Nemrég alkalmam nyílt tesztelni egy Geforce 2 MX videokártyát. A tesztpéldány egy Eagle gyártmányú kártya volt. Szokás szerint a hardvert a Demostudionak köszönhetjük, érdemes ellátogatni hozzájuk.

Ezt láthatjuk a dobozban található kis könyvecske elején. Ez mindössze 8 oldalas és a fele szerintem kínaiul van írva (ez nem vicc, szó szerint értendő). Annyira jópofa, hogy szakítottam rá egy kis időt, és erről is készítettem egy képet (így kell Windows alá installálni):

Én ezen nem tudok kiigazodni, de az angol nyelvű részben a következő adatok szerepelnek:

4x-es AGP, 700 millió texel másodpercenként és órajelenként 4 texel tud. 256 bites felépítésű és 350MHz-es RAMDAC szolgáltatja a jelet a monitornak. A kártyán 32M SDRAM található, de ezeket mind a kártya egyik oldalára szerelték. Mindez így néz ki:

Modell boltban lehet mindenféle profilú réz zártszelvényeket venni, abból kiváló hűtőket lehet készíteni a memóriákra. Egyetlen probléma az, hogy a felrögzítésüket hővezető ragasztóval kell megoldani. Ennek hiányában házilag is készíthető hővezető ragasztó a következőképpen:

Szilikonzsírhoz keverni kell egy kis sziloplasztot (ez most sanitary silicone transparent néven is lehet venni). Ez utóbbi, mint a nevében is benne van áttetsző. Ebből a rugalmas tömítőanyagból csak nagyon keveset kell a szilikonzsírhoz adni kb. 5%-ot és máris elkészült a házilag előállított hővezető ragasztó. 1 nap alatt teljesen megszárad. Csodát ne várjunk, