Elõször is szögezzük le, hogy az itt leírtak nem mûködnek, azt senki ne valósítsa meg. Mindenki kezelje úgy, hogy ez csak egy érdekesség! Ha mégis valaki nekilát barkácsolni, azt a saját felelõsségére tegye, senki ne vállal felelõséget érte!

Az PPGA és FCPGA foglalattal rendelkezõ alaplapoknál problémát jelenthet a Core feszültség emelése. Nézzük elõször mi a helyzet a Core (mag) feszültséggel:

Az Intel közzétett egy táblázatot, amiben összefoglalja, hogy melyik processzornak mennyi a default feszültsége:

Elvileg ebben a táblázatban mindenki megtalálja a Celeron processzorának a feszültségét. A default feszültséget 4 lábbal jelzi a processzor az alaplapnak. Ezek közül vannak olyanok, melyek föltelve (0 Volton) vannak és olyanok is, melyeket egy ellenállással tápfeszültségre (Core feszültségre) kötöttek. Azt, hogy milyen kombinációban vannak földelve illetve ellenállással tápfeszültségre kötve a következõ táblázat szemlélteti FCPGA tokozás esetén:

Tehát VID0-3 jelzésû lábakról van szó. Néhány gyakori eset:

1.5Voltos processzor esetén: A VID2 földelve van és a másik három Core feszültségen.

1.6Voltos processzor esetén: A VID2-és VID1 földelve van a másik kettõ Core feszültségen.

1.65Voltos processzorok esetén a VID3 van csak Core feszültségen a másik három földre van kötve.

1.7Voltos processzor esetén: A VID3 földelve van és a másik három Core feszültségen.

Fontos: a táblázatból látszik, hogy ha a default feszültséget meg akarjuk változtatni, akkor, akkor 0-ból 1-et vagy 1-bõl 0-át kell "csinálni". SLOT1-es processzor esetén leragasztással 0-át 1-nek lehet megváltoztatni. PPGA és FCPGA tokozású processzor esetén pedig extra vékony mûanyag csövecskét kell az adott lábra húzni. De 1-bõl 0-át nem lehet leragasztással megoldani, forrasztani kell!

Nézzük meg ennél a négyfajta default Core feszültségû processzornál, miként lehetne nagyobb default értéket elérni. Mondjuk valaki az 1.5 Voltos processzorából szeretne 1.6 Voltosat csinálni. A táblázatot megfigyelve látható, hogy a VID1-et 1-bõl 0-ba kell változtatni. Ez annyit jelent, hogy a VID1-et földelni kell (elvileg ellenállással kötötték ezt a Core feszültségre, így nem lehet gond.) Ha megnézzük, akkor az 1.5 Voltos processzoroknál a VID2 földön van, így nem kell mást tenni, mint a VID1-et összekötni a VID2-vel. De ha 1.9 Voltos default feszültségre vágyunk, akkor a VID3-at a VID2-vel kell összekötni.

Nézzük mi a helyzet az 1.6 Voltos processzorok esetén. Könnyedén csak 2 Voltos default feszültséget lehet elérni, mert arra van lehetõség, hogy a VID3-as 1-esét 0-ra változtassuk, ekkor a VID3-at össze kell kötni a VID2-vel.

1.65 Voltos processzor esetén nem elég lábakat összekötni, ragasztani is szükséges. Pl. ha 2.05Voltra vágyunk, akkor a táblázat szerint a VID3-at a VID2-vel össze kell kötni. De a 2.05 Volt elég sok, így ha 1.95 Voltra szeretnénk csökkenteni, akkor a VID1-et le kell ragasztani, illetve FCPGA tokozás esetén vékony csövecskét kell húzni az adott lábra.

És az 1.7 Voltos default feszültségû procik esetén a VID3 és VID2 összekötésével 1.9Volt lesz a default feszültség.

A számtalan lehetõség van, ez csak néhány példa volt. És most nézzük meg, hol is vannak a VID lábak FCPGA tokozás esetén:

Tehát a procit hátulról nézve a lábakat látjuk és a pirossal bekarikázott részre kell koncentrálni, ezt kinagyítottam:

Különbözõ színekkel megjelöltem a lábakat. Így ha ránézünk, akkor a VID3-at csak a VID2-vel lehet egyszerû összekötni! A másik kettõvel nem tanácsos összekötni, mert a VSS útban van. A VID0,1,2 lábak bármelyike viszonylag könnyen összeköthetõ.

