Northwood magos processzorok esetén akár a 100%-os órajel emelés is lehetésges, de ehhez nem elég a jó hardver, a szerencse is sokat számít...

Bizonyára sokan felfigyeltek azokra a hírekre, hogy az Intel Pentium 4-es Northwood processzorokat milyen mértékben túl lehet hajtani. Pl. napvilágra kerültek olyan eredmények, ahol 1.6GHz-es CPU 3.6GHz környékén muzsikált. De nem ez a jellemző!

Ugyanis a 3GHz feletti eredményeket általában "nagy" processzorral produkálták a tuningőrültek. Ez azt jelenti, hogy eleve 2 - 2.2GHz-es procik tuningjának estek neki.

Ha meggondoljuk, annak ellenére, hogy mostanában sokan az AMD XP mellett döntöttek, hiszen kedvező az ár/teljesítmény mutatója. És sokan úgy tartják, ha egy AMD XP 1.8GHz környékén jár, akkor egy 2.5GHz-es P4 teljesítményét nyújtja. Most nem az Intel/AMD rivalizálásról lesz szó, hiszen mindenkinek szíve joga egyik, vagy másik mellett dönteni.

Az már elgondolkodtató, hogy ha egy Northwood magos P4-et rá lehet bírni a 3.5G-s tempóra, akkor tényleg kegyetlen erős lehet CPU-ban a gép, nincs az az AMD XP ami ilyen számítási teljesítményt nyújtana tuning után (egyenlőre). Ráadásul az 1.6GHz-es Northwood magos P4 nettó 46eFt körül mozog (jelenleg: 2002-03-28) ami nem tűnik olyan soknak, ha figyelembe vesszük, hogy 2GHz-et szinte biztosan tud és egy eleve 2GHz-es CPU ennek minimum a duplájába kerül.

A P4-es processzorok többsége szorzó "lock-os", tudomásom szerint 1db 2.2GHz-es P4-es van az országban, melynek állítható a szorzója, de ez egy "not for sale" jelzésű Compaq bemutató gépben üzemel. Tehát aligha van esélyünk arra, hogy olyan példányt fogunk ki, melynek állítható a szorzója. A szorzó "unlock-ot" pedig szinte lehetetlen megoldani. Egyébként a szorzó "unlock-os" P4-es processzorok 133x3 módszerrel állítják elő a belső 400MHz-es FSB-t és nem 100x4-es taktikával. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű, a CPU tényleges órajelét pl. 1.6GHz-es CPU esetén 100MHz x16-al állítják elő. Most ebbe ne bonyolódjuk bele, nézzük a tuning kérdéseket:

Az egészen biztos, hogy a Northwood magos processzorok többsége a 400MHz-es FSB helyett "akár" a 600-650MHz-es FSB-t is elviselik. És itt az akár szócskán van a hangsúly. Az 500MHz-es FSB standard dolognak számít ezt még a nem Northwood magos is általában bírja. A 600MHz elérése viszont komoly akadályokba ütközik és erről nagyon kevés szót ejtenek a tuning oldalakon, mindenki csak a WCPUID eredményt dobja fel, és még mondjuk hozzáfűz egy sort. Sokan csak azt látják ekkor, hogy Abit TH7II-es alaplapban üzemelt. Ne feledjük a P4-es CPU-k többsége a rekordként felmutatott eredmények 60%-át is csak nagy szerencsével produkálják.

Ezek után viszonylag sokan hazánkban is el kezdték keresni a TH7II-es alaplapokat és a 1.6GHz-es procikat, hazavitték a szerkezetet... innentől kezdve a tapasztaltabban (bátrabbak) egyből a maximálisan beállítható Vcore (kb. 1.6Volt) feszültséggel próbálták izzítgatni a processzort és azt tapasztalták, hogy 2.2-2.5GHz-nél meghasal a proci, aki pedig nem merte emeli (minimális emelési lehetőségre nyílik csak lehetőség) a feszültséget, az 1.8-2GHz-es eredményt produkált. Van, aki ennyinek is örült, van aki többet szeretne, de nem tudja mit kellene tenni.

Elegendő, ha 50 fok környékén tudjuk tartani a CPU-t mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába hűtjük a P4-es CPU-t pl. aktív hűtéssel 20 fok környékére, az csak kb. 50MHz-es nyereséggel jár. Sokkal több múlik a CPU Core feszültségén, 2-2.2Voltnak nagyon megörül a CPU, de természetesen tönkre is mehet.

A feszültség ilyen mértékű emeléséhez arra van szükség, hogy a CPU default feszültségét 1.85 Voltra változtassuk.

A művelet részletes leírását a www.vr-zone.com oldalon megtalálhatjuk. Röviden arról van szó, hogy vezető anyaggal összekötötték a CPU VID4... VID0 jelzésű lábait, ennek eredményeképpen az alaplap úgy detektálja a CPU default Core feszültségét, hogy az már eleve 1.85 Volt és ekkor már elérhetjük akár a 2 Voltos határt is, mert pl. a TH7II-es alaplapnál az 1.85Voltról tovább emelhetjük a feszültséget, esetleg az alaplapi feszültség szabályzóra ellenállást is forrasztani kell!

