép sem rendelkezik vezetékes
hálózati kapcsolattal. Az adatátvitelt rádióhullámok segítségével valósítjuk
meg. Az ábra nagyon jól szemlélteti, hogy nem csak két, hanem több gépet is
összekapcsolhatunk ezzel a módszerrel. De egy gép csak akkor tud a másikhoz
kapcsolódni, ha hatótávolságon belül van. Hiába van két távoli gép között egy
harmadik, az átjátszóként nem üzemelhet!
Tegyük fel, hogy Routerrel is rendelkezünk, ekkor pl. egy ilyen
hálózatunk is lehet:

Vagyis vannak olyan gépek, melyek vezetékkel vannak összekötve
és ezekhez bármelyik vezeték nélküli gép csatlakozhat és fordítva a Routeren
keresztül, ez itt a fennti képen az Access Point. Az Access Point elvileg nem
csak Router lehet!
Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy okvetlenül szükséges-e Router
a vezeték nélküli és a vezetékes hálózat összekötéséhez. Nos nem! Hiszen ha
a vezeték nélküli hálózat tagjai közül csak egy rendelkezik vezetékes kapcsolattal,
akkor ez megosztható. Ez egy érdekes problémához vezethet, hiszen így simán
megolható, hogy egy helyen előfizetnek egy viszonylag gyors Internet kapcsolatra
és a környéken ezt megosztják ilyen vezeték nélküli rendszerrel a maximális
kihasználtság érdekében, aminek a szolgáltató enyhén szólva nem örül.
Úgy gondolom, hogy sokak problémáját megoldhatja az itt bemutatott
hálózati eszközök, hiszen ha egy pár házzal odébb lévő, baráttal, vagy ismerőssel
szeretnénk hálózati kapcsolatot létrehozni, akkor ezt teljesen legálisan megtehetjük.
Nem okoz problémát ha utca, vagy ház állja az utunkat (esetleg külső antennára
lesz szükség).
Itt tennék egy megjegyzést. Nevezetesen egy rádiós eszköz lehet
akármilyen jó, ha nincs megfelelő antennája, akkor nem tudjuk kihasználni a
benne rejlő erőt. Itt is erről van szó, bár a Router és a PCMCIA-os vezeték
nélküli hálózati kártya is rendelkezik beépített antennával, a gyártó specifikációjában
megadott távolságokat csak külső antennával és optikai rálátással lehet megoldani!
Akkor most vágjunk bele a közepébe, nézzük meg melyik alkatrész
mit tud:
Edimax WLAN EW-7102PC PCMCIA kártya:
EW-7102PC
|
IEEE802.11b
kompatibilis (Direct Sequence)
|
Maximális
sebesség
|
11Mb/s,
dinamikusan váltja az eszköz a jel minőségétől függően, pl: 5.5MB/s
, 2MB/s és 1MB/s is lehet.
|
Biztonság
|
64
illetve 128 bites kódolás
|
Driver
támogatottság
|
Windows
98SE/2000/ME/NT és LINUX
|
PCMCIA
standard
|
PCMCIA
2.1
|
Antenna
|
Beépítve,
de külső csatlakozási lehetőséggel is rendelkezik!
|
Méretek
|
115mm
x 54mm x 11.5mm
|
Súly
|
46.3
g
|
Media
Access Protocol
|
CSMA/CA
|
Frekvencia
|
2.4
- 2.4835GHz között
|
Csatornák
|
1-11
Csatorna: USA
|
1-14
Csatorna: Japán TELEC
|
1-13
Csatorna: Európa ETSI
|
10-11
Csatorna: Spanyolország
|
10-13
Csatorna: Franciaország
|
Moduláció
|
Direct
Sequence, BPSK/QPSK/CCK
|
Adatátviteli
sebesség a távolság függvényében
|
25
méteren belül: 11Mbps
|
100
méteren belül: 5.5Mbps
|
100
méter felett: kisebb, mint 5.5MBps
|
Energiaellátás
|
DC
+3.3V / +5V, 220mA (3.3V)
|
Bit
hiba arány (BER)
|
10E-5
@ -83dBm
|
Adóteljesítmény
|
tipikusan:
12dBm
|
Vevő
érzékenység
|
-80dBm
|
A meglehetősen sok adatot tartalmazó táblázatból ragadjunk ki
néhány részletet:
Sokszor dBm-ben adják meg a rádiós eszközök adóteljesítményt.
Ez 0dbm 1mW-ot jelent, vagyis a 12dbm majdnem 16mW-ot jelent. Figyelembe véve,
hogy a 2.4GHz-es sávban zajlik a kommunikáció ez nem lebecsülendő (maximum 30mW-re
képes a dobozon látható adatok alapján). Ha már a frekvenciáról is szó esett
nem árt tudni, hogy az ilyen magas frekvencia már a fényhez hasonlóan terjed.
Vagyis csak oda jut el igazán "jól", amire az antennától optikai rálátás is
van! Szerencsére nem ilyen tragikus a helyzet, mert kismértékű árnyékolás megengedett,
de arra senki ne számítson, hogy egy vasbeton födémen, vagy falon keresztül
ezzel az eszközzel kommunikálni fog.
A BER azt jelenti, hogy átlagosan hány bit "rontódik el" másodpercenként.
A 10E-5 azt jelenti, hogy átlagosan minden százezredik bit hibás. Szerencsére
nagyon komoly hibajavító/felismerő kódolást használnak, így a felhasználó bízhat
az adatok helyességében. Egyénként ez a BER érték nagyon jónak számít ilyen
teljesítményszint mellett.
A távolsággal csökken az adatátviteli sebesség, erről a tapasztalatoknál
esik majd bővebben szó. De úgy tűnik, hogy ha 1Mbps alá csökkenne, akkor a kapcsolat
egyszerűen megszakad.
Direct Sequence megoldás arra utal, hogy minden adó azonos frekvencián
ad. Annak érdekében, hogy ne zavarják az adók egymást, egy speciális digitális
kóddal megszorozzák a jelet, ennek eredményeképpen egy szórt spektrumú átvitel
alakul ki. Ennek elmélete viszonylag bonyolult, számunkra elég annyit tudni,
hogy ezzel a módszerrel nagyon hatékonyan meg lehet oldani, hogy a szomszédos
állomások adói ne zavarják egymást.
Végül az antennáról essen pár szó. A beépített antennától ne várjunk
csodát. Egy nagyobb helységben tökéletesen használható, de ha szomszédos épületek
közötti adatátvitelre van szükség, akkor mindenféleképpen érdemes külső antennáról
is gondoskodni. Bár még nem sikerült külső antennát beszerezni, de az egészen
biztos, hogy házi módszerekkel nem megoldható. Ilyen magas frekvencián a kábel
csillapítása sem elhanyagolható.
Kezdetben egy olyan egyszerű hálózatot hoztam létre, ahol két
gép között az Edimax PCMCIA-os kártyával rádiós kapcsolatot hoztam létre (Ad-hoc,
Router nem kell). Nézzük meg milyen beállítások szükségesek:

A telepítés rendkívül egyszerű volt. Az egyik ilyen rádiós csatoló
egy ASUS A1300-es laptopban volt, a Windows 2000-es operációs rendszer felismerte
az eszközt, ezek után csak meg kellett mutatni a floppy lemezen melléklet drivert.
A fennit képen talán a legfontosabb pont a hálózat típusának megadása. Ad-hoc
esetén hozhatjuk létre a Router nélküli hálózati kapcsolatot.
A PCI/PCMCIA-os kártya telepítése már koránt sem volt ilyen egyszerű,
kiderült, hogy nem képes megosztani az IRQ-t más eszközökkel. Legalábbis én
ezt tapasztaltam. Először sikerült egy olyan PCI Slotba tenni, hogy az ACPI
9-es IRQ-jával kellett volna megosztoznia, ami nem jött össze. De ezt viszonylag
gyorsan korrigáltam (másik Slot). Mindenféleképpen érdemes először az üres PCI/PCMCIA-os
kártyát feltelepíteni, hogy megjelenjen az eszközök listáján a PCMCIA csatoló.
Ha ez megvan, csak akkor csatlakoztassuk a PCMCIA-os vezeték nélküli hálózati
kártyát.
Joggal kérdezhetnénk úgy, hogy így meglehetősen lyukas a hálózat,
hiszen egy hasonló rádiós kártyával simán be lehetne törni egy ilyen hálózatba.
Ám ez nincs így, hiszen könnyedén megoldhatjuk a titkosítást.

