-18 fokos hűtőfolyadéknak egy CPU nagyon "megörül", bár még messze van a rekord...

Végre kipróbálhattam a módosított kompresszoros gázhûtõmet. Aki nem látta volna az elõzményeket, az nézze meg a korábbi cikkeket. De a lényeg röviden annyi, hogy folyadékot szeretnék hûteni egy kompresszoros gázhûtõvel és ezt a hideg folyadékot szeretném a CPU-ra szerelt hûtõblokkba szivattyúzni. A korábbi kísérletek kimutatták, hogy a hõcserélõ és a párologtató nem sikerült valami túl jó. A párologtató térfogata túl kicsi lett, a hõcserélõ pedig túl hosszú.

Egy barátomban köszönhetõen sikerült a rendszert R134-es gázzal feltölteni. Jelenleg 150 gramm R134a a hûtõközeg. A fennti képen a fehér csövek deresek. De ez nem is jó szó, inkább azt írom, vagy lefagytak. Mert nem holmi mm vastagságú párakicsapódásról van szó, néhol 1cm vastagon áll a jég.

De ez nem baj! Hiszen végre sikerült elérni, hogy a kompresszor szívó csöve ne fagyjon le! Ezt nagyobb térfogatú párologtatónak köszönhetem (a párologtatóban alakul a folyadék gázzá, ez vonja el a hõt). Feltehetõen nem tudom az összes folyadékot elpárologtatni, így a csövet a nagy hidegbõl vissza kell fûteni, hogy a maradék folyadék is elpárologjon. Nos most hosszabb csõvel kötöttem össze a párologtatót és a kompresszort, mint korábban, valamint ezt a csövet egy darabon a meleg leadó radiátorhoz (kondenzátor) menõ viszonylag meleg csõ mellett vezettem. De ha még ez a fûtés sem lenne elég, akkor még a szintén meleg kapilláris csõ is fûti ezt a csövet. Ez az a vékony csõ, amit a kompresszor szívó csövére feltekertem.

Így néz ki kikapcsolt állapotban a beporlasztás helye. (A vékony csövön érkezik a folyadék és a kúpos rész után a vastag csõbe beszabadul a folyadék, ahol elpárolog). Így néz ki 1 órai üzem után:

Bár a hõcserélõ külsõ fala egy nagyon vastag gumicsõbõl van, mégis ez is vastagon lejegesedett. Természetesen a végsõ beüzemelésnél minden jegesedõ részt hõszigetelek, de így legalább látszik, hogy hût vagy sem...

A képen látható mûanyag csövön érkezik a lehûlt folyadék a kis edénybe. A gyári fagyállót tartalmazó flakonba 1 kiló fagyálló, ezt hígítani kell (1 kiló fagyálló nem azonos 1 literrel). Tehát, ha az oldalára az van írva, hogy 1 liter desztillált víz hozzáadásával -32 fokig jó, akkor az nem azt jelenti, hogy 1 liter víz és egy flakon fagyálló. Bár ekkor sem tévedünk sokat, de én a bekeverés során elkövettem ezt a hibát, hogy 1 liter van a flakonba, de nem...

Picit több, mint egy órai üzem után a 20 fokos bekevert folyadékot -18 fokosra lehûtötte. Ám ekkor érdekes dolog történt, korábban erre nem is gondoltam.

Annak, ellenére hogy fagyálló folyadék van a rendszerbe, a belsõ csõre, ami a párologtató réz csöve ráfagy a fagyálló!!! Ez egy bizonyos vastagság után kellõ hõszigetelést jelent, ami megakadályozza a folyadék továbbhûlését.

Kipróbáltam a bekevert folyadék -23 fokon kezd kásásodni (****-os hûtõgéppel ejtettem meg ezt a kísérletet, a méréseim szerint -27 fokra képes, pedig csak -24 garantált).

Na igen ám, de a párologtató csöve -30 fokra simán lehûl, így a 24 fokra bekevert fagyálló ráfagy. Nem fagy le teljes keresztmetszetében csõ. Nyílván az áramló folyadék sokkal nehezebben fagy meg, mint az álló, de nem vártam volna, hogy ilyen alattomos módon létrejön egy hõszigetelõ jégburok.

