Végre kis hazánkban is megjelentek az első Martox Parhelia kártyák. Ezt mi sem hagyhattuk ki, íme egy kis ízelítő...

A Matrox olyan videokártyát készített Parhelia néven, ami hardveres tudásában lazán maga mögé utasítja a leggyorsabbnak tartott nVidia Ti4600-as videokártyákat. Ennek a videokártyának a specifikációja egyenesen lenyûgözö, csak egyetlen egy bibi van a kártyával: valahogy elfelejtettek drivert írni a kártyához. Igyekeznek az nem vitás, de még csak béta verziónak nevezném ezeket a drivereket, amiket kiadtak. Jelenleg Windows 2000 és XP alá létezik Parhelia driver, egyes hírek szerint tervezik Me/98/NT4.0 alá is a drivert, de ennek még nyoma sincs.

Nem csak a driver béta verziós, hanem talán a hardver is. A kártyát a Ramiris Computer bocsátotta rendelkezésünkre, tõlük megtudtam, hogy ezek a mostani videokártyák még feltehetõleg nem a végleges megoldások, ugyanis a gyártó bármikor változtathat rajtuk. Ezt tükrözi az is, hogy még nem írták rá a dobozra a G1000-es jelzést, noha ha minden igaz ez lesz a kártya neve.

A tesztek alapján kiderült, hogy a driver hiányosságai miatt a kártya teljesítményének csak kb. 30-40%-át leeht kihozni. Remélhetõleg nemsokára megjelenik egy igazán jó driver. (A bemutatott kártyához nem is mellékeltek gyári driver CD-t, a Matrox honlapjáról kellett levadászni).

Így ne lepõdjünk meg azon, ha jelenleg sebességben kb. egy Geforce 3 Ti200-as teljesítményt nyújt. De a kártya képe észrevehetõen más, mit pl. az említett Ti200-as kártyának. A Matrox videokártyák egyébként is híresek a kép minõségérõl, de itt sokkal jobban észre lehet venni a különbséget, mint amikor pl. egy G450-est hasonlítunk össze egy ATI vagy nVidia kártyával. Tehát ezzel már most sincs gond, egyedül a kártyában rejlõ erõt kellene tudni kiaknázni.

Elsõ pillantásra a két kimenet tûnhet fel. Ezekre összesen 3db monitort tehetünk!!!

A képen ugyan nincs rajta de egy DV-I/VGA átalakítót is adnak a kártyához. Ennek segítségével analóg monitort is csatlakoztathatunk a kártyához. A további monitorokat a képen is látható kábel segítségével csatlakoztathatjuk a kártyához. De mint az a képekbõl is kiderül a TV-re való csatlakozás sem probléma, de nem lehet egyszerre három monitor és egy TV a kártyán.

A ramokat nézegetve kiderül, hogy 3.3ns-os memóriával szerelik, egybõl 128M-val (256M lehet a maximum!!!)

Feltûnõen nagy a GPU és félelmetesen bonyolult a kártya nyomtatott áramköre. Erre nagyrészt azért volt szükség, mert ez a GPU már 512bites, szemben az ATI Radeon 8500 vagy nVidia Ti4600-as kártyákkal, melyek 256 bitesek. A memória 256 bites, de DDR, emiatt nem okoz problémát a 256M GPU-t kiszolgálnia.

A 3.3ns-os memóriák szinte a végletekig ki lett használva, ugyanis 300MHz-en jár, amit a legtöbben 600MHz-nek értelmeznek a DDR miatt.

A dupla bitszélességnek köszönhetõen a memória sávszélessége is megugrott. A hiper-szupernek tartott Ti4600-on alkalmazott megoldással (light speed) szemben 20Gb/s-re képes a Matrox (a Ti4600-as kártya 10.4Gb/s-et produkálhat).

Bár drága a videokártya, de ha egy Ti4600-as kártyához mérjük, akkor elfogadható árú, hiszen a Matrox alig drágább.

A pixel shader nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a Ti4600-nál, de a vertex shader rengeteg újítást tartalmaz, emiatt hardveresen már többet tud, mint a Ti4600-as. Kérdezhetné valaki, hogy a pixel shadert nem kellett volna jobbra készíteni? Nos feltehetõleg az áll a háttérben, hogy a késõbbiekben inkább a vertex shader lesz a nyerõ pl. a játékgyártóknál, ugyanis a pixel shader legújabb verzióját nem minden kártya támogatja és ezt emulálni iszonyúan erõforrásigényes. És ha a gyártó nem szeretne olyan programot kiadni, ami nagyon szaggat egy csomó videokártyán, akkor inkább vertex shadert használ, abban pedig nagyon erõs a Parhelia.

A kártya újdonságai az ATI 8500 és nVidia Ti4600-as kártyákkal szemben (csak pár dolog):

Ezen kívül még számos eltérés van. Igazából itt most a RAMDAC lesz érdekes, mert míg egy ATI 8500 vagy nVidia TI4600-as kártyánál 2db belsõ RAMDAC van itt van egy külsõ is. De ez még semmi, az említett két konkurens kártyánál csak 3x8 bites a RAMDAC, de itt 3x10bites. Ráadásul a RAMDAC környékékre nagyon jó minõségû szûrtõket terveztek, ezzel tovább javítva a kép minõségét. Így nagy felbontások esetén sem lesz homályos a kép.

A PowerDesk segítségével a 2 és 3D dolgokat állíthatjuk be, illetve a TV kimenet beállítására is lehetõség nyílik.

Mivel nem 3x8 azaz 24biten jelennek meg a színek, hanem 3x10 azaz 30 biten, így 1073741824 különbözõ szín megjelenítésére nyílik lehetõség. Ez 64x annyi, mint amire egy ATI 8500 vagy nVidia Ti4600 képes!!! Ezt gyorsan el is nevezték GigaColor-nak, mivel átlépték a 1 000 000 000 színszámot.

További újdonság a hardveres displacement mapping, ez már egyértelmûen DirectX 9-re utal. Ráadásul mindezt izomból azaz hardveres végzi. Ez az egész tulajdonképpen annyit jelent, hogy szürkés árnyalatú textúrákat alkalmaznak.

Az ilyen szürkés árnyalatú textúrákból kegyetlen tempóval a 3D-s motor könnyedén pl. domborzati térképet készíthet (akár valós idõben is). De másra is jó nézzük csak:

A kártya 3D-s motorja pl. arra is képes, hogy elõször a 3D-s objektumot elnagyolt háromszögekbõl rakja össze. Megállapítja melyik rész van távolabb és melyik közelebb és ennek megfelelõen a távolabbi részek kiszámítására nem pocsékol olyan sok energiát, hiszen a távoli részek úgy is csak "pár" pixelkén jelentkeznek.

Sorolhatnám még a fejlesztéseket, de csak egy-két érdekes dolgot ragadok ki. Pl. az elsimítás már régóta elterjedt, itt ez 16x-os!!! Az elsimítás nagyot lendít a kép minõségén. Fõleg gyorsan mozgó alakzatok esetén hasznos, mert simítás nélkül a tárgy élénél a perspektíva változásával vibrálást láthatunk (sas szemûek elõnyben).

Míg egy Geforce 4-es kártya úgy esik neki az teljes képernyõs többmintás elsimításnak, hogy sokkal nagyobb (2x-4x) felbontásban rendereli le a képet és ezek alapján szûr és átméretez (FSAA), az Matrox máshogy állt neki a problémának. Bár a Geforce 4-es kártyáknál is jól megoldották, de van egyszerûbb megoldás, nevezetesen csak az éleket kell simítani, ami persze azt is feltételezi, hogy ezeket meg kell találni. Így a kép pontjainak csak kb. tizedrészével kell extra számításokat végezni. Ezzel a módszerrel simán elérték az a minõséget, mint a 16x-os FSAA.

A Surround megjelenítést se felejtsük ki. Itt a képet 3db monitoron jeleníti meg a kártya. Bár két további monitorra beruházni nem olcsó mulatság, de így a legtöbb játékot full panoráma képpel játszhatjuk.

Végül nézzük meg mire képes a 3DMark 2000/2001 szerint a következõ konfigurációban (csak a lényeges elemek):

OS: Windows 2000

Az 1700/2000+ azt jelenti, hogy mindkét processzor teljesítménynél rendelkezésre állnak a mérési eredmények:

3DMark 2001SE, default benchmark, 1024x768 32bit

Nézzük a 3DMark2000-es eredményeket (1024x768/16bit):

Szerintem a késõbbi jobb driverek nagyot lendítenek majd a kártya tudásán...