Ez egy tuningolható, eleve 100MHz-es FSB-vel rendelkező processzor.

Bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor kiderült, hogy a 366-os Celeronok többsége 550MHz-en stabilan működik, mindenki olyat szeretett volna vásárolni. Amikor váltottak Celeron2-re, akkor az 566, 600, 633-as frekvencián működők voltak a nyerők, mivel ezeknek a szorzója még lehetővé tette a 100MHz-es FSB alkalmazását, esetleg kicsit felette történő hajtást. (Nem úgy, mint a 700 illetve 733-as Celeronok esetén). Most már a legtöbb üzletben kapható a 100MHz-es FSB-vel készült Celeron2. A Demostudio biztosított egy tesztpéldányt (semmi válogatás nem volt, csak egy a sok közül...) Így lehetőség nyílt egy Celeron2 800MHz-es tesztelésére.

A teszgép a következő volt: BE6II SLOT1-es alaplap, ASUS370-es FCPGA/SLOT1-es átalakító, 448M RAM (256, 128, 64), mind 6ns-os 133MHz-es. ASUS6800 32M DDR-es videokártya, 20G Maxtor 7200rpm winchester, 300Wattos KME típusú tápegység.

A teszt során 1.95 Voltos Core feszültséget használtam! (Eredetileg 1.7 Voltos a processzor.)

Elsősorban a tuningolhatóságára voltam kíváncsi és, hogy miben más, mint a 66MHz-es társa.

Egy ASUS 370-es FCPGA/SLOT1 átalakítóba helyeztem, mivel a tesztgépben egy BE6 II-es alaplap volt, ami SLOT1-es CPU foglalattal rendelkezik. A biztonság kedvéért mielőtt a hűtést rászereltem volna, tettem rá egy sárgaréz "lesarkazás gátlót":

Kétfajta hűtéssel próbáltam ki a rendszert. FOP32-vel és vízhűtéssel. Sajnos az FOP32 a memória foglalatok fölé nyúlik, így csak egy bankba tudtam ekkor memóriát helyezni. (Akkor csak 256M volt a gépben.) De ez most nem olyan fontos, mivel tuningolni ennyivel is lehet.

Kissé elszomorodtam, amikor azt láttam, hogy FOP32-vel 129MHz-es FSB-ig volt csak stabil a proci (1040MHz). Mindez 1.95 Volton. Magasabb feszültségen még ennyit sem ment, bizonyára a túlmelegedés miatt.

Nagyon kíváncsi voltam mit produkálna akkor, ha jobban hűteném. Jobb hűtést, pl. WBK38-el lehet elérni, de mivel alapvetően vízhűtésű ez a tesztgép és a Chipset-en található hűtőventilátor miatt nem fér fel egy ilyen méretű hűtő, maradtam a víznél. Úgy is csak a hőmérséklet a fontos.

Ezzel a megoldással a legdurvább körülmények között is 36 fok alatt tudtam tartani a hőmérsékletét (a hűtővíz 26-28 fok között ingadozott), míg FOP32-vel gyakran 50 fok fölé szaladt. De ehhez milyen frekvencia is tartozott? Azt nézzük meg most:

Nem tudom mennyire látszik de ez 1168MHz, de kb. minden 3-dik boot volt csak sikeres, így vissza kellett venni a tempóból. 1100MHz-en atom stabil lett (138MHz-es FSB!!!). Próbáltam kényes programokat futtatni, csúcsrajáratni, egyszer sem fagyott le és nem lépett ki a programokból. (3D Studio Max, 3Dmark2000/2001, CPU stability stb.)

Mivel nem minden boot volt sikeres 1168MHz-en és néha a kékhalál is előjött, gyanakodni kezdetem az alaplapra, hogy ezen az FSB-n nem valami fényesen muzsikál, így próbaképpen betettem egy BX 133-as alaplapba. Ez több szempontból is előnyösnek tűnt. Egyrészt az FCPGA tokozású proci átalakító nélkül behelyezhető ebbe az alaplapba, másrészt a tuningosok beszámolói szerint jobban bírja a tuningot mint a BE6II. Egyedüli bökkenő az lehet, hogy 1.95 Volt fölé vinni a procit nem túl egyszerű feladat. A Sandra nevű tesztprogram a következő eredményt hozta:

Míg 1.1GHz-en ennyit tudott a BE6II-es alaplapban. (Sajnos a másik gépen nem ugyanaz a verziójú Sandra program volt, de a ALU és az FPU mérésénél talán nem okoz olyan nagy eltérést.)

Ebből is látszik, hogy a tesztprogram nagyon csalóka eredményt ad, hiszen egy 1.2GHz-re húzott Celeron processzor nem ad egy 1.2GHz-es Athlon teljesítményt, és egy PIII 1GHz-es is biztosan gyorsabb a Celeronnál.

És az is jó kérdés lehet, hogy a tuning mennyit számít (hiszen azért küzdünk, hogy gyorsabb legyen a gép). Ezért íme egy kép, ennyit tud a 800MHz-es proci 800MHz-en a Sandra tesztprogram szerint:

Ami annyit jelent nagyjából, hogy az órajel emelésével a sebesség lineárisan nő. Ez nem meglepő, hiszen a műveletek sebessége szigorúan a CPU órajeléhez vannak kötve. Ami jelen esetben annyit jelent, hogy 37.5%-os órajel emelés (itt FSB emelés is egyben) az ALU és az FPU szempontjából pontosan ekkora növekedést eredményezett.

Van egy régi program, ami talán jobban méri a processzor erősségét. De kevesen használják. Egyrészt azért, mert nem igazán lehet tudni, hogy mit mér, másrészt két éves programról van szó. (Valamint a megjelenítés is elég puritán.) Ez nem más, mint a CPUmark99. 800MHz-en a Celeron 800-as a következő eredményt produkálta:

Gyakorlatilag ugyanazokat a CPUmark pontszámokat mértem, mint korábban a PIII kontra Celeron2 tesztnél, íme onnan a grafikon:

Összefoglalásul:

Ez a 100MHz-es FSB-vel rendelkező Celeron2-es viszonylag jól tuningolható (bár biztosan akadnak “rossz” példányok is). Sőt talán jobban húzható, mint a nagy szorzóval rendelkező testvérei (667, 700, 733). De ha azonos frekvencián jár egy eredetileg 66MHz-es FSB-vel készült és egy 100MHz-es FSB-vel készült processzor, akkor a mag pontosan ugyanazt a számítási kapacitást nyújtja. Viszont ha globálisan nézzük akkor mégis a 100MHz-es FSB-vel rendelkező processzor az előnyösebb, hiszen a magasabb FSB a memória kezelése szempontjából kulcsfontosságú! Persze ez több problámát is felvet (a memória bírj-e pl. a 150MHz-es FSB-t, az alaplap mit szól ehhez, valamint a kártyák is többet kapnak a kelleténél). A videokártya is kritikus lehet, hiszen az előbb említett 150MHz-es FSB-nél a 66MHz helyett 100MHz adódik (AGP 2/3). Ezt vagy bírj egy videokártya vagy nem. Pl. a teszt során a egy TNT2-es nem bírta, a Voodoo3000-esnek nem okozott problémát, az ASUS 6800-as is hülyéskedett, ezen az I/O feszültség emelésével segítettem (3.6 Volt).