Így hõszigetelés nélkül igen nagyok a veszteségek, hiszen nem semmi energia kell egy meleg szobában a csöveket súlyos mínuszokra lefagyasztani. A nagynyomású meleg csõvel történõ gáz felfûtés nagyon hatékonyan mûködik. Az elsõ képen nyomást sem látni a jégnek miután a meleg csõ mellég ér. A fennti képet már akkor készítettem, amikor már pár perce állt a kompresszor, ekkor már szép lassan dersedni kezdett a kompresszor szívó csövétõl kb. 15cm-re a rézcsõ (a kikapcsolás után lehûlt a meleg csõ).

A már bemutatott táblázat is érdekes, mert ezt találjuk meg egy szakkönyvben. Ez az R134-as gázzal való méretezést teszi lehetõvé. Ebbõl most az elsõ két oszlop a lényeges, hiszen itt láthatjuk, hogy adott nyomáson hány fokon párolog a gáz. Egy ilyen nyomás/hõmérséklet skála minden erre a célra készült nyomásmérõm megtalálható. Ebbõl kétfajta piros és kék létezik. A pirossal a nyomó oldalt a kékkel a szívó oldalt is mérhetjük. A skálában van az alapvetõ különbség, mert a pirosnál a -1 és 0 bár közötti nyomás alig olvasható le, mert túl közel vannak az osztások, míg a kéknél a skála ezen részét széthúzták.

Azt várnánk, hogy a mérõórán is ez a nyomás/hõmérséklet skála legyen. De nem ez van. Pl. a 2 bárhoz nulla fok tartozik és nem -10 fok. Ez azt jelenti, hogy ha nyomásmérõ segítségével olvasom le, hogy a párologtatóban hány fokon történik a párolgás, akkor 1 bárral kevesebbet mérek az adott hõmérsékletnél, mint azt a fennti táblázat indokolná.

És ezek alapján már teljesen érthetõ, hogy R134-es gázzal nem vágyhatok. pl. -30 vagy -40 fokra, mert ilyen nyomást nem tud elõállítani a kompresszor! Egészen pontosan, ha a 0 bárt tekintjük a légköri nyomásnak, akkor 0 bár alá nem csökkenhet a párologtatóban a nyomás (a táblázat szerinti nyomás). Nekem a feltöltés során majdnem -30 fokot sikerült mérni, tehát mindent megtettem, amit csak lehetett, ezzel a gázzal ennyi a mximum. De ez szerintem bõven elég lesz.

Bár R12-vel, R22-vel és R502-vel jóval nagyobb hideget is elõ lehetne állítani, de nem szabad csak úgy hasraütésszerûen kicserélni a gézt. Egyrészt azért mert a jelenlegi rendszerem (kompresszor és a csövek kialakítása) olyan gázt igényel, ami oldja a kompresszor olajat. Másrészt pl. az R12 használata tilos (ki akar ózonlyukkal a feje felett élni...).

A 168 Watt hûtõteljesítményû kompresszornak csak a töredékét sikerült, így hõszigetelés nélkül a folyadék hûtésére fordítani, kevesebb mint 50 Wattot (Ez a víz kezdeti hõfokából, a vég hõmérsékletébõl és tömegébõl és az eltelt idõbõl számítottam ki). Tehát az elõállított hideg zöme kárba veszett.

Azt még nem tudom, hogy a hõszigetelés és a jobb hûtõfolyadék mennyit javít majd a hõmérsékleteken...

Nem bírtam magammal és egy pár perces kísérlet erejéig egy AMD XP-re szerelt hûtõblokkba elkezdtem szivattyúzni a -18 fokos folyadékot. Iszonyatos tempóban fagyott a környéken minden, így csak kb. 5-6 percig üzemelt a rendszer. a CPU terhelés nélkül -12 fok körül volt, teljes terhelésnél kb. 4 perc alatt -7 fokig melegedett. Ezzel majd akkor kísérletezek tovább, amikor a hûtõrendszer hõszigetelése elkészült.

Ha minden összejön, akkor a CPU hõszigetelése is érdekes lesz. Egy nagyobb sapka lesz a az alaplap mindkét oldalán a CPU foglalat környékén. Így hermetikusan le lenne zárva a fagyos CPU. Ha kiszivattyúznám a levegõt, akkor iszonyú erõk ébrednének. Inkább feltöltöm pl. nitrogénnel (PB gázzal… bumm…) stb. és így a pára már nem okozhat gondot... elvileg...