3.7 Volt OK?
Mint tudjuk az I/O feszültség megemelése általában jótékony hatással
van a tuningra, többnyire az AGP túlhúzása miatt bekövetkező videokártya rendellenességeket
küszöböli ki, de úgy globálisan is segít stabilizálni a túlhúzott processzort.
Elvileg az I/O feszültség 3.3 Volt lenne, de a gyártók gyorsan rájöttek, hogy
ha már a processzor feszültségét is lehet változtatni, akkor lehessen ezt is.
Ezért van, ahol a BIOS-ból lehet állítani ez a feszültséget, de jumperes megoldás
is előfordul, de van olyan alaplap is, ahol ez nem állítható. Ebben még számottevő
újdonság nincs. De:
A fenti képen egy A7V133-as alaplapot láthattok, pontosabban annak
egy részét. Zölddel bekarikáztam két részt és 1-es illetve 2-es számmal megjelöltem.
A 2-es számú jumper háromállású lehet. Gyárilag a baloldali helyre tették, így
3.35 Volt lesz az I/O feszültség. A középső állásban 3.56 Volt. A valóságban
ezek majdnem egy tizeddel magasabbak! De van egy "titkos" úgynevezett teszt
állása, amit úgy érhetünk el, hogy a jumpert a két jobboldali oszlopocskára
tesszük. Ekkor már 3.7 Voltos feszültségre számíthatunk, ami már nagyon sok,
de kétség kívül ilyen állásban nyújtja a legtöbbet az alaplap.
És most jön, amiért mindezt leírtam. Úgy tűnik, hogy a 3.7 Voltos
állás "gyilkolja" az alkatrészeket. Nekem még csak egy memóriát sikerült ezzel
tönkretennem. ("Jobb kézzel bal váll felett.") De most olvastam, hogy néhányan
az alaplapot tették így tönkre, de van, aki az alaplap tápegység panelját robbantotta
fel így. Így elmondhatjuk, hogy a teszt állást nem illik kihasználni...
Az 1-es számmal jelölt karikázás egy külső "drótos" hőmérő csatlakozást
jelöl. Sok levelet kapok, hogy hol van az A7V alaplapon a külső hőmérő csatlakoztatási
lehetőség, nos itt. Igaz ugyan, hogy ez elvileg a tápegység hőmérsékletének
a mérésére (ATX power) találták ki, de végülis másra is használható. Hőmérős
tápot még nem láttam, de minden elképzelhető...