Természetesen diagnosztikára is lehetőség nyílik, egyrészt megnézhetjük,
hogy melyik csatornán érhetjük el a legjobb eredményt:

Ezek a sávok viszonylag gyorsan változnak. De pár percnyi nézegetés
után viszonylag könnyen eldönthetjük, hol érdemes az eszközöknek dolgozni. Megjegyzem,
hogy a 2.4GHz-es sáv, ipari sáv, itt akár hatalmas zajjal is számolnunk kell,
pl. szomszédban egy rosszul árnyékolt mikrohullámú sütő üzemel stb. Kipróbáltam
egy közeli mikrohullámú sütő még két szobával odébb is észrevehetően rontotta
a csatorna minőségét. 2 méteres közelségben gyakorlatilag minden csatorna piros
minősítést kapott. Erre esetleg érdemes odafigyelni…

De talán a fennti képen látható diagnosztikai rész a leghasznosabb.
Itt egy az előbb említett vezeték nélküli Routerrel hoztam létre a kapcsolatot.
A Router majdnem kétszer akkora teljesítménnyel ad, mint ez a kis kártya. Így
pl. nagyobb távolságból simán előfordult, hogy még 30%-os volt a jelszint és
már nem jöttek vissza az elküldött csomagok.
A tapasztalataim:
Router nélküli vezeték nélküli kapcsolat esetén a beépített antennát
használva optikai rálátás esetén kb. 80 méterig tudtam létrehozni a kapcsolatot.
Ennek tesztelését két módszerrel végeztem. Egyrészt az előbbi képen látható
diagnosztikai programmal, itt azt néztem, hogy minden elküldött csomag megérkezik-e.
Másrészt az egyik gépről a másikra átmásoltam egy nagyobb fájlt és mértem az
átvitelhez szükséges időt.
Ennek az lett az eredménye, hogy kb. 10%-os jelszint alatt gyakorlatilag
lehetetlen a kommunikáció. De amint eléri a 10%-os bűvös küszöböt azonnal helyreáll
a kapcsolat. Általában 333-515kbyte/s-os (azaz 2.6Mbps-4Mbps) között mozgott
a tényleges adatátviteli sebesség. Bár számtalan módom mérhettem volna a sebességet,
a legegyszerűbb módját választottam, egy 36Mbyte méretű fájl átmásolásához szükséges
időt mértem, majd ebből kiszámítottam az egy másodpercre vonatkozó értéket.
Még akkor sem haladta meg a tényleges sebesség a 4Mbps-t, amikor
50cm-re volt a két gép egymástól...
Összehasonlításul: egy 10Mb/s-os vezetékes hálózattal összekötöttem
két gépet és szintén átmásoltam az előbb említett fájlt ekkor 972 Kbyte/s (7.6Mb/s)
sebességet mértem.
Így a teszt alapján azt mondhatom, hogy egy 10Mb/s-os Ethernet
sebességét nem éri el ez a hálózat, bár a gyártó 11Mb/s-os sebességről ír. De
ez nem hiba, hiszen azt tudnunk "kell", hogy sokkal masszívabb hibavédelemre
van szükség rádiós kapcsolat esetén, mint vezetékes átvitelnél. Nyílván ez azzal
jár, hogy extra bitek kerülnek a csatornára, ami azt eredményezi, hogy a tényleges
sebesség csak kb. 36%-a lehet a 11Mb/s-nak.

Eleinte le kellett küzdenem a fennti képen látható hibaüzenetet.
Ezt a laptop és az asztali számítógép is produkálta. Arról, van szó, hogy ha
a gép készenléti állapotba kerül, akkor a PCMCIA-os kártyával gondok adódnak.
Végül úgy állítottam be a gépet, hogy ne kerülhessen készenléti állapotba...
Ha már vezeték nélküli Router is van a hálózatban, akkor kitárulnak
a lehetőséget!

