Ég és föld a különbség az SDRAMos és a DDR RAMos Intel Pentium 4-es konfiguráció között...

A RD memóriák bár szépek és gyorsak úgy tûnik sokaknak mégsem ez az álma. Ugyan nemrég az SD memóriás P4-es alaplapok is piacra kerültek, de ezek az alaplapok ugyancsak visszafogják a Pentium 4-es processzorokat. Végre már nálunk is kaphatók DDR memóriás alaplapok Intel Pentium 4-es processzorokhoz! Itt az ideje, hogy megnézzük a tudásukat.

Nem ki küzdelem árán sikerült egybõl két ilyen alaplapot szerezni, így kipróbálhattunk, hogy mire képes. Személy szerint nagyon vártam ezeknek az alaplapoknak a megjelenését, bár tudom sokaknak az a véleménye, hogy a Pentium 4-es processzor akkor sem lesz az "igazi" hiszen sokan az AMD-re esküsznek stb.

Nem is akármilyen két DDR memóriás alaplapot sikerült szerezni, ugyanis az egyik a 333MHz-es modulokat is kezeli! Mindkét alaplapot MSI neve fémjelzi, az egyiket SiS 645-ös chipsettel szerelték, a másikat Intel 845D-vel.

Mielõtt belevágnánk a tesztbe, nekem úgy tûnik, hogy kell még pár hónap mire letisztul ez a P4+DDR-es kérdés, hiszen gyakorlatilag minden v1.0-ás jelzésû volt és a hibák felfedezése után mindig módosítanak egy kicsit az elsõ sorozat lefutása után. Már csak azért is érdemes várni, mert bár a SiS 645-ös chip a fizikailag 166MHz-en járó 333-as DDR modulokat is kezeli, de ilyen igazán jó és gyors memóriát jelenleg szinte lehetetlen beszerezni. Utóbbi megállapítás egy kicsit furcsának tûnhet, a magyarázat:

Jelenleg CL2.5 és normál idõzítési beállítások mellett bírják csak ezt a tempót, tehát az ultra, turbó, fast beállításokat felejthetjük. Nyílván a számítástechnika területe nagyon gyorsan változik, így elvileg hetek vagy hónapok kérdése lehet csupán, hogy mikor terjednek el az igazán gyors beállítást is elviselõ DDR modulok. Mert már 266MHz-es (PC2100) modulok többsége a turbó/ultra beállítást is elviselik (idõzítés), de úgy tûnik, hogy a 333MHz-es (PC2700) még nem tart itt (természetesen 266MHz-en ez is stabil turbó/ultra beállítás mellett.) Mindez inkább csak általánosságokban igaz, hiszen mindig akadnak kivételes tudású alkatrészek...

Nézzük meg elõször a SiS 645-ös chipsettel szerelt Pentium 4-es alaplap dobozát:

Mondjuk nagyobb betûkkel is ráírhatták volna, hogy DDR-es alaplap lapul a dobozban, hiszen az átlagos felhasználónak valószínûleg semmit nem mond a SiS 645-ös jelzés. És most nézzük az alaplapot:

Az biztos, hogy ezen az alaplapon nincs túl sok extra és a doboza is hiányosnak tûnhet. Az MSI alaplapok zöméhez jár pl. az USB bõvítõ, de itt nem... igazából a D-Bracket is hiányzott...

A MSI 845D Ultra felszereltsége jobb, de nézzük elõször a dobozát:

No itt már a DDR+Pentium 4-es felirat is jól látszik. Opcionálisan RAID vezérlõvel is kérhetjük. Szintén opcionális az USB 2.0. Bár utóbbinak sokan nem látják nagy értelmét. De érdemes a jövõre is gondolni, hiszen pl. a napokban szerettem volna egy Plextor 8x-os USB-s írót kipróbálni, de USB2.0 hiányában most nem tettem, mert régi szabványú USB-vel csak 4x-es írásra nyílna lehetõség. De ez majd az USB-s TV tunereknél is fontos lehet és egyéb "nagy" sebességet igénylõ eszközöknél is. A röpke, de talán nem felesleges kitérõ után nézzük az alaplapot:

A fennti képen a RAID-es változat látható. Ráadásul ez az alaplap az ATA 133-at is tudja, míg a SiS az elõbbi SiS-es alaplap maximum az ATA100-at.

