Nem árt ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire képes egy PC tápegység és miként lehet feltuningolni...

Talán a számítógép tápegységével foglalkozunk a legkevesebbet. A hardverek a házban "jönnek-mennek", de a tápegység rendszerint marad.

A tápegység a felelős a gép energiaellátásáért, a mai korszerűnek mondott alaplapok rendszerint nagyon érzékenyek a feszültségingadozásra, ami akár tragikus hatással is lehet a rendszerünk stabilitására, szélsőséges esetben tönkre is mehetnek a hardvereink. Ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen is a PC táp "lelki világa", mit tehetünk meg illetve mit várhatunk el és mi az ami tilos!

Annak érdekében, hogy minden homályos foltot eloszlassunk ebben a hónapban egy cikksorozatot indítunk, ez várhatóan 5-6 részből fog állni, lehetőség szerint minden kapcsolódó témát érintve. (Gondolok pl. a tápegységek párhuzamosítására, vagy a ventilátor csendesítésére illetve fordulatszám szabályzóssá történő átalakítására.)

Korábban kizárólag AT-s tápegységet használtak a személyi számítógépekben, míg ma már az ATX-es tápegységek uralják a piacot. A kétfajta tápegység alapvetően a szolgáltatott feszültségekben illetve a bekapcsolás módjában különbözik. Nézzük először az AT-s tápegység csatlakozó kiosztását:

És az ATX-es tápegység csatlakozó kiosztása:

A Power Good jellel jelzi a tápegység az alaplapnak, hogy már minden feszültség a tűréshatáron belül van, így azokat fel lehet használni.

A Power On jelzésű 14-as sorszámú általában zöld színű vezeték az ATX-es tápegység bekapcsolására szolgát. Tehát ha valaki ki akar próbálni egy ATX-es tápegységet és nincs lehetőség arra, hogy azt számítógéppel bekapcsoljuk, akkor csupán annyit kell tenni, hogy ezt a 14-as számú legtöbbször zöld színű vezetéket össze kell kötni bármely fekete vezetékkel.

A 9-es sorszámú 5 Voltos vezetéken a gép kikapcsolt állapotában feszültség mérhető! Természetesen csak akkor ha a tápegység a 230 Voltos hálózathoz van csatlakoztatva és ha a hátulján van hálózati kapcsoló, akkor az bekapcsolt állapotban van. Ez az 5 Volt alacsony terhelhetőségű. Olyan extrákat tesz lehetővé, mint a gép "felébredhessen" pl. a billentyűzetről vagy a hálózatról. De talán a legfontosabb: ha nem kapja meg az alaplap ezt a feszültséget, akkor a tápegységet be sem tudja kapcsolni (hiába nyomjuk az előlapi gombot). Ez egyben felhívja arra is a figyelmet, hogy nem elég kikapcsolni a számítógépet szerelés előtt! Lehetőség szerint válasszuk le a 230 Voltos hálózatról, mert egy leeső csavar stb. szerencsételen esetben ugyanúgy tönkreteheti a dolgokat, mintha bekapcsolt állapotban szerelnénk. Ám a tapasztalt az mutatja, hogy ha a gép ki van kapcsolva, akkor felhasználók már úgy érzik, hogy nyugodtan szerelgethetnek benne... (Tény és való, hogy nagy pech kell ahhoz, hogy emiatt az 5 Volt és egy rossz mozdulat miatt tönkremenjen az alaplap.)

Ha már a színekről is szó esett, íme még egy táblázat, hogy milyen színű szokott lenni az adott feszültségű vezeték:

De nem minden esetben tartják be a gyártók ezeket a színeket (mondjuk az 5 Voltos vezeték mindig piros és a 12 Volt sárga szokott lenni). A -5, -12 és a 5 Volt (mindig) terhelhetősége nagyon szerény!

A feszültségek terhelhetőségei:

A mai processzoroknak és alaplapoknak egyre nagyobb áramokra van szükségük. Itt szinte kizárólag az 5 Volt a kritikus. Ezen a feszültségen egy kisebb terhelhetőségű tápegységből 90-100 Watt vehető ki, egy 300 Wattos tápegységből 125-150 Watt. Gondoljunk csak bele: egy nagyteljesítményű processzor 70-85 Wattot igényel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sokan szeretik tuningolni a processzort, ami a felvett teljesítményt akár 50%-al is megnövelheti, akkor szinte alig marad áram a többi alkatrésznek.

Szerencsére viszonylag könnyen észre lehet venni, ha egy tápegység nem bírja az igényelt teljesítményt. Ha pl. spontán kikapcsol a gép, vagy úgy tűnik, hogy resetelt, akkor nagy valószínűséggel a tápegységgel van a gond (persze más is okozhatja). Érdemes egy feszültség figyelő programot telepíteni a számítógépre és figyelni az 5 Volt és a 12 Volt ingadozását. Ha az 5 Voltot terheljük, akkor a 12 Volt már koránt sem lesz 12 Volt, hanem akár 13 Volt is lehet.

Ez talán első hallásra meglepő lehet, de ennek elektronikai oka van. Ugyanis egy tápegységnek rendszerint csak egy szabályzó áramköre van és 3 különféle feszültséget kell figyelnie (5 Volt, 12 Volt és 3.3 Volt). A többi feszültség előállítását kicsit másként oldották meg, így azok sokkal stabilabb, de alacsony terhelhetőségűek! Így el kellett dönteni, hogy melyik feszültségnek van a legnagyobb prioritása. Tekintettel arra, hogy az 5 Voltos áramkörök általában már 5.5-6 Volton tönkremennek, így ezt választották.

Így ha azt tapasztaljuk, hogy ha egy "terhelő" programot elindítunk és a 12 Volt ennek hatására jelentősen megnő és az 5 Volt lecsökken, akkor a tápegység már nagyon a teljesítőképességei határán üzemel. Az, hogy mi számít "jelentősnek" feszültségenként változó. Az 5 Voltnak nem illik 0.1 Voltnál többet változni és a 12 Voltnak 0.5 Voltnál többet.

De nem úgy érdemes mérni a feszültséget, hogy állandóan terhelés alatt, hanem úgy, hogy hírtelen kapjon nagy feladatot a gép, aztán szinte semmit. Itt meg kell jegyeznem, hogy az is előfordulhat, hogy az ilyen nagy áramlökések hatására egy "érzékenyebb" tápegység tönkremegy.

A tápegység tönkremenetele sokszor tragikus lehet. Az a legrosszabb, ha üzem közben romlik el és talán az a legjobb, induláskor be sem kapcsol. A legjobb és a legrosszabb alatt az anyagi károkat értem. Ha menet közben zárlatos lesz egy nagyáramú félvezető, akkor legtöbbször egy az egyben megjelenik a tápegység kimenetén egy sokkal nagyobb feszültség, ami tönkreteheti a számítógépet. A 230 Voltos hálózati feszültség szinte soha nem jelenik meg a tápegység kimenetén (még szerencse...), de ha zárlatos lesz a belső transzformátor, akkor előfordulhat, hogy kb. 320 Volt megjelenik (egyenirányítják a hálózati feszültséget és ebből lesz a kb. 320 Volt). Ezt pl. egy meghibásodott tápegység ventilátor is előidézheti, mert így a transzformátor simán túlmelegedhet, ugyanis nem csak a félvezetőket hűti a ventilátor, hanem a trafó körül is mozgatja a levegőt. Ilyen hibáktól még hallani is rossz…