Nos akár ilyen különös megállapítást is tehetünk kivételes esetekben...

Nyílván aki tuningra adja a fejét, az valamilyen szempontból maximalista. Van, amikor a processzor felturbósítására gondolunk és van, amikor a videokártyából szeretnénk többet kihozni (esetleg a memóriából).

Legtöbbször csak a frekvenciákra ügyelünk, mert megnézzük, hogy hány MHz-en stabil még a hardver és azon használuk. Nyílván a nagyobb sebesség érdekében tesszük mindezt. De aki nem annyira járatos az overclock területén, az lehet, hogy ezzel ront az összteljesítményen. Kérdezhetné valaki: de hát hogy is van ez, nem a magasabb érték a jobb???

Általában igen, de ha a rendszer összteljesítményét nézzük, akkor már egyáltalán nem biztos! A PC tulajdonosok többsége szeret játszani, végülis a tuning egyik célja a magas FSP (Frame Per Secundum) illetve ezt nagy felbontással is akadásmentesen produkálja a gép. Aki tunigol, az egyre magasabb frekvenciákat szeretne, ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a CPU hány MHz-es FSB-t kap.

Nem csak abból a szempontból számít az FSB, hogy ezzel a processzor órajele is magasabb lesz. Általában ehhez az FSB értékhez igazítják valamilyen módon a memória/AGP/PCI sebességét is. Mivel a videokártyák túlnyomó többsége AGP-s, így most erre koncentrálunk.

Ritka az olyan alaplap, ahol a CPU FSB-jét teljesen függetlenül tudjuk állítani az AGP órajelétől (pl. a TH7 II ilyen). Legtöbbször 1/2 1/2 2/3 és hasonló osztókat kell beállítani. Így az FSB pl. 2/3-át kapja az AGP. Vannak olyan alaplapok, ahol ezt az osztót a felhasználó tudja állítani és olyanok is, ahol ez automatikus.

Általában 120 MHz-ig 2/3-os osztás működik, utána, ha az alaplapunk olyan, akkor 1/2 (tehát van olyan alaplap, ahol vissza kell/lehet venni 1/2-re az AGP-t és van olyan is ahol nem). A legtöbb mai alaplapnál létezik az 1/2-es AGP leosztás. Tehát, ha tuningolunk és úgy 120MHz felett van egy kicsivel az FSB és az AGP leosztás már 1/2-ed, akkor szinte biztos, hogy érdemes visszavenni az FSB-ből, mert a rendszer összteljesítménye az alacsonyabb órajel ellenére is jobb lesz! Ez elég meghökkentő lehet...

Hogy érthető legyen:

Tételezzük fel, hogy valaki 120MHz-es FSB-t használ, mondjuk "erre hajtott rá". Ekkor a 2/3-os AGP osztás miatt 80MHz-en "jár" az AGP. Ha mondjuk a 121MHz-es FSB-n is stabil a rendszer, akkor azt hihetnénk, hogy a gép összteljesítménye növekedett. Hiszen CPU, a memória stb. nagyobb frekvencián jár. De tévedünk, nézzük meg az alábbi grafikont:

A következő történt: emeltem az FSB-t és a AGP leosztás 120MHz-es FSB-ig 2/3 volt, de utána "automatikusan" 1/2 lett. Ez azt jelenti, hogy 120MHz esetén 80MHz-es volt az AGP órajele (a szabványos 66MHz helyett) és 121MHz-nél 60MHz-re zuhant a felezés miatt. A grafikonból látszik, hogy ennek a törésnek a hatása még nagyon sokáig érződik, és már nagyon extra frekvencia kell ahhoz, hogy újra elérjük a 120MHz-es FSB-nél mért 3DMark2000-as pontszámot.

Íme táblázatosan a 3DMark mérések:

Ahhoz, hogy értékelhető legyen ez az eredmény a következőt kell tudnia tesztkonfigurációról: ASUS A7V133-as alaplapot használtam. Ez 121MHz-es FSB-nél már automatikus 1/2-es osztást alkalmaz az AGP-re. A processzor egy AMD Thunerbird volt. 11-es szorzó mellett 120MHz-et beállítva 1320MHz-en, míg 1MHz-el növelve az FSB-t 1331MHz-en járt a CPU. A videokártya egy Geforce 256 32M DDR volt (120MHz GPU, 333MHz memória, tehát ezek nem voltak túlhúzva).

Most már talán látszik a lényeg: Egyáltalán nem biztos, hogy az FSB növelése nem mindig célszerű. De ez attól is függ, hogy mire használjuk a PC-t. Mert ha gyakorlatilag csak processzorigényes feladatokat futtatunk, akkor a maximális órajel az előnyös.

Ez a hatás, amit most megpróbáltam felvázolni alaplapfüggő. Mert pl. az Abit KT7A alaplapnál van egy FSB plusz lehetőség, ezzel sokkal jobban tudjuk a sebességet optimalizálni, mert így nem olyan szoros az összefüggés az FSB és a AGP órajele között. (Az ilyen extra dolgokat az Intel processzorokhoz gyártott alaplapok általában nem támogatják (FSB plusz stb.), így ez nekik fontosabb lehet.)

Van, ahol az osztást manuálisan is beállíthatjuk, de ennek nem szabad minden esetben hinni, érdemes egy tesztprogrammal meggyőződni arról, hogy az AGP ténylegesen hány MHz-el hasít (pl. SiSoft Sandra 2001se).

És végezetül még annyit, hogy ez pontszám/teljesítmény csökkenés mértéke nagyon függ a videokártyától és attól, hogy az mennyire van tunigolva. Régebbi és valószínűsíthetőleg emiatt lassabb videokártyák esetén ez 120-121MHz-es "betörés" kevésbé mérhető, hiszen azok már a "plafonon" vannak egy jobb processzor/alaplap párosítás esetén, így ha 10GHz-es CPU lenne a gépben, akkor sem produkálnánk nagyobb pontszámot. De ahol azt vesszük észre, hogy az AGP sebességét növeljük, akkor a növekszik kártya teljesítménye is, ott jó lesz odafigyelni.

Nyilván aki már 150MHz-es FSB-k fele kacsingat, az nem fogja visszavenni a sebességet, de aki 110-130MHz környékén küzd, annak érdemes odafigyelni (Celeron stb.).

Természetesen a hardverek túlhajtása akár beláthatatlan következményekkel járhat (tönkremehet stb.), így mindenki saját felelősségére tegye.