Nézzük a Routert hátulját:

Többen riogattak, hogy egy Routernek bonyolult lelki világa van
és egyáltalán nem egyszerű egy ilyen kombinált hálózatot összehozni. Nos ez
részben igaz is, de az alapokra viszonylag könnyen rájöttem. Ha csak az a cél,
hogy a hálózaton belül a gépek lássák egymást, azt igazán könnyű megoldani.
De ha a biztonság is szerepet játszik, akkor már kapaszkodni kell. Én az utóbbi
pontig nem jutottam el a két napos teszt alatt, így is egy fél nap kellett,
mire mindent összeraktam és működésre bírtam.
A Router Edimax BR-6014W típusú. Annyira új, hogy a gyártó honlapján
nem igazán találtam használható adatokat. De a dobozon rengeteg információt
találtam, így a legfontosabbak:
Hardver
|
LAN:
4db 10/100Mbps port, uplink switch (Ethernet)
|
WAN:
1db 10Mbps port
|
RJ-45
csatlakozó ADSL modem számára
|
Konzol:
RS232 csatlakozási lehetőség a konzol gép, vagy modem számára.
|
Beépített
antenna a vezeték nélküli hálózat számára
|
LEDek:
Power, Wlan, PPoE, EWAN, LAN
|
Energiaellátás:
9 Volt / 1 Amper (AC)
|
Bekapcsoló
gomb
|
Frekvenciasáv
2.4GHz-2.497GHz
|
1-11
Csatorna: USA, 1-14 Csatorna: Japán TELEC, 1-13 Csatorna: Európa ETSI,
10-11 Csatorna: Spanyolország, 10-13 Csatorna: Franciaország
|
Kültéri
hatótávolság:
11Mbps
140 méterig
1Mbps
400 méternél
|
A Router teljes specifikációja jóval bővebb, hiszen itt egy csomó
hálózati dologról nem esett szó. Nyílván aki otthonosan mozog a hálózatok felépítésében,
az jól tudja, hogy mit várhatunk el egy ilyen eszköztől, aki kevésbe profi,
annak valószínűleg a DHCP és társai nem sokat mondanak. (Eddig én sem sokat
foglalkoztam a hálózatok lelki világával, így a teszt során egy egyszerű beállításra
törekedtem, hogy legyen idő kipróbálni a hatótávolságot, átviteli sebességet
stb.)
A Routet így néz ki belülről:

Hoppá, ebben is egy PCMCIA-os kártya lapul! Ez valószínűleg egy
kicsit izmosabb, mint az előbb bemutatott példány, ugyanis valamivel nagyobb
adóteljesítménnyel rendelkezik. A másik lényeges eltérés az lenne, hogy ez a
kártya 3.3 Voltos, míg az előző 5 Voltos.

Kivitelében is kissé más. Az előbbi EW-7102PC kártya antenna része
nem levehető, de mint az a fennti képen is látszik ennek igen. Megjegyzem, hogy
az EW-7102PC PCMCIA kártyának az antenna részébe két LEDet is beépítettek és
azt a modult úgy ráépítették a kártyára, hogy az szinte levehetetlen. De erre
nincs semmi szükség, ugyanis annak van külön külső antenna csatlakozási lehetősége,
míg ennek nincs!
Az antenna kis mértékben irányított. Megfigyeltem, hogy a kártya
90 fokos elfordításával 20-30%-al is változhat a térerő (a már bemutatott program
jelzései alapján). Pl. amikor a Routerel próbáltam mobil kapcsolatot létesíteni,
akkor volt úgy, hogy 30%-os jelszint alatt ez nem sikerült, ám amikor 90 fokkal
elfordítottam a laptopot, akkor 57%-ra felugrott és létrejött a kapcsolat.
Egy konkrét próba:

