Egy máig sokat vitatott kérdés megválaszolásához nyújt segítséget Eric S. Raymond cikke amely a fogalmak tisztázása mellett gyakorlati tanácsokkal is ellátja a Hacker jelöltet.
A cikket fordította és figyelmünkbe ajánlotta Kovács Emese < emese@goliat.eik.bme.hu >
Státus a Hacker kultúrában, közösségben
Mint a legtöbb pénz és gazdaság nélküli kultúra, a hackerség meghatározó eleme
a hírnév. Érdekes problémákat próbálsz megoldani, de azt, hogy ezek a
problémák valójában mennyire érdekesek és hogy igazából a mennyire jó a
megoldásod, csak azok tudják megítélni, akik szintén szakértők a kérdéses
területen.
Ehhez hasonlóan, amikor a hackerek szabályai szerint játszol, megtanulod,
hogy az alapján kapod a jó pontokat, hogy mások mire tartják a szakértelmedet
(ezért írtam korábban, hogy addig nem vagy igazi hacker, amíg nem a többiek
hívnak annak). Ezt a tényt elhomályosítja az a kép, ami a hackelést magányos
munkának tünteti fel, valamint az a hacker körökben elterjedt nézet,
miszerint a büszkeség vagy az, hogy mások mit gondolnak, nem lehet a motiváló
tényezők része.
Egészen pontosan, a hackerség az, amit az antropológusok ajándék
kultúrának neveznek.
Nem az által szerzel egy ilyen társadalomban hírnevet, hogy elnyomsz másokat,
azzal sem, hogy szép vagy, vagy olyan dolgokat birtokolsz, amikért mások
áhítoznak, hanem azzal, hogy adsz.
Másokra áldozod történetesen az idődet, a kreativitásodat és a szaktudásod
gyümölcseit.
Alapvetően öt dolgot tehetsz, hogy kivívd a hackerek elismerését:
1. Írj nyílt forráskódú szoftvert
Az első (legfontosabb és legelfogadottabb) módja a bevágódásnak, ha olyan
programot írsz, amiről a hackerek úgy látják, hogy hasznos vagy jópofa, és
elérhetővé teszed a forrását, hogy az egész közösség felhasználhassa azt.
(Ezeket a munkákat ``free software''-nek hívtuk, de mivel nem volt mindenki
számára egyértelmű, hogy a ``free'' a szabadra vagy az ingyenesre utal-e,
sokunk inkább az ``open-source''
azaz nyílt forráskódú szoftver kifejezést részesíti előnyben.)
A hacker kultúra legelismertebb félistenei olyan emberek, akik nagy, hasznos
programokat írtak, amikre széles körben volt szükség, majd a közösség
rendelkezésére bocsátották ezeket, hogy mindenki szabadon felhasználhassa
őket.
2. Segíts nyílt forráskódú szoftvert tesztelni és debuggolni
Azok munkája is nagyon hasznos, akik tesztelik és javítják a nyílt forráskódú
szoftvereket. Ebben a tökéletlen világban elkerülhetetlen, hogy a
szoftverfejlesztésre szánt idő tetemes részét hibakereséssel és javítással
töltsük. Ezért minden józan eszű, nyílt forráskódot karbantartó szerző egyet
fog velem érteni, amikor azt írom, hogy a jó béta-tesztelő (aki világosan le
tudja írni a tüneteket, jól tudja lokalizálni a problémát, el bírja viselni a
hibákat az összecsapott kiadásokban, hajlandó néhány egyszerű diagnosztizáló
eszközt alkalmazni) megéri a súlyát gyémántban. Egy szem ilyen béta-tesztelő
eldöntheti, hogy a hibakeresés egy kétségbeejtő, kimerítő rémálom vagy csak
egy hasznos kellemetlenség.
Ha újonc vagy, keress egy fejlesztés alatt álló programot, ami érdekel és
próbálj jó béta-tesztelő lenni. Innen már magától megy minden, a tesztelés
után besegíthetsz a hibakeresésbe, utána besegíthetsz a fejlesztésbe. Sokat
tanulhatsz így, és jó pontot szerezhetsz olyan embereknél, akik segíthetnek
majd a későbbiek során.
3. Tegyél közzé hasznos információkat
Még egy jó dolog, amit megtehetsz, a hasznos és érdekes információ kiszűrése
majd Web lapon, vagy GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések listája) dokumentumokban
való közzététele.
A főbb szakmai GyIK-ek karbantartói majdnem olyan elismerésben részesülnek,
mint a nyílt forráskódú szoftvert író programozók.
4. Segíts működésben tartani az infrastruktúrát
A hacker kultúrát (és így egyben az Internet fejlesztését is) önkéntesek
tartják karban, működésben. Sok szükséges ám kevésbé látványos és vonzó
munkát kell elvégezni, hogy a gépezet működjön -- levelezési listákat kell
adminisztrálni, hírcsoportokat moderálni, hatalmas szoftver archívumokat
fenntartani, RFC-ket és más technikai szabványokat írni.
Azok az emberek, aki ezeket a feladatokat jól látják el, nagy tiszteletben
állnak, mert mindenki tudja, hogy a munkájuk borzalmasan időt rabló, és nem
olyan mókás, mint a kódolás. Akik ezt a fajta munkát csinálják,
elhivatottak.
5. Szolgáld a hacker társadalmat
Végül, szolgálhatod és népszerűsítheted magát a hacker kultúrát (például
azzal, hogy írsz egy részletes bevezetőt arról, hogy hogyan lesz az emberből
hacker :-)). Ez nem olyasmi, amit meg tudsz csinálni, amíg nem vagy a hacker
társadalom résztvevője egy bizonyos időn keresztül és nem válsz ismerté az
előző négy pont valamelyike által.
A hacker társadalomnak nincsenek kimondott vezetői, de vannak hősei,
``vénjei'', történészei és szóvivői. Ha már elég régóta vagy a csatasorban,
ezek egyikévé nőheted ki magad. De ne feledd: a hackerek bizalmatlanok a túl nagy mellénnyel
rendelkező ``vénekkel'' szemben, tehát veszélyes ezt a
stádiumot látványosan elérni. Ne törekedjél erre, inkább helyezkedj
úgy, hogy az öledbe hulljon, majd legyél szerény, és ápold gondosan a
kapcsolataidat.
A Hacker / Kocka összefüggés
A népszerű híreszteléssel ellentétben, ahhoz, hogy hacker legyél, nem kell,
hogy "kocka" légy. Ettől függetlenül segítségedre lehet -- a valóságban sok
hacker "kocka". Ha társadalmilag kirekesztett vagy, az segít abban, hogy az
igazán fontos dolgokra koncentrálj, mint pl. az elmélkedés és a hackelés.
Ezért sok hacker felvállalja a ``kocka'' bélyeget, sőt, büszkén használják a
durvább ``geek'' kifejezést is -- így függetlenítik magukat a konvencionális
társadalmi elvárásoktól. A Geek oldalon olvashatsz
bővebben a témáról.
Ha meg tudod oldani, hogy elég figyelmet fordítasz a hackelésre ahhoz, hogy
jó hacker legyél, és emellett normális életet is tudsz folytatni, akkor jó.
Ez manapság sokkal könnyebb feladat egy újonc számára, mint az én időmben
volt, a 70-es években; napjainkban a társadalom sokkal toleránsabb a
techno-megszállottakkal szemben. Sőt, egyre több ember jön rá, hogy a
hackerek gyakran kiváló minőségű szerető és férj alapanyagok.
Ha azért vonz a hackelés, mert nincs életed, az is OK -- legalább nem vonja
el semmi a figyelmedet. Lehet, hogy később még az is kialakul.
Pontok a stílusért
Még egyszer, ahhoz, hogy hacker legyél, úgy kell gondolkodj, mint egy hacker.
Vannak dolgok, amiket ez érdekében megtehetsz, ha éppen nem számítógép előtt
ülsz. Ezek nem helyettesítik a hackelést (azt semmi sem helyettesítheti), de
sok hacker foglalkozik ilyen dolgokkal, így ezek is kapcsolódnak a hackelés
lényegéhez.
- Olvass tudományos-fantasztikus irodalmat. Járjál tudományos-fantasztikus témájú klubokba,
gyűlésekre. (Ott találkozhatsz hackerekkel és proto-hackerekkel).
- Tanulmányozd a Zen-t, és/vagy tanulj harci művészeteket. (A meditálás
is hasonló sok szempontból.)
- Tanuld meg a zenét elemző füllel hallgatni. Tanuld meg értékelni az egyéni zenei stílusokat. Tanulj meg valamilyen hangszeren játszani vagy énekelni.
- Barátkozz meg a szójátékokkal.
- Tanulj meg jól és helyesen írni az anyanyelveden. (Meglepően sok hacker, többek között a legjobbak, akiket ismerek, jó írók.)
Ezek közül minél több dolog tűnik természetesnek Neked, annál jobb
hacker-alapanyag vagy. Hogy miért pont ezek a dolgok, az nem teljesen
világos, de valószínűleg összefüggés van közöttük és az agy jobb és
bal féltekéjében honos képességek sora között, amelyek a hacker
számára elengedhetetlenek (a hacker képes kell legyen logikusan
gondolkodni, de ki is kell tudjon lépni az adott probléma látszólagos
logikájából).
Végül néhány kerülendő dolog:
- Ne használj ostoba, nagyzoló felhasználói azonosítót vagy becenevet.
- Ne keveredj felesleges vitákba (flame háborúkba) a Usenet-en (máshol sem).
- Ne hívd magad `cyberpunk'-nak és vesztegesd az idődet olyanra, aki annak titulálja magát.
- Ne küldjél e-mail-eket tele helyesírási és nyelvtani hibákkal.
Ha ilyeneket csinálsz, legfeljebb rossz híred kel -- csak azt jegyzik meg rólad, mekkora balfácán vagy. A hackereknek jó a memóriájuk -- évekbe telhet amíg elfelejtik a kezdő botladozásaidat, és befogadnak.
A becenevek problémájára külön visszatérnék. Az igazi személyed becenevek mögé rejtése gyerekes és ostoba dolog, és a crackerekre, warez d00dz-okra és más alsóbbrendű életformákra jellemző viselkedés. A hacker nem csinál ilyet; büszke arra amit csinál és amit elért, ezért szereti, ha az igazi nevét is ismerik. Tehát ha ilyen becenevet használsz, hagyd el, mert a hackerek között csak vesztesnek bélyegez.
Egyéb források
Peter Seebach karbantart egy kiváló
Hacker GyIK-et
menedzserek, főnökök számára, akik nem tudják hogyan álljanak a hacker beosztottakhoz.
Ha Peter lapja nem lenne elérhető, próbáld az
Excite-on keresztül megtalálni a lap egy másolatát.
A Loginatakának van némi mondanivalója a Unix hacker képzettségét és hozzáállását illetően.
Írtam egy esszét
A hackerség rövid története címmel.
Írtam egy esszét,
A Katedrális és a Bazár címmel, ami részletesem elemzi a Linux és az
open-source köré épülő társadalmak működését.
Még közvetlenebbül tárgyaltam ezt a témát a folytatásban a
Homesteading
the Noosphere-ben.
Gyakran Ismételt Kérdések
K: Megtanítasz hackelni?
V: Amióta először megjelentettem ezt a lapot, hetente (gyakran naponta) többen kérik,
hogy "tanítsak meg mindent a hackelésről". Sajnos, erre sem időm, sem energiám nincs; a
saját hackeléssel kapcsolatos projektjeim kiteszik az időm 110%-át.
Még ha lenne is lehetőségem arra, hogy a hackelést tanítsam, nem tehetném, mert
ez egy olyan hozzáállás és képesség, amit magadnak kell egyedül elsajátítanod.
Meg fogod látni, hogy az igazi hackerek örömmel segítenek neked, de nem fognak
tisztelni és elismerni, ha mindent a szádba kell rágjanak.
Tanulj meg először néhány dolgot. Mutasd meg, hogy próbálkozol, hogy tudsz
önállóan tanulni. Ezek után a hackereket már csak specifikus kérdésekkel zargasd.
K: Akkor hol kezdjem?
V: Valószínűleg a legjobb módja a hackeléssel való ismerkedésnek az,
ha elmész egy Linux Felhasználói Csoport gyűlésére. Megtalálhatod ezeknek
a csoportoknak a listáját az LDP General Linux
Information Page weblapon; valószínűleg van egy a közeledben, esetleg egy
főiskolán vagy egyetemen.
A Linux Felhasználói Csoport tagjaitól egyszerűen szerezhetsz Linuxot
és egészen biztosan segítenek majd a telepítésnél is.
K: Mikor kell kezdenem? Nem vagyok én már ehhez túl öreg?
V: Legyél bármilyen idős, a motiváció a fontos. Általában a 15 és 20 év közötti
korosztály érdeklődését kelti fel a hackelés, de ismerek kivételeket mind a
két irányban.
K: Mennyi ideig tart, amíg megtanulok hackelni?
V: Ez attól függ, hogy mennyire vagy tehetséges és mennyire dolgozol keményen.
Általában 18 hónap vagy 2 év alatt már tiszteletreméltó képességekre tehetsz
szert, ha ügyes vagy.
Ennek ellenére ne gondold, hogy ennyi az egész; ha igazi hackerré válsz,
sohasem hagyod abba a tanulást, életed hátralevő részét a képességeid
tökéletesítésével töltöd majd.
K: Segítenél feltörni egy rendszert, vagy megtanítanál betörni?
V: Nem. Az aki ennek a GyIK-nek az elolvasása után ilyen kérdést tesz fel,
túl ostoba ahhoz, hogy bármit tanítsak neki, még ha időm lenne is.
Bármilyen ilyen témában küldött e-mail a szemetes kosárban köt ki, vagy
rosszabb esetben a feladó durva válaszra számíthat.
K: Betörtek hozzám. Segítesz elkerülni a jövőbeni támadásokat?
V: Nem. Ezt a kérdést mindig olyanok teszik fel, akik Windows-t használnak.
A Windows-os rendszereket nem lehet hatékonyan biztonságossá, a
betörésekkel szemben ellenállóvá tenni; a kódban és a szoftver architektúrájában
túl sok lyuk van, körülbelül olyan vállalkozás ez, mintha pohárral akarnánk egy
süllyedő hajóból a vizet kimerni.
Az egyetlen megbízható megoldás, ha átváltasz Linuxra vagy valamilyen másik
igazi biztonságos operációs rendszerre.
K: Hol találkozhatok, beszélhetek igazi hackerekkel?
V: A legjobb megoldás, ha keresel egy Linux vagy Unix Felhasználói csoportot és
elmész a gyűléseikre (találsz linkeket az LDP
weblapján a Metalabnál).
(Régebben azt írtam volna itt, hogy IRC-n nem találkozhatsz igazi hackerrel,
de úgy tűnik ez változik. Mostanában igazi hacker csoportoknak, mint
pl. a GIMP és a Perl körül serénykedőknek, saját IRC csatornájuk van.)
K: Tudsz ajánlani hasznos könyveket a hackeléssel kapcsolatban?
V: Én tartom karban a
Linuxos Irodalomlista HOGYANt , ez segítségedre lehet. A
Loginataka szintén érdekes lehet.
K: Mit kell először megtanuljak?
V: A HTML-t, ha még nem ismernéd. Sok csillogó-villogó, lényegtelen dolgokra fókuszáló
rossz HTML-ről szóló könyv van forgalomban, és kétségbeejtően kevés jó.
Személyes kedvencem az
HTML: The Definitive Guide című
O'Reilly kiadvány.
A HTML azonban nem programozási nyelv.
Ha felkészültél arra, hogy elkezdjél programozni tanulni, véleményem szerint a Pythont
válaszd.
Sokan a Perlt ajánlják, ami igaz, hogy elterjedtebb, mint a Python, de nehezebb
megtanulni és (véleményem szerint) nincs olyan jól megtervezve.
Találhatsz linkgyűjteményt a kezdő Python
programozó számára a Weben.
A C igazán fontos, de ugyanakkor sokkal nehezebb, mint a Python vagy a Perl.
Ne próbáld elsőként megtanulni.
Windows felhasználók, ne ragadjatok le a Visual Basic-nél! Rossz
programozási szokásokat fogtok felvenni tőle, és nem hordozható, teljesen a Windows
platformra van utalva. Kerülendő.
K: Muszáj utálnom a Microsoftot?
V: Nem, nem muszáj. Nem azért, mert nem érdemli meg, de léteztek hacker közösségek a
Microsoft előtt, és lesznek még akkor is, amikor a Microsoft már régen történelem lesz.
A Microsoft utálata helyett szeresd inkább a saját erődet. Írjál jó kódot, ezzel
többet érsz el, mint a Microsoft mocskolásával, és még a hírnevedet sem sodrod veszélybe.
K: De nem veszélyezteti az open-source szoftverfejlesztés a programozók megélhetését?
V: Ez valószínűtlen -- sőt, a nyílt forráskódú szoftveripar inkább új állásokat hoz létre.
Ha az, hogy egy program meg van írva, nettó nyereséggel jár, a programozót meg fogják
fizetni, függetlenül attól, hogy a program nyílt lesz-e, miután elkészül.
Az is mindegy, hogy mennyi "nyílt" szoftvert írnak a programozók, úgy tűnik, hogy
növekvő kereslet van az új és testre szabott alkalmazások iránt.
Többet írtam erről a témáról az Open Source lapokon.
K: Hogyan fogjak neki? Honnan szerezzek szabad Unixot?
V: Feljebb ezen az oldalon találsz mutatókat a legelterjedtebb szabad Unixokra.
Ahhoz, hogy hacker legyen belőled, motivációra, vállalkozó szellemre és az önálló
tanulás képességére van szükséged. Vágj bele most...
Eric S. Raymond
Fordította:
Kovács Emese < emese@goliat.eik.bme.hu >
Forrás : Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete
Kapcsolódó hírek/cikkek:
Hogyan lesz az emberből Hacker I.