Szinte nincs olyan ember, akinek ne lenne az ismeretségi körében "villámkárosult". Ez a tény sarkallott arra, hogy megírjam cikksorozatunkat a villámokról és a hozzájuk kapcsolódó védelmi lehetõségekrõl. Mekkora a valószínûsége egy halálos villámcsapásnak….?

Magyarország a közepesen zivatarveszélyes területekhez tartozik, és ezért minden nyáron sok kellemetlenséget okoz ez az idõjárási jelenség. Szerencsére a villámok ritkán okoznak halálos balesetet, de kísérõ jelenségeik annál több fejfájást okoznak minden területen és nem kis pénzükbe kerülnek a biztosító társaságoknak.
A villámokat gyakran hozzák fel példaként valamilyen esemény bekövetkezésének valószínûségét összehasonlítva a halálos villámcsapások valószínûségével. Például kisebb a valószínûsége a halálos cápabaleseteknek, mint a halálos villámcsapásnak, vagy sokkal kisebb az esélye egy kígyómarásnak mint a villámcsapásnak.

Mekkora egy villámban rejlõ energia, hogyan keletkeznek a villámok? Ismerjük meg a villámokat egy kicsit közelebbrõl.

A villámok zivatarokban, hóviharokban és vulkánokban keletkezhetnek és fizikailag óriási méretû elektrosztatikus kisülésnek tekinthetõk. A villámoknak négy fajtája létezik: felhõn belüli, felhõ-levegõ, felhõ-felhõ és a számunkra legérzékenyebb felhõ-föld villámok. Másodpercenként 2000 viharban néhány száz villám éri a földfelszínt. Átlagosan több haláleset következik be villámok által, mint más idõjárási jelenségek következtében.

Felhő-levegő villám

Mekkora egy halálos villámcsapás valószínûsége?

Statisztikai adatok alapján, mely a népességre vetített villámbaleseteket veszi alapul ez az érték: 1: 28000. Természetesen ez az érték sok egyéb tényezõtõl is függ. Ilyen például a földrajzi elhelyezkedés vagy a pozíció (például a Szaharában elég kicsi lehet az esély, de egy viharos hegytetõn igen nagy). 10 villámcsapásból 9!-et különbözõ, fõképp pszichológiai, sérülésekkel túlélnek az emberek

Fentrõl lefelé vagy lentrõl felfelé villámlik?

A helyes válasz igen, azaz mindkét eset elõfordulhat. Az egyik irányból kiinduló töltésáramlás a másik oldalon indikálhat egy visszirányú folyamatot.

Milyen hõ keletkezik egy villámláskor? A keletkezõ hõ meghaladja a 27000 Celsius fokot (a Nap felületi hõmérséklete kb 6000 Celsius fok)

Mekkora a villám terjedési sebessége?

Közel 150.000 km másodpercenként.

Mekkora a villám átmérõje?

3-5 cm.

Megállítható-, megelõzhetõ-e a villám?

Nem ez egy teljesen kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan jelenség.

Mi a mennydörgés?

A villámláshoz kapcsolódó hangjelenség, mely a felforrósodott levegõ rezgéshulláma a villámcsatornában. A villám fényjelenség észlelése és a mennydörgés között eltelt idõbõl következtetni lehet a villám becsapási helyének távolságára. Az ökölszabály: kb. 3 másodperc a villámlás és a mennydörgés között felel meg 1 km távolságnak, 6 másodperc 2 km távolságnak…

Mekkora áram folyik a villámláskor?

20000 A áram. 20-100 mA között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Egy villám energiája 3 hónapon keresztül mûködtethetne egy 100 W izzót.

Elsõdleges villámjelenségek

Az elsõdleges villámjelenségek a közvetlen villámcsapások által kiváltott jelenségek. Ezek vagy szabadvezetékek (villamos energia hálózat, telefonhálózat stb. ) a villámlevezetõ (villámhárító), fák, házak, kiemelkedõ tereptárgyak közvetlen villámcsapása által következnek be.

Az elsõdleges villámjelenségek a villámcsapás hõhatása és az ennek következtében elõforduló tûzesetek, a villám erõhatásai.

Az elsõdleges villámjelenségek elleni védekezés legfõbb célja a villám lehetõ leggyorsabb fölbe vezetése, a villám energiájának csökkentése. Ennek legfõbb eszköze a megfelelõen elhelyezett villámhárító. Az erre vonatkozó szabványelõírásokat az MSZ 274 tartalmazza.

Másodlagos villámjelenségek

A másodlagos villámjelenségek a nem közvetlen villámcsapás által okozott károk megnevezése. A villamos energia, telefon, kábeltv hálózatokba közvetlenül csapó villámok a hálózatokon továbbterjedhetnek. A villamos energia, telefon, kábeltv hálózatokba közelében becsapó villámok túlfeszültséget indukálhatnak, melyek a hálózatokon továbbterjedhetnek. A túlfeszültség olyan mértéket ölthet, hogy a hálózatra kapcsolt elektromos és fõképp az elektronikus berendezések tönkremennek. Sajnos hõn szeretett számítógépünk pontosan ez a kategória, ahol a veszély növeli ha minél több hálózatra egyidejûleg csatlakozunk. (pl. tápellátás, Internet-telefonhálózat, TV vevõ-kábeltv)

Így a védelmi téma közepébe vágva abszolút villámvédelmet abban az esetben érhetünk el, ha gépünket lekapcsolva kihúzzuk minden hálózatból!

A következõ részben szó lesz a villámok elleni biztonságos magatartásról és a villámvédelem eszközeirõl.