Megjegyzem, hogy 845D Ultra és 845D Ultra-C létezik. A C jelzésûn nincs IrDA, csak 2 csatornás audio vezérlõvel látták el, nincs ATA 133-ra lehetõség, viszont 6db PCI slottal rendelkezik, de csak két memória foglalattal és RAID lehetõség sincs!

Nézzük az MSI 845D Ultra fõbb paramétereit:

Felhívnám a figyelmet az audiora:

Bár nem tudom mennyire mondható szerencsésnek, de minden kimenet analóg, nincs külön digitális kimenete. Talán ez nem is olyan nagy baj. Szerintem nagyon trükkösen oldották meg a 6 csatornás kimenetet.

A felsõ sorban a kimenetek elnevezését láthatjuk, az alattuk lévõ oszlopban pedig azt, hogy az adott csatornás konfiguráció mellett miként mûködik. Ez azt jelenti, hogy 2 csatorna esetén minden olyan, mint azt elvárnánk, zöld színû jack a kimenet a másik két jack pedig bemenet. De ha 4 illetve 6 csatornás rendszert szeretnénk, akkor a bemenetek kimenetekké válnak. Így viszont le kell mondanunk 1 illetve 2 bemenetrõl, ami pl. TV tuner használatakor némi problémát okozhat... Rendelkezésre állt egy nagy Jazz 5.1-es hangrendszer, így kipróbáltam mit "muzsikál". Azt mondhatom, hogy ahhoz képest, hogy integrált audioról van szó nagyon szépen szól!

Pillantsunk bele mindkét alaplap BIOS megoldásába, kezdjük a SiS 645-ös chippel szerelttel:

És a memória idõzítések:

Az itt beállított CPU FSB-t 3:5 illetve 3:4 valamint 1:1 arányban változtathatjuk. Vagyis +33% illetve +66% lehet. Az azt jelenti, hogy ha a felsõ sorban 100MHz-et állítunk be, akkor 200/266 illetve 333MHz-es memória sebességre (DDR) nyílik lehetõség. (Megjegyzem, hogy személy engem mindig is zavart, hogy a BIOSban miért nem a tényleges CPU FSB-t illetve a memória frekvenciát látom. Mert noha 100MHz-es CPU FSB tûntetnek fel a BIOSban, de ez fizikailag 400MHz, vagy a DDR-nál a 3:5 arányban való növelés 166MHz-et jelent, de 333MHz-et jelet a DDR felépítése miatt, de hogy az AMD se maradjon ki, pl. az 266-os FSB-vel rendelkezõ AMD procival megáldott alaplapnál vajon mi a csudáért 133MHz-et tûntetnek fel. Szerintem ezt egységesen kellett volna megoldani és eldönteni, hogy ha frekvencia értéket látok a BIOSban, akkor az annyi legyen, amit az eszköz fizikailag dolgozik. No mindegy, valószínûleg ez nem fog megváltozni.)

Visszatérve a 645-ös BIOS beállításaira 133MHz-es CPU FSB felett már csak 1:1 4:3 és 4:5-ös memória sebesség beállításra nyílik lehetõség. Bár ennek jelenleg nincs nagy jelentõsége, mert egy 100-ról 133-ra (FSB) egy P4-et úgy sem lehet felhúzni, bár itt is tennék egy megjegyzést, mert a szervizben már felbukkant egy "not for sale" jelzéssel ellátott, állítható szorzójú 133-as (BIOSban látott FSB) Pentium 4-es...

