|
Az FX széria bukása után az Nvidiának lépni kellett. Létrehozta a 6-os szériát, amely már méltó ellenfele az Ati megoldásaina
Úgy néz ki a 2005-ös év a váltások éve lesz. Megjelennek a kétmagos processzorok, 32-ről 64 bitre is egyre többen váltanak – csak kellene egy normális operációs rendszer – és az AGP-t egyre jobban háttérbe szorítja a PCI-Express. Az Nvidia tartva a lépést piacra dobta az Nforce4 lapkakészletet Athlon 64 processzorokhoz PCI-E támogatással. Nem is akármilyennel, hiszen akár 2db Geforce kártyát is rakhatunk bele. Az Nvidia kétszer nagyobb teljesítményről beszél. Nézzük mennyi ez valójában!
Mi az SLI?
Az SLI (Scalable Link Interface) technológia kifejlesztésében közrejátszott a PCI-Express megjelenése. Ez az architektúra lehetővé teszi, hogy a PCI-Express sávokat tetszőlegesen legyenek felépítve a x1 x2 x4 x8 és x16 foglalatokig. Álatalában mind az Intel, mind az AMD lapkakészletek x16 sávot biztosítanak a VGA-k számára, ám ezt a PCI-E szabvány rugalmasságának köszönhetően 1x16 vagy 2x8 sávra is bonthatják az alaplapgyártók. A foglalatok persze csak elektronikailag 2x8-asok, ránézésre két darab x16-ost látunk. Nem kell aggódnunk, hogy ez a felezés esetleg teljesítménycsökenést okoz, mivel a mai csúcskártyák sem használják ki a nyolc PCI-E sáv nyújtotta sávszélességet.
A lapkakészlet adott, most már csak olyan videokártya kell, ami képes így működni. Az Nvidia a Geforce 6-os sorozatot már eleve úgy tervezte, hogy képes legyen SLi-s üzemmódban működni. A GPU-ba integrált támogatás után még az kellett, hogy a kártyák fizikai valójukban is össze legyenek kötve. Erre találták ki az SLI-hidat, amely a két kártyát a nyák felső részén köti össze, biztosítva az oda-vissza irányuló kommunikációt a két GPU között.
A teljesítménynövelés két módszer alapján történik. Az egyik a split-frame rendering nevet kapta. Ilyenkor mindkét kártya a végső képkocka egy-egy részét rendereli. Az első kártya rendereli le a képernyő felső részét, míg a másik az alsó részért felelős. A megosztás tehát horizontális és egyben terhelésfüggő, mivel a GPU-k 50-50 %-ban osztoznak a feladaton a renderelni való képkockák bonyolultságától függően. Elvileg megvalósul a kétszeres sebességnövekedés, hiszen mindkét kártya teljes terhelés alatt van. Hogy a valóság mit mutat, arra később visszatérünk.
A másik módszer az alternate frame rendering nevet kapta. Ekkor már nem beszélünk terhelésfüggő megosztásról, a GPU-k az egyes frameket felváltva számolják ki. Az egyik kártya a párosokért, míg a másik a páratlanokért felel. Ekkor azonban könnyen előfordulhat, hogy az egyik GPU hamarabb végez, mint a másik. Az itt fellépő késlekedés kevésbé optimalizálttá teszi, mint az előbbi SFR mód.
Már csak egy jó meghajtóprogram kell, hogy a két GPU valóban megossza a feladatokat. Nos az Nvidia driver-írói egyelőre csak a „Top100” játékra készítették fel a meghajtóprogramokat. Aki olyan játékkal akarna játszani, amely nem tartozik ebbe a listába, az bizony nem fog tapasztalni semmilyen teljesítménynövekedést. A játék sebessége attól is fog függeni, hogy a driverben milyen SLI-módot társítottak hozzá. Az alapértelmezett mód az AFR. Végül nem árt egy erős processzor, amely képes kiszolgálni két videokártyát adatokkal. Ellenkező esetben akár lassulást is tapasztalhatunk.
Asus A8N-SLi Deluxe
Az Asus a világon talán elsőként jelentkezett Nforce4 SLI-s alaplappal. Ami csak létezik, azt ráintegrálták, és ezzel nyugodtan pályázhat a világ egyik legjobban felszerelt Athlon64-es lapja címért. Rengeteg kelléket találunk a dobozban: Nem kevesebb, mint nyolc SATA-adatkábel, négy dupla végződésű SATA-tápkábel, két PATA-kábel, egy floppykábel és a számítógép hátuljára beépíthető kivezetések, melyek soros, game, USB és Firewire portokat tartalmaznak. Találtunk egy plusz nyákot is, mely az nForce4 SATA hot-plug képességének köszönhetően lehetővé teszi két külső SATA-merevlemez menet közbeni csatlakoztatását.
