Csöstűl jönnek a problémák gázhűtés esetén. Ami meleg, annak hidegnek kellene lennie és fordítva. De legalább már működik...

Végre volt egy kis idõm a gázhûtéssel való kísérletezésre. Szerencsésen sikerült R134a gázzal feltölteni a rendszert (200 gramm van benne). Sajnos csak kísérletek útján lehet meggyõzõdni arról, hogy ez sok vagy kevés. Egy biztos, most szó szerint fagy minden a környéken.

Azon a csövön keresztül szívja a párologtatóból (hideg leadó illetve hõcserélõ) gázt a kompresszor, ami erõsen deres. Ennek elvileg nem szabadna ennyire lehûlnie, mert nem így nem tisztán gázt, hanem gáz+folyadék elegye kerül a kompresszorba, ennek a kompresszor egyáltalán nem "örül", tönkre is teheti. Nyílván azért deresedik a csõ, mert a beporlasztott ház a hõcserélõben nem tud teljesen elpárologni. Na most már csak az a kérdés miért...

A kompresszor oldala is jegesedik:

Ennek végképp nem szabadna ennyire lehûlni. Nem normális dolog, hogy a kompresszor is ennyire lehûl...

Valamiért nem párolog el tejesen a hõcserélõben a kapilláris csövön keresztül bespriccelt R134. Ennek számos oka, lehet. Pl. túl kevés a gáz a rendszerben, ezáltal a kompresszor nem tud megfelelõ nyomást létrehozni. Az elégtelen nyomás miatt tényleg csak bespriccel az R134 a hûtõtérbe és nem porlad el teljesen.

Az is lehet, hogy túl sok gáz van a rendszerben, bár ez nem valószínû, azért mert az összepréselt gáz visszahûtésére szolgáló hûtõ alig melegszik. Természetesen, ha nincs rajta ventilátor, akkor pillanatok alatt felforr a hûtõ, de ha mûködik a ventilátor, akkor 27 fok környékére lehûl a kapilláris elõtt.

Az is egy magyarázat lehet, hogy a kapilláris túl rövid, így nem fejt ki elegendõ ellenállást a folyadék útjában, így a nyomás is kicsi lesz. Bár egyesek szerint rövidebb kapilláris is elég lett volna (jelenleg 2 méter hosszú).

Arra is gondolni kell, hogy ez a hõcserélõ rossz konstrukció, hiszen kissé meghökkentõ a duplafalú csöves megoldás.

Lényeg, hogy most már üzemképes (kisebb hibákkal), messze van még a rendszer az optimális beállításoktól. Már nagyon kíváncsi voltam, hogy egy AMD 1600+-os XP-vel mire lesz képes ezzel a hûtõvel. A gázhûtés egyetlen feladata, hogy folyadékot hûtsön. Ezt a folyadékot a processzoron elhelyezett réz hûtõblokkba szivattyúzom. Most már csak azt kell megtudni, hogy hány fokra sikerül lehûteni a CPU-t?

A legnagyobb probléma a jegesedés. A fenti mûanyag csövön ment a CPU fele a hûtõfolyadék, de a jég vastagon befedte. Így nem is állt szándékomban tartósan üzemeltetni a gépet, összesen kb. 1 órán keresztül mûködtettem a hûtõrendszerrel.

Kezdetben nagyon tempósan hûlt a kb. 1 liter fagyálló. A kompresszor bekapcsolásával együtt indítottam a gépet. Természetesen nem alapfrekvencián!

A feszültséget 1.85 Volta állítottam, a szorzót 12.5-re (ez volt a maximum), az FSB-t 133MHz-re, így 1664MHz-et mértem (az elvi 1666 helyett). Hát ez még nem nagy duranás... Egyébként kipróbáltam az alkalmazott XP (eredetileg 1400MHz-es) 1600-on még egy Cool122+-os hûtõvel 1.85 Volton stabil, de e felett már sûrûn fagy stb. Úgy 43 fok környékén kezd hibásan mûködni (ez nem sok!!!). Sima vízhûtéssel 40 fok alatt tartható, általában 32-36 fok körül mozog, ha 27 fokos a hûtõvíz. Ekkor még az elõbb említett 1664MHz-en stabilan mûködik, de ha 1MHz-el emelem az FSB-t (134MHz-re), akkor már pl. a 3DMark200 alatt kifagy. Érdekes módon, ha 133MHz-es FSB-vel (12.5-ös szorzó mellett) üzemel, akkor vízhûtéssel sosem fagyott...

Nézzük mire képes fagyos vízzel:

A processzorra szerelt blokkhoz menõ két mûanyag csövet láthatjuk, valamint a hûtõblokk és az alaplap egy részét. Enyhén szólva tempósan folyt le a csõ külsõ falán a kondenzvíz. Természetesen ez kellõ hõszigeteléssel kiküszöbölhetõ, de most látni akartam a dolgokat...

