Az ADSL az Asymmetric Digital Subscriber Line rövidítése, ez nagy sávszélességû technológiát jelent hagyományos telefonvonalon keresztül. A legfõbb elõnye, hogy akár 140-szer is gyorsabb lehet, mint a manapság kapható leggyorsabb analóg modemek. De persze nem ez az egyetlen elõnye: a modemes kapcsolattal ellentétben itt mindig online kapcsolattal rendelkezünk, ebbõl következõen nincsen telefon forgalmi díj. Nincs több fel- és lecsatlakozás, nincs foglalt vonal és nem kell órákat várni arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat.

Ha már az elõbb a sebességrõl esett szó: gyorsasága sok mindentõl függ (leginkább a DSL szolgáltató technológiai szintjétõl), de általánosságban elmondható, hogy az ADSL modemek sebessége 256 Kilobits/s és 8 Megabits/s között mozognak. A maximum sebesség nagyban függ attól, hogy milyen a minõsége és milyen kapcsolattal rendelkezik az az internet szerver, amit éppen el akarunk érni. Ráadásul az interneten sok különbözõ gép különbözõ módszerekkel, sõt különbözõ sebességgel továbbítja az adatokat, tehát ezektõl a tényezõktõl is függ a kapcsolat sebessége.

Természetesen a minõségnél szerepet játszik a gépünk konfigurációja is. Az ADSL modemek, a hagyományos modemekhez hasonlóan, két típusra oszlanak: külsõ és belsõ. A belsõ modemek természetesen a gépek belsejében, általában PCI kártya formájában találhatóak meg. Míg a külsõ modemek csatlakozhatnak a gépekhez USB, 10BaseT vagy más hálózati megoldással is. Ezért igazából még a LAN hálózat is hasznáható erre a célra.

De mégis hogyan érhetünk el ekkora sebességet, ha ugyanazt a telefonvonalat használjuk, mint a modem? A válasz nagyon egyszerû: az analóg modemek az elküldött jelet egy telefonos hálózatba küldik. Az ADSL modemek a jeleket a hang tartományának tetején küldik el. Tehát a vonalat két frekvenciára osztják fel. Így tulajdonképpen nincs szükség külön vonal kiépítésére. A 4kHz alatti sáv a hang tartománya, felette pedig az adat tartomány található. Így egyszerre telefonálhatunk és netezhetünk ugyanazon a vonalon. Ez az asszimetrikus vonal, mivel nagyobb sávszélességünk van az adatok fogadására, mint a küldésére. A feltöltések sebessége így 16 és 640 Kilobit/s közötti tartományban mozognak. Végül a vonal szétválik, a hang elérkezik a telefonos hálózathoz, míg az adat egyenesen az internetre vándorol.

















A szolgáltatás ára természetesen az ADSL szolgáltatótól függ. De egyre javuló tendencia, hogy manapság már sok szolgáltató modemmel együtt kínálja a hozzáférést. Három tényezõ szabja meg az igazi árakat: az ADSL modem és a szükséges kellékek ára, a szolgáltató service ára, és a havi ISP (Internet Service Provider) ára.

És most következzenek a magyar árak, illetve a MATÁV árai, ugyanis eddig csak õk indítottak ADSL hozzáférést. A táblázat kiemelt (sárga) sorai csupán tájékoztató jelleggel szerepelnek, a MATÁV honlapjáról való informálódás alapján:

		Home40	Home80	Office	Power
kapcsolódó MATÁV szolgáltatás		NetExpressz I.	NetExpressz I.	NetExpressz II.	NetExpressz III.
Maximális fel- és letöltési sebesség (kbit/s)		64 / 384	64 / 384	128 / 768	384 / 1500
MATÁV egyszeri díj1		45 000 30 000	45 000 30 000	45 000 30 000	75 000 50 000
MATÁV havi díj2		15 000 10 000	15 000 10 000	30 000 20 000	75 000 50 000
MATÁVnet havi díj4		6 000	9 000	140 000	260 000
elérhetõ legolcsóbb díj3	egyszeri	30 000	30 000	30 000	50 000
	havi	16 000	19 000	160 000	310 000
Túllépési díj (Ft/óra)		200	160	-	-
Az árban foglalt idõtartam (óra/hó)		40 óra	80 óra	korlátlan	korlátlan
E-mail postafiókok		4 db	4 db	10 db	10 db
Tárterület (e-mail postafiókok és web)		10 MB	10 MB	20 MB	30 MB

A közölt árak a 25%-os áfát NEM tartalmazzák.
¹ A felsõ sorban az elkötelezettség nélküli, az alsó sorban a minimum egy éves szerzõdés kötése esetén érvényes egyszeri díj látható.
² A felsõ sorban az elkötelezettség nélküli, az alsó sorban a három éves szerzõdés kötése esetén érvényes havi díj látható
³ A legkedvezõbb MATÁV egyszeri díj, illetve a legkedvezõbb MATÁV és MATÁVnet havi díj összege
⁴ 2000. december 31-ig történõ megrendelés esetén.

Több cég biztosan elgondolkozott már, hogy ADSL vagy kábeles kapcsolatot válasszon. Az ADSL mindig online, nagysebességû internet kapcsolatot tesz lehetõvé egy telefonvonalon keresztül. A kábel szintén nagysebességû internet hozzáféréssel rendelkezik, de egy kábelvonalon. Így magában jobb a letöltések sebessége kábelen, de az egy vonalon levõ egyre növekvõ userek számával arányosan csökken a kapcsolat sebessége és minõsége. És a feltöltés is lassabb az ADSL-hez képest.

Az ADSL két alaptípusú alkalmazást tesz lehetõvé: interaktív video és nagy sebességû adat kommunikáció. Az interaktív video teszi lehetõvé, hogy filmeket nézzünk, hagyományos TV adásokat, video játékokat, stb., míg az adat kommunikáció az internet hozzáférést, a telekommunikációt és speciális hálózati hozzáférést jelent.

Persze aki jobban utánanéz, találkozhat az xDSL mozaikszóval is. Tehát kiderült, hogy nem csak asszimetrikus vonal létezik, elõfizethetünk akár HDSL vagy VDSL szolgáltatásra is. Persze a legfõbb különbség itt is a sebességben nyilvánul meg.

De különbség van az ADSL típusai között is. A GLite ADSL (ADSL Lite) a Nemzetközi Telekommunikációs Unió alaptípusa, tehát ez a standard. Itt a letöltések sebessége 1.5Mpbs-ig terjed. A feltöltés sebessége maximum 384 Kpbs. A Full-rate ADSL valamivel gyorsabb. Ezzel szemben az ára magasabb és sokkal problémásabb a telepítése. A telefontársaságnak kell kijönni, hogy elvégezzék a szükséges beállításokat a telefonvonalon.

Végeredményben az ADSL minden alkalmazáshoz biztosítani tudja a legnagyobb sávszélességet, legyen az akár csak internetezés, video konferencia vagy interaktív multimédia. Az alkalmazott ADSL technológia nagysebességû digitális adatátvitelt tesz lehetõvé hagyományos vonalon is, illetve Magyarországon egyenlõre feltétel az ISDN vonal megléte. Véleményem szerint magánszemélyeknek nem éri meg elõfizetni, mivel az ára igen magas és az alapcsomag havi 40 órás elérése rendkívül kevésnek tûnik. Közepes és nagyobb méretû cégeknek már annál inkább ajánlanám, mivel a sávszélesség igen nagy és biztosan beváltja a hozzá fûzött reményeket.