SLI-s alaplapról lévén szó nem hiányozhat a csomagból a két GeForce kártya összekötésére rendeltetett kis hídnyák sem. Természetesen S939-es Athlon64 processzorokat fogad, amihez elengedhetetlen a kétcsatornás DDR400-as memóriavezérlő támogatása. A kétcsatornás működés feltétele, hogy a memóriák az 1-es és 3-as foglalatban legyenek. A memóriaslotok alá került maga az Nforce chip, ez alá pedig a SATA portok, amiből rögtön 8db van. A piros csatlakozók a Silicon Image vezérlőhöz, míg a feketék az Nforce4-es chiphez tartoznak.
A chipen apró ventilátor végzi a dolgát meglehetősen hagnosan. Az újnak számító PCI-E foglalatból négyet is lelünk az alaplapon; 2db x16-ost, amelyek között 2db x1-es és egy ún. selectorkártya fért el, melynek feladata a két PCIe x16-os foglalat funkcióját a chipset felé közvetíteni. Egyik állásában a felső PCIe x16 foglalat 16 sávot kap, az alsó pedig egy egyszerű x1-es foglalatként működik, míg a második állásában mindkét foglalat x8-as módra vált át. A selectorkártya használata rendkívül egyszerű, a két kis rögzítőkart ki kell akasztani, majd a kártyát magunk felé emelve kihúzhatjuk a foglalatából.
Szerencsére a gyártó nem száműzte véglegesen a sima PCI foglalatot, amiből 3-nak jutott hely. Tápcsatlakozókból hármat is találunk a lapon: egy 24 pines, egy +12V-os és egy molex csatlakozót, amit az Asus EZ-Plugnak nevezett el, mely az SLI-módhoz ajánlott a gép stabilitásának érdekében. Ha nincs bedugva, akkor egy piros led figyelmeztet minket erre.
Az Asus A8N-SLi Deluxe két darab gigabites hálózati vezérlőt is tartalmaz. Az egyik az Nforce-ba integrált vezérlő, a másik pedig a Marvell által szállított megoldás, amely sajnos a PCI-buszt terheli. Ha idevesszük még a Silicon Image chipet és a Firewire vezérlőt, akkor a PCI 133Mb/s-os sávszélessége már kevés lehet. Persze ez elég szélsőséges eset. Az alaplapon a Realtek 7.1-es hangkodeke szolgáltatja a hangot, Soundstorm nagy bánatunkra nincs. A hátoldalon megtalálható két PS2-port a billentyűzet és az egér számára, egy párhuzamos port, egy IEEE 1394 és négy USB 2.0 port (összesen 10 db), két Ethernet aljzat, 1-1 optikai és koaxális S/PDIF kimenet és hat audiocsatlakozó.
És ami belekerül
A tesztalany Asus alaplap mellé kaptunk két Asus videokártyát is, méghozzá a 6600 GT sorozatból.
Az Asus Extreme N6600 GT GPU- és memóriarajele is 500 MHz. Nyolc aktív futószalag és három vertex shader áll rendelkezésre.
Összeraktuk a rendszert, a selectorkártyát megcseréltük, beállítottuk a Bios-t, feltelepítettük a Windows XP Sp2-vel erősített változatát és jöhetett a drivertelepítés. A Forceware 71.25-ös változatát használtuk, amely rögtön felismerte az SLI-s rendszert. Az üzemmódot először engedélyezni kellett, majd egy újraindítás után kezdetét vehette a tesztelés.
Tesztkonfiguráció
Asus A8N-SLi Deluxe Rev. 1.02 1003 Bios
Athlona64 3200+
Gigabyte Rocket Cooler
2x512 MB Corsair Value Select
2x Asus Extreme N6600GT
2x WD Raptor 36.7 GB Raid 0
LG DVD-Rom
Enermax 365W
Az erő velünk van?
Először elővettük a szokásos szintetikus benchmarkokat. Ezek sorra: 3DMark03, 3DMark05 és Aquamark3. Mint a táblázatból kiderül a 3DMark-okban az SLI mód meglehetősen impresszív eredményeket adott. Nagyjából 80-90%-os teljesítménytöbblet az egykártyás működéshez képest. Az Aquamark3 program nagymértékben processzorfüggő, bár a 11000 pontos többlet sem elhanyagolható. De mit ér ez a többlet, ha játékok során ezt nem tapasztalhatjuk. A 2004-es év 3 meghatározó játékát hívtuk segítségül: Doom3, Far Cry és UT2004.
A Doom 3 az alternate frame rendering módot használja, ennek jeleként a képkocka két azonos részre van osztva, a baloldalon pedig egy fel-le ugráló csík jelzi a processzor terhelését. A magányos 6600Gt-hez képest már-már kétszeres a sebességtöbblet. Egy Doom3 alatt mondjuk ez elvárható.
A Far Cry esetében az Nvidia a split frame renderinget alkalmazza. Viszont itt már nem kaptunk olyan bíztató eredményeket, mint a Doom esetében. Valószínűleg driver probléma lehet. Az egyik GPU feltehetően jóval kevesebb részt vállal a munkából. Az SLI gyorsasága tehát nagyban függ a hozzáírt meghajtótól, különben bosszankodhat az ember.