Ez egy helyszínrajz lenne... A vastag fekete négyzetek a telkeket
jelölik, a kékek a házakat. A Router az "A" jelzésű pontban egy ház ablakában
volt. A "V" betűvel megjelölt házba elvittem egy laptopot benne az Edimax rádiós
hálózati kártyával. A 2-es számmal jelzett távolság úgy 60 méter lehetett. Csak
a beépített antennákat használtam.
Csak akkor jött létra a kapcsolat, ha a laptoppal kimentem a "V"
jelű épület erkélyére. Ott viszont maximális sebességet, azaz 11Mpbs-t jelzett
a program. Említettem, hogy amikor a két rádiós kártya közel volt, akkor 515kbyte/s-os
volt a tényleges (a felhasználó által látható) sebesség. Noha 60 méterre is
11Mbps-t jelzett a program ekkor már csak 333kbyte/s-ot mérem.
Az 1-es útvonal úgy 80-85 méter lehetett. Utána már takarásba
kelült az eszköz és nem jött létre a kapcsolat. A 3-as út kb. 50 méter lehetett.
Vagyis az utcán járkálva a zölddel megjelölt részeken tudtam a
két gépet rádiós hálózattal összekötni. De mint azt már mondtam, egy külső antenna
hatalmasat lendít a dolgon. De ekkor nyílván egy olyan eszközt kell választani,
mely szintén rendelkezik külső antennával. Pl. egy EW-7202AP, de ezt még én
is csak képen láttam. Utóbbi nem Router!
Így nézett ki a teszt hálózat:

Meglehetősen egyszerűre sikerül. A dolgot még annyival bonyolíthattam
volna, hogy egy modemet csatlakoztatok a Routerhez, így az összes gépnek egy
csapásra Internet kapcsolata is lett volna, de ezt nem tettem, de a lehetőség
adott!
Ki kell nevezni egy konzol gépet, ezt külön kábellel hozzá kell
csatlakoztatni a Routerhez. De ez az extra csatlakozás szerintem csak akkor
szükséges, ha a konzol gép nincs rajta a LANon, ugyanis e nélkül is konfigurálható.
(Ekkor egy külső modem csatlakoztatható a konzol vezetékre.)
A Router beizzítása:

Behelyeztem a hálózati kártyákat, telepítettem a szoftvereket
és az IP címeket automatikus kiosztáson hagytam. Ekkor, ha a böngészőmbe beírtam,
hogy http://192.168.168.230, akkor a login utána fenni kép fogadott. Itt a Router
dolgait lehet beállítani. Szerencsére nem kellett sokat szenvedni, meglehetősen
jó leírást adnak Routerhez. Ez egy kis füzet, ahol leírják mi mit jelent. Igazából
nem sokat kell állítani a default beállításokon és máris működik a hálózat.
Az egy másik kérdés, hogy így nem valami biztonságos, de ezt egy gyakorlott
rendszergazda könnyedén megoldhatja.

Akár több Access Point is lehet a hálózatban. Lehetőség nyílik,
hogy a rádiós hálózati kártyával megjelenítsük a lehetőségeket.

Előfordulhat, hogy két rádiós eszköz már olyan távol van egymáshoz,
hogy nem jön létra a kapcsolat. Ha pl. egy ilyen Router is beszáll a buliba,
akkor, ha mindkettő eléri ezt a képen "AP"-vel jelzett pontot, akkor létrejöhet
a kommunikáció (ismételtem: az Access Ponint (AP) nem azonos a bemutatott Routerrel,
a Router jóval bonyolultabb). Gondoljunk bele milyen jó lenne, ha a mobil DSM
bázisállomásokhoz hasonlóan sok ilyen becsatlakozási pont lenne, így nem kellene
a vezetékek kiépítésével vesződni stb. és nagy területen megoldható a gépek
összekapcsolása.

A távoli eszközök vezeték nélküli elérésének komoly jövője van.
Mindez nemrég még csak álom volt, de mindez manapság könnyedén elérhető, hiszen
a szükséges alkatrészeket pár héten belül számos hazai számítástechnikai boltba
be lehet szerezni. A bemutatott eszközök mintadarabok. Ez most némi kedvcsináló
volt. Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy vajon mindez mennyibe kerül? Szerintem
a tudásukhoz és a mögöttük álló fejlesztéshez képest nem túlságosan drága, a
PCMCIA-os kártya nagyker ára 18eFt körül mozog (nettó) a PCI/PCMCIA átalakító
14eFt körül van szintén nettóban. A Router természetesen jóval drágább, de ez
érthető, jelenleg 80eFt+ÁFA-s áron van a listán.
Szponzor : Tigra Computer