A core feszültség 1.85 Voltig állítható. Szerencsére a tényleg akkora feszültséget ad a processzornak, mint amit beállítunk. Mert pl. a RD memóriás TH7-es elrontja a core feszültséget és a 845Dis!!!! Nézzük a 645-ös hardver monitorozó részét:

Minden feszültség rendben van. Ám a hõmérsékletekkel kevésbe, mert nézzük csak meg mit ír ki a 845D chipsetû MSI Ultra:

Ugyanaz a CPU-t és léghûtõt és használtam mindkét alaplapnál és az egyik 52 a másik 20 fokos CPU hõmérsékletet jelzett, a felrögzítéssel és a hõvezetõ pasztával nem volt semmi gond. A 845D "jóval" alacsonyabb feszültséget jelezi, mint amit beállítottam. Ráadásul a Windows használatakor a CPU hõmérséklet a szobahõmérséklet alatt volt:

Nos az biztos, hogy nem 15.5 Fokos a CPU, így leszögezhetjük, hogy a MSI 845 Ultrás alaplapja a CPU hõmérsékletet nem igazán méri, valamint a core feszültséggel is gondjai vannak!

Még nézzünk meg egy BIOS képet (845D):

Ha emelem a CPU FSB-t, akkor a memória frekvencia nem változik!!! Míg a 645-nél 3:5-ös beállításnál már 366MHz-e jár a memória, ami azért már nem semmi!!!

Nézzünk meg egy pár PC2700-as Micron memóriát:

5ns-os, ez a DDR miatt 400MHz-es sebességet tesz lehetõvé, de csak 333MHz-et írtak rá. Az a gáz, hogy bár 266MHz-en a CL2 és a leggyorsabb idõzítési beállításokat is elviseli, 333MHz-en és felette csak a CL2.5 és normál sebességet!!!! Az a tény, hogy nem tuja a CL2-es és ultra beállítást nagyon nagy hátrány, mert az a komoly memória átviteli sebesség szempontjából életfontosságú.

Ennek tudatában már megnézhetjük mire képes a SiS 645-ös chipsettel szerelt alaplap 266MHz-es memória frekvencia és ultra beállítás mellett:

Míg 333MHz-en normál és CL2.5-ös beállítás mellett:

Szerintem ez nagyon jó eredmény. Pláne, ha majd a CL2/ultra beállítást lehetõvé tevõ memóriák is elterjednek, mert az még kb. 10-15%-od dob a memória sebességét, ami már nem lebecsülendõ. Ráadásul a DDR memória koránt sem melegszik annyira, mint az RD modulok, hiszen azok a fém hûtõlap ellenére is jócskán felmelegszenek, bár az csak szellõzés kérdése.

Törvényszerûen a 845D alul marad a memória versenyben, hiszen az csak a 266MHz-es DDR modulokat támogatja, de a 333-at már nem:

A fennti képet ultra idõzítési beállításoknak megfelelõen készítettem. Míg ha a felhasználó a normál módon hagyja, akkor ezt az eredményt kapná:

Ez sem tûnik "tragikusnak"...

Nos ezek után elmondhatjuk, hogy valóban jótékony hatással van a memória átviteli sebességre az SD támogatás után a DDR-re való felkészítés.

A winchester kezelési sebességeket vizsgálva, semmi eget rengetõt nem tudok mondani, mert teljesen átlagosnak tûnt. Ezt is teszt programmal vizsgáltam, de úgy tûnik, hogy nagyjából olyan sebességet tesz lehetõvé, mint egy hasonló árú/kategóriájú alaplap esetén. Az ATA 133-at pedig jó darabig még nem tudjuk kiaknázni, nyílván ez csak késõbb lehet fontos...

A teszt gép lényeges elemei:

No és természetesen a két alaplap!