Mondhatnánk ez még nem olyan meglepő, hiszen már régóta tudjuk, hogy a CPU túlhúzása során nem árt emelni a magfeszültségét. De az FSB emelése sok alaplapnál azt is jelenti, hogy az AGP frekvenciája is nő. 1/2-esnél nagyobb leosztás általában nem lehetséges, vagyis ha BIOS CPU SFB pontjában azt látjuk már, hogy 133MHz, akkor mindenféleképpen 1/2-re kell állítani. Szerencsére a TH7II elég ügyes alaplap és van AGP fix 66MHz-es beállítása, így a CPU FSB-től függetleníthetjük az AGP órajelét. Ha az adott alaplapnál nincs ilyen opció, hanem csak az 1/2-es osztásra hagyatkozhatunk, akkor figyelembevéve, hogy az AGP-s kártyák kb. 80MHz-et bírnak csak el a Sloton keresztül (mindenféle gond nélkül), akkor a BIOSban szerencsés esetben is csak maximum 160MHz-et állíthatunk be (beállíthatunk 200MHz-et is, ha azt akarjuk, hogy el se induljon a gép..), vagyis tényleges FSB 640MHz körül alakulhat. Ami pl. a már említett 1.6GHz-es processzor esetén 2560MHz-et jelent és itt 99%, hogy padlót fog a rendszer.

Nem csak az AGP frekvencia jelent korlátozó tényezőt, hanem a memória is. Ha Ramus esetén (RD memória) ha az alaplap engedi, akkor egy 3/4-es csökkentést is beiktathatunk. Ez azt jelenti, hogy a CPU FSB 3/4-el felszorzódik. Az RD modulok 550-600MHz-él az esetek döntő zömében megadják magukat, de inkább csak az 550MHz szokott az abszolút határ lenni. Így ez a CPU FSB-t kb. 733MHz-nél korlátozza. Ami azért nem lebecsülendő, hiszen eredetileg csak 400MHz. Pl. a TH7II-es alaplap lehetővé teszi ezt a 3/4-es szorzást (pontosabban ott 3x 4x látható, a 3/4 és 4/4-nek megfelelően). Összegezve, Ramus esetén ha a memória frekvencia osztásra lehetőség nyílik, akkor 2.9G-3GHz lehet szerencsés esetben a felső hatás, ha nincs ilyen jellegű osztás, akkor baj van, mert maradva az 1.6GHz-es VPU példájánál akkor az 550MHz-es memória limit 2.2GHz-es CPU frekvenciánál korlátoz!

Már DDR és SDRAM-os P4-es alaplapok is léteznek. Pl. az MSI SiS645-ös chippel ellátott alaplapjánál 1:1 3:4 és 3:5 arányban változtathatjuk a memória sebességét. A 400MHz-es gyári FSB-nél maradva, a 3:5 arány 333MHz-et eredményez, mivel az alaplap chipsetjének ez nem okoz gondot és 333MHz-es DDR már létezik, így ez jó választásnak tűnhet. Sőt ha 3:4 kombinációt választjuk, akkor 333MHz-es modulokkal már egészen biztosan nem jelenthet gondot a magas CPU FSB. (3:4-es osztásnál az eredeti 400MHz-es CPU FSB-nél 266MHz-es memória használatos).

SDRAM-os P4-es alaplapnál úgy tudom, hogy mindenhol a memória és CPU frekvencia nem hogy nem függetleníthető, hanem le sem osztható. Amit a BIOSban látunk (pl. 100MHz), azt kapja a memória is. Nagy vadászat útján be lehet 150-160MHz-es frekvenciát bíró memóriákat is szerezni, ám ekkor egészen biztosan beleütközünk 1.6GHz-esP4 tuningolásakor a 2.5GHz körüli küszöbbe.

Az szinte biztos, hogy SDRAMos alaplap a legrosszabb P4-es tuning szempontjából. A DDR-es lenne a legjobb, ha az AGP frekvenciát fixen lehetne tartani, de mivel erre még az MSI-től a 845 Pro2 és a Soltek SL-85SD+ sem képes, így mégis Rambus mellett számíthatunk a legjobb eredményre. Természetesen már DDR-es alaplapok is vannak... ezek csak példák.

De ne feledjük, hogy mindenki saját felelősségére tuningol. De ami még ennél is fontosabb, hogy igazából egy jól húzható CPU jelenti a legjobb alapot, mert ha egy kevésbe tuningolható példányt fogunk ki és azt szeretnénk túlhúzni, akkor a legjobb hűtés, forrasztgatás, ezüstözés stb. esetleg semmit nem számít és pl. 30%-os órajel emelésnél megakadunk, míg egy jobban sikerült példány ezt esetleg alapfeszültségen, mindenféle berhelés nélkül tudja….