Az összekötés két módon oldható meg. Forrasztópákával és nélküle. Nézzük a forrasztásos esetet:

Ebben az esetben nem a procin kell átalakítást elvégezni, hanem az alaplap hátulján kell a lábakat összekötni. De ügyelni kell arra, hogy azokat "babráljuk" meg, ami itt jelezve van. És vigyázat utána csak az a processzor lehet a gépben, ha cseréljük, akkor annak nagy valószínûség szerint annak más a default éréke, így tönkremehet valami! Természetesen ha az alaplapon forrasztunk, akkor a garancia azonnal elszáll.

Ha nem akarunk forrasztani, akkor is megoldható a dolog. Veszünk egy sodrott rézszálakból készült vezetéket. Levesszük a szigetelését és kiveszünk egy vékony rézszálat. Keresünk egy kicsit vékonyabb rudat, mint a processzor lába. Tekerjünk erre kb. 3 menetet egymás mellé és ezt ráhúzzuk a processzornak arra a lábára, amit össze akarunk egy másikkal kötni. A vezeték másik végét pedig a másik lábra csavarjuk. Egy vékony vezeték elfér két láb között. De úgy kell odarögzíteni, hogy ne legyen túl hosszú a "rátekerés", mert akkor nem tudjuk rendesen visszatenni a procit a helyére, és ne legyen túl röviden se , mert akkor könnyen elmozdulhat és "Murphy bács azonnal zárlatot okoz ezzel".

A mûvelet hihetetlenül veszélyes, ha valahol máshol is zárlatot okozunk, akkor bármi tönkremehet!!!

És végül táblázatosan néhány esetre:

A láb leragasztása egyáltalán nem egyszerû feladat, mert vékonyan kell megoldani, különben nem fér a foglalatba. Ez a dolog még nem kiforrott... sajnos a ragasztószalagot el kell felejteni, mert nem tapad eléggé és vastag. A festék meg lejön, mikor a procit a foglalatba tesszük. Az epoxi alapú ragasztó a legjobb, de elég sokat kell vele kísérletezni, mert vékony réteg szükséges és egyenletesen kell felvinni. Ráadásul lassan szárad meg.

Ha vezetékkel (páka nélkül) kötnénk össze két lábat, akkor azt is tanácsos ragasztóval rögzíteni, nehogy máshova is hozzáérjen.

SLOT1-es processzor esetén a VID lábak helye, ezek a panel szélén vannak A és B jelzéssel:

Két dolog tûnhet fel kapásból, az egyik, hogy itt VID4 is van, a másik, hogy mi a helyzet a feszültségtáblázattal?

Nos a feszültség táblázatban csak 2.1 Voltig szerepelnek az értékek, de ugyanaz a táblázat érvényes, mint FCPGA esetén. Azt, hogy 2.1 Volt felett milyen állítási lehetõségek vannak csak egy PPGA/SLOT1-es átalakító tanulmányozásával lehet kideríteni. Persze aki kutat a neten az talál infót errõl is.

PPGA tokozás esetén a VID4 0-ra van állítva. a 2.1 Volt beállítása FCPGA átalakító nélkül nem túl egyszerû, mert a VID4-tõl VID1-og ragasztani kell a lábakat, de ekkor nincs a környéken olyan láb, amivel a VID0 földelhetõ.

Felmerülhet a kérdés, hogy PPGA tokozás esetén hol vannak a VID feszültségállító lábak. Nos ott vannak, ahol FCPGA tokozásnál. (VID4-es kivezetése csak a SLOT1-es kivitelnek van).

És még egy érdekességet észrevettem a leírásban:

Sokan kérdezik mekkora lehet maximum a Core feszültség. Nos az Intel leírása szerint a felsõ határ 2.1 Volt FCPGA esetén (itt megy tönkre). De nincs rá semmi garancia, hogy egy adott proci ezt bírja, ez egy átlag. Tapasztalatból mondom, hogy pl. az én 1200MHz-re hajlandó 600-as celeronom 2.2Volton FOP38-al pillanatok alatt 50 fok fölé melegszik és lefagy. 2.05Volt/1100MHz-en léghûtõvel csak hûvösebb napokon lehet használni. Végül ezért és a csend miatt szereltem rá vízhûtõt, egybõl nem melegszik annyira.

És végül még egyszer, amit bevezetõben is leírtam, a dolgot csak érdekességnek kell tekinteni. Senki ne készítse el!