Kíváncsi voltam arra, hogy mennyit lendít a számítási sebességen, ha SD memóriás alaplap vagy DDR memóriás alaplap van ugyanazon a CPU alatt. Egy röpke MPEG konverziót végeztem. Az MSI 845 Pro2-es SD RAMos alaplapja ugyanazon környezet mellett ennyi idõ alatt végezte el az adott konverziót:

Tehát 1 perc 22 márodperc alatt. Akkor most nézzük meg mennyi idõre volt szüksége a szintén 1.7GHz-es CPU-val felszerelt, de 333MHz-es DDR memóriával ellátott SiS 645-ös chippel ellátott szintén MSI alaplapnak:

Bizony jóval rövidebb alatt végzett, vagyis az 1 perc 22 másodperc helyett csak 1 perc 1 másodpercre volt szüksége a 333MHz-es DDR-el felvértezett alaplapnak. De a 266MHz-es ultra beállítást is elviselõ 845D is remekelt, csak 2 másodperccel volt lassabb az SiS-el alaplapnál:

Az itt bemutatott konverzió jócskán kihasználja a CPU és memória adottságait. Összehasonlításul:

Igaz sokan úgy tartják, hogy talán csak az ilyen jellegû számításokban nem marad le vészesen az Pentium 4-es konfiguráció. De ne legyen AMD vs. Intel háború, hiszen van akinek ez fontos, van akinek az és van aki csak a pénztárcája szerint gondolkozik (ez sajátos magyar specialitás, sajnos....)

Visszatérve még egy mondat erejéig a konverziós idõre: A tapasztalat azt mutatja, hogy a DDR-es P4-es alaplap nagyon jól sikerült, hiszen pl. ennél az alkalmazásnál elérte a PC800-as RD modulokkal szerelt TH7II-es teljesítményét, ami igazán figyelemreméltó.

A teszt során úgy alakult, hogy a SiS 645-ös alaplapot egy ASUS V6800 32 DDR-es videokártyával próbálhattam ki, míg az Intel chipsettel ellátott 845D-t egy Ti200-al. Talán már köztudott, hogy egy röpke mozdulattal a Ti200-ból Ti500-at "készíthetünk" (tuning). Így a teszt során most én is ezt tettem, mert korábbról Ti500-as eredményekben dúskálok, így lehetõség nyílik egyén konfigurációkkal, de azonos videokártyával történõ összehasonlításra.

A konkrét összehasonlítás:

(Nem tévedés, egy erõs AMD-s konfiguráció is bekerült a versenybe!!! Azt viszont sajnálom, hogy a SiS 645-nél nem állt rendelkezésre jobb videokártya. Saccra valószínûleg kicsit jobb eredményt hozott volna, mint a 845D Ultra)

3DMark 2000 default (1024x768/16bit) benchmark eredmények részletei:

A Ti500-as a 3DMark2001 is "hasít", így nézzük meg ezeket az eredményeket is:

Itt is szoros a versen az AMD XP-s konfig és a RD illetve DDR memóriás Pentium 4-es konfigurációk esetén, az SD RAM-os P4-es szinte labdába sem rughat... Igaz utóbbi olcsóbb gépezet.

És a 3Dmark2001 részletei:

Megemlítem, hogy a SiS 645-ös chipsetû MSI alaplappal szerelt konfiguráció a Ti500-nál jóval csigább V6800-as kártyával (Geforce 256) 6960 pontot produkált a 3DMark default mérése szerint. Ami a videokártya "öregségéhez" képest nagyon jónak számít.

Mint látható a komoly grafikus sebességhez nem elég egy erõs és drága videokártya, a jó alaplap+CPU párosítás is sokat számít. A Pentium4+DDR párosítás viszonylag jól sikerült. Az RD RAMok csillaga egyes hírek szerint leáldozóban van, bár még nem is tündökölt. Nemsokára más alaplapgyártók P4+DDR kihozatalának a sikerességét is megismerhetjük!