Végül utolsó játékunk az UT2004 következett, amely szintén az AFR-t használja. Korábbi videokártya tesztjeink már kimutatták, hogy mennyire processzorlimitált játékkal állunk szembe már 1280x1204-es felbontásban is. Sejtettük, hogy ez bizony negatív hatással lesz az SLI módra. És gyanúnk beigazolódott. A szűrők nélkül alkalmazott beállításokkal nemhogy gyorsulást, hanem lassulást tapasztaltunk az egykártyás rendszerhez képest. Nem igazán jöttünk rá, hogy driverhiba vagy esetleg a játék nem tolerálja a két GPU-s működést. Szűrőkkel visszaáll a rend. Ha nem is jelentős, de azért mérhető a gyorsulás.
A tesztek alatt figyeltük, hogy a két kártya mennyi hőt termel, és a rendszer fogyasztása vajon mennyire szökik a magasba. Zárt házba feltétlenül szereljünk be plusz ventilátorokat, hiszen a „felső” kártya alig kap levegőt. A fogyasztás meglepően kicsi volt, teljes terhelés mellett is alig ment 200W felé. Persze két darab 6800Ultrához már mindenféleképpen egy márkás 450W-os táp ajánlott.
|
Asus A8N-Sli Deluxe 1003 Bios |
1db 6600 GT |
2db 6600 GT SLI üzemmódban |
|
|
|
|
|
3DMark03 3.6.0 |
8502 |
14334 |
|
3DMark05 1.2.0 |
3636 |
6278 |
|
Aquamark3 |
54855 |
65676 |
|
|
|
|
|
Doom3 timedemo |
|
|
|
1280x1024 Ultra High |
58,6 |
82,9 |
|
1280x1024 Ultra High 4xAA |
24,4 |
44 |
|
|
|
|
|
Far Cry 1280x1024 Very high |
|
|
|
research |
74 |
96,7 |
|
training |
55,36 |
59,5 |
|
regulator |
51,19 |
55,78 |
|
|
|
|
|
Far Cry 1280x1024 Very high 4xAA + 4xAF |
|
|
|
research |
39,2 |
59,26 |
|
training |
35,432 |
48,16 |
|
regulator |
28,38 |
36,11 |
|
|
|
|
|
UT2004 1280x1024 Max Detail |
|
|
|
dm
rankin |
201,72 |
199 |
|
as
convoy |
75,91 |
72,8 |
|
br
colossus |
141,2 |
134 |
|
|
|
|
|
UT2004 1280x1024 Max Detail 4xAA + 4xAF |
|
|
|
dm
rankin |
123,67 |
196 |
|
as
convoy |
70,5 |
72 |
|
br
colossus |
106,2 |
133 |
I need you?!
Kicsit felemás az érzésünk a dologgal kapcsolatban. Az SLI mint technológia nagyon jó és a jövőre nézve is bíztató és ehhez az Asus megfelelő alapot is nyújt. Ha valakinek most csak egy 6600GT-re van pénze, és később vesz egy újabbat, az akkor még mindig elég a játékok zömére. Persze ha sikerül egy ugyanolyat találnia, mivel ez az SLi egyik működési feltétele. Tehetősebbek beruházhatnak egy 6800GT-be, amit egy másikkal kiegészítve nagyon ütős játékgépet rakhatunk össze. 32 futószalaggal szemben semminek nincs esélye, tehát olyan fejlesztési lehetőséghez jutunk, mellyel bőven elleszünk újabb kártyagenerációkon át.
Viszont vannak hátrányai is egy ilyen rendszernek. Gondoskodnunk kell megfelelő tápellátásról, főleg ha két 6800Ultra-t szeretnénk hajtani. Ebből következik, hogy olyan számítógépházba kell beleépítenünk, amelynek megfelelő a hűtése. Két 6800-as Geforce tetemes hőt képes termelni. Nem beszéltünk a zajról, ami szintén jelentős, főleg az alaplapon található 8000-es fordulatszámú chipsethűtőnek köszönhetően. A drivertámogatáson is van még mit finomítani.
Egyszóval akinek van pénze egy ilyen konfigra, az véleményünk szerint várjon még. Egyelőre drága az SLI és a sebességnövekedés nem mindig garantált.
Néhány szó az SLI-ről:
A számítástechnika világában nem ismeretlen az SLI kifejezés. 1998-ban a 3dfx megjelentette a Voodoo2 kártyát, amely képes volt a kétkártyás működésre. Egy kábel kellett a két kártyához és máris élvezhetünk a dupla Voodoo erőt, amely akkoriban mindent lemosott a színről. Ez volt az ún. Scan Line Interleave megoldás. A 3dfx bekebelezésével a 3dfx-féle SLI-technológia is az NVIDIA tulajdonába került, ám az NVIDIA-féle SLI név inkább csak marketingfogás, emlékezve a hét évvel ezelőtti technológiára.
Az Asus alaplapot és videókártyákat az Asus magyarországi képviseletétől kaptuk. A Corsair DDR memóriákat, a Gigabyte Rocket Cooler hűtőt és a 3200+ Athlon 64 processzort az Alien Computer bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük.
Forrás : Asus
|
