Frissíthetünk, elronthatjuk stb.
Néhány ASUS alaplappal rendelkező tuningos észrevette, hogy bizony az alaplap
kezdetben nem hallgat a feszültség emelésre. Ugyanis az történik, hogy bekapcsolás
után pár másodpercig ugyan, de nem a megemelt feszültséget kapja. Ennek következtében,
noha esetleg bírná a rendszer a beállított MHz-et, de a kezdeti túlfeszültség
hiányában nem fog elindulni az alaplap, vagy csak néha sikerül a felturbózott
frekvencián elindítani.
Egy aprócsak kapaszkodón azonban lehet:
Az alaplap általában nem a default feszültséggel indítja a processzort, hanem
az előzőleg beállított értékkel. Ezt is csak akkor teszi, ha azzal a feszültséggel
előtte elindult. Tehát nem egyből tized voltokkal kell emelni a feszültséget,
hanem apró lépésekben.
Már régóta ismert a következő trükk, ami általában be szokott jönni, mégis
annyi levelet kapok, hogy leírom:
Tegyük fel, hogy valaki a maximálisan beállítható feszültség fölé szeretne
menni (a módszer a tapasztalataim szerint AMD-nél nem működik, de Intelnél igen),
ami ugye nem túlságosan szép dolog. Ekkor érdemes letölteni a legújabb BIOS-t
és készíteni egy boot lemezt, amin ha AWARD BIOS van a gépben, akkor az új BIOS
és az awdflash.exe legyen még rajta.
Állítsunk mindent a BIOSban alapértékre, úgy ahogy azt eredetileg a gyár beállított.
(Ekkor általában a floppyról fog bootolni a gép, de ha nem ez lenne beállítva,
akkor állítsuk arra.) Kapcsoljuk ki a gépet, majd néhány másodperc múlva be.
Lépjünk be a BIOSba és a Core feszültséget állítsuk a maximumra. De az FSB-t
és a többit ne piszkáljuk. mentsük el az a beállítást majd kapcsoljuk ki a gépet
(biztos ami biztos), majd vissza. Várjuk meg a floppy bootot. Utána írjuk be,
hogy awdflash /cc, vagyis így "/cc" paraméterrel frissítsük a BIOSt. Ha minden
sikerült, akkor a gép kikapcsolása majd visszakapcsolása következik. Ha minden
jól megy, akkor a default feszültség egy kicsit magasabb lett. (A gép sok ki-
és bekapcsolása helyett elvileg elég lenne a reset, de ez mégiscsak biztosabb.)
Ez a módszer Abit TH7-bél (P4) nagyon jól működik, de más alaplapoknál is érdemes
kipróbálni. De az emelt feszültségű processzor mellett történő BIOS frissítés
kissé kockázatos. Ha pl. frissítés közben bármi rendellenesség történik, akkor
utána nagy valószínűséggel sokat fogunk bosszankodni, mert 99%-hogy a gép nem
fog elindulni. Ekkor három megoldás lehetséges:
1. Egy flash programozóval újraírjuk a BIOSt, ez egy kis készülék, meglehetősen
ritka (pl. EMP30-as típus). Valószínű ezt alig járható út.
2. Szerzünk egy ugyanolyan gépből származó BIOSt és azt beletesszük a gépünkbe.
Beindítjuk a gépet és floppyról indítjuk a gépet, amin a megfelelő BIOS tartalom
és a frissítő program rajta van. Menet közben kivesszük a BIOSt, úgy, hogy ne
zárjunk rövidre semmit, ez igen kockázatos, hely hiányában sokat kell vele vackolni.
Végül betesszük az elrontott régi flash memóriát, és megpróbáljuk újraírni.
3. Szervízbe visszük az alaplapot, ahol a második módszerhez hasonló megoldással
kiküszöbölik a problémát.
Ha már a BIOS-ról esett szó, sokan kérdezik, hogy mit és hogy állítsanak be,
hogy a lehető leggyorsabb legyen a számítógép. Nos a sok állítási lehetőség
közül alig párnak van komoly hatása az összsebességre. Az FSB-vel túlhúzhatjuk
a processzort, a Core feszültséggel elősegíthatjük, hogy magasabb frekvencián
is üzemképes legyen a gép, de ezek már ismertek. A memóriák időzítését 3-ról
2-re csökkenthetjük. Ha 4x-es AGP-vel rendelkezünk, és az alaplap is tudja ezt,
akkor érdemes erre állítani, bár alapban már legtöbbször erre állították. Ezzel
gyakorlatilag majdnem megtettünk mindent ami a sebességet növeli.
Minimálisan ugyan de számíthatnak az olyan állítási lehetőségek, melyek a Chipset
optimalizációjára utalnak (pl. BE6II), vagy a mamóriák állítgatása (Interleaving).
Ha lehetőségünk van rá, akkor ne IDE kábelen hanem ATA kábelen "lógjon" a winchester,
bár ez talán egyértelmű.
Nos most elég vegyesen írtam a BIOS beállításokról, gondolom itt a legtöbbet
az FSB-t piszkálja a tuningolni vágyó.