Egy befõttes üvegbe fagyálló került. Ezt a képen is látható szivattyú elõször a kompresszoros gázhûtõ hõcserélõjébe nyomta, ott lehûlt, innen az elõbb bemutatott CPU hûtõblokkba került a folyadék, majd vissza az üvegbe. Kb. 10 perc alatt a szobahõmérsékletû folyadék elérte a -2 fokot. Ekkor viszonylag gyorsan (kb. 1 perc) lefagyott a kompresszor szívó csöve. A jelenség után már nem hûlt tovább a folyadék! Így egészen biztos, hogy a két jelenség (a hõmérséklet csökkenés megállása és a szívócsõ deresedése összefügg, ezt majd meg kell oldani...).

Vagyis -2 fokos hûtõfolyadékkal kezdtem el kísérletezni. Az alábbi konfigurációval (csak a lényeges elemek).

Elsõ lépésben 146MHz-re állítottam az FSB-t, ez kapásból 1825MHz-et eredményezett!!! Rendben indult a gép, de amikor minden betöltõdött (Windowsban) egyszerûen resetelt a gép... állítottam én mindent a BIOSban a jelenség hasonló volt :-(

Majdnem 1900MHz-ig volt ilyen jellegû bootolási ingere a gépnek, igaz itt már a boot kb. felénél KO lett.

Csökkentettem az FSB-t 139MHz-es FSB-bél megszûnt a resetelés (még szerencse), ezt elvileg 1742MHz-et jelentett volna, de a programok "csak" 1737MHz-et jeleztek.

Azért ez már nem olyan rossz eredmény ez azt jelenti, hogy valamivel erõsebb ez az eredetileg 1600+-os CPU, mint egy 2100+-os, természetesen 2100+-os nincs. Remélem mindenki rájön, minként hoztam ki ezt az eredményt...

Ilyen MIPS és MFLOP eredmények már gigantikusnak számítanak. Igazából ez jobb mérõszám, mint a MHz hiszen egy 1.9GHz-es P4-es nem érré el ezt a sebességet (ennél a teszt programnál), ami ugye 1900-1737 azaz 163MHz-el magasabb frekvencián jár.

A memória kezelési sebesség igazából az FSB emelésével nõ csak (jelen esetben), nekem ezt az eredményt sikerült elérni:

Azért ez nem is olyan rossz egy AMD 760-as chip-tõl. Bár a mostani menõnek számító KT266A chip simán lenyomja ezt az értéket (normál esetben KT266A képessége: ALU /RAM 860MB/s és az FPU/RAM 911MB/s), de azt tapasztaltam, hogy ez a rendszer összteljesítményében alig számít (és nem csiga alkatrészek vannak a tesztgépben, tehát feltehetõleg nem fogja semmi vissza KT266A-t). De ez most nem chip összehasonlító teszt, így nézzük meg milyen pontszámot értem el a régi CPUmark99-es programmal:

A pontszám így nem mond sokat, így készítettem (korábban) egy grafikont, Intel processzorokhoz:

Pl. egy AMD Thundrbird 1.2GHz-es CPU 110 pont környékén teljesít... Kapaszkodnia kell annak, aki ezt a 153-as pontszámot "überelni" akarja. Aki ki szeretné próbálni, hogy mit tud a gépe ezzel a tesztprogrammal, annak letölthetõvé tettem (kattints ide), hátha...

10 perces csúcsterhelés után 20 fokról 23.4 fokra felment a CPU hõmérséklete. Bár az XP belsõ hõmérõ diódával is rendelkezik, de tapasztalataim szerint a KG7-est ez nem igazán érdekli, az a CPU mögött mér!

A blokk pillanatok alatt leszedhetõ, így gyorsan lekaptam és megnéztem, hogy a -2 fokos hûtõfolyadék miatt folyik-e a kondenzvíz a procin vagy sem, ám az teljesen száraz volt. Viszont a blokk alja (ami a CPU tetejéhez ér) gyöngyözött...

Bár az XP elvileg kevesebb hõt termel, mint egy Thunderbird, de ez még mindig sok, fõleg ilyen frekvencia és feszültség párosításnál. Ezt azért gondolom, mert amikor egy ellenállást merítek a hûtõfolyadékba és ha az 75 Wattal fûti a fagyállót, akkor -5 fokra simán lehûl a lötty (a hûtés miatt), míg az XP-nél -2 fokot mértem.

Ugyan a kompresszoros hûtõ is átalakításra szorul, de a KG7 is... Jó lenne a feszültséget 1.85 Volt fölé emelni, de olyan ravasz szabályzó elektronikája van, hogy 1.85 Voltnál behúzza a féket. Hiába változtatom meg a referencia feszültséget stb. Így ha valaki tudja a megoldást (látta a neten, vagy rájött a rejtélyre) az elküldhetné e-mail-ben a megoldást, azt nagyon megköszönném!