Íme egy hűtőblokk rögzítési módszer Socket 370-es CPU foglalathoz...

A mostani Intel CPUkhoz használt alaplapok (kivéve a P4-es alaplapokat) CPU foglalatának környékén nincsenek hűtő rögzítő lyukak. Az AMD processzorok foglalatának sarkai környékén lyukakat találunk, ám nem igazán van olyan CPU hűtő, amivel ezt kihasználhatjuk. Különösen a vízhűtőblokkok rögzítésénél jön jól ez a négy furat, hiszen ezek segítségével nagy súlyú réz hűtőtömböket is felrögzíthetünk.

Jó lenne valami hasonlót alkotni az Intel CPU-s alaplapoknál is. Nyílván a lyuk fútása nem jöhet szóba, inkább a processzor foglalat szélén található lyukakat érdemes a lehetőségekhez képest kihasználni:

A megoldás lényege ez lenne hogy két alumínium rúdra olyan füleket erősítettem, melyeket a CPU foglalat szélén található pöckök alá be tudok tenni. Nyílván a képen látható megoldásoz egy keresztpánt is tartozik, ami alá a blokk kerül. A pánt sarkaiban lyukak vannak melyek pont a képen is látható 55mm hosszú 10x10-es AlMgSi ötvözet végeiben található lyukat fölé esik.

Mivel az 10x10-es alumínium rúd csak speciális körülmények között forrasztható, így az egyik oldalára 2-2 szegeccsel 1-1 réz lapot erősítettem. A lapokra "U" alakú pálcát forrasztottam. Az "U" alak alsó része 20mm hosszú, a szárai 17mm hosszúak. Ezüst hegesztőpálcából vágtam le (1mm átmérőjű).

Nyílván az "U" alakú pácát a processzor foglalat oldalain található pöckök alá kell beakasztani. Na igen ám, de a szélesebb pöcök vájata keskenyebb, így az "U" alakú részt itt le kellett vékonyíteni. Így mindkét fül feltehetőleg egyformán terhelődik.

Tény és való, hogy kicsit körülményes a dolog, de házilag nehéz lenne olyan leszorítót készíteni, mely több pöcköt vesz igénybe egy oldalon. Nyílván egész arra ment ki, hogy egy hatalmas (kb. 1kg) hűtőt valahogy fel tudjak egy Socket 370-es foglalatra rögzíteni. Szerencsére az adott VH6-os alaplap fekvő házban van, így valamivel egyszerűbb a rögzítés.

Kanyarodjunk el egy kicsit rögzítés témakörétől, és vessünk egy pillantást az alábbi blokkra:

Egy 40x40x10-es vörösréz tömböcskébe 6-os átmérőjű zsákfuratokat készítettem oly módon, hogy egy járat jöjjön léte a tömbbe. Nem lett túlságosan szép, de talán ez most nem is olyan nagy baj. Ha jól számolom, akkor 19 furatra volt szükség, mindegyik 5mm mély, ezek közül kettő 8mm átmérőjű itt lesz majd a be illetve kifolyó csonk.

Erre az agyonfurkált tömbre nyílván fedő kerül, amit forrasztással rögzítek.

A belső hőleadó fülület, ha a fedőt nem számítjuk úgy 2000 négyzetmilliméter körül van, ha a fedőt is beleszámítjuk akkor több, mint 2900 négyzetmilliméter. Ám így utólagosan úgy tűnik, hogy ez nem növeli drasztikusan a felületet, mert ha 8mm széles és 5mm mély lenne ez a hármas járat, akkor fedő nélkül is kb. 2000 négyzetmilliméter adódik.

Érdekes módon a furatok fala iszonyatosan érdes lett, majdnem olyan mint egy reszelő. Ez feltehetőleg azért van, mert kenőanyagot nem használtam és a forgács rákenődött a furat falára és ott belemart az anyagba. De lehet, hogy nem ez az oka. Viszont így kb. megkétszerezi a hőleadó felület nagyságát.

Nemsokára kipróbálom, hogy az így elkészített blokk mit produkál. Az biztos, hogy az ebben áramló víz rendesen keveredik, tehát gyakorlatilag minden porcikája részt vesz a hőelvonásban. De eddig szinte minden blokknál azt tapasztaltam, hogy ugyanolyan hőmérsékletű, mint a benn áramló víz. Az is biztos, hogy a valóságban a réznek melegebbek kell lennie a hűtőfolyadéknál, mert különben lehetetlen lenne a hőátadás.

Nyílván a felület nagysága határozza meg a folyadék és a réz közötti hőmérséklet különbséget. De ez nem olyan egyszerű, hiszen a hőleadás gócpontja a CPU mag kb. 1cm-es környezetében van. Hiába hatalmas a blokk, pl. 60x60mm alapterületű, a szélekhez már csak minimális hőenergia jut el a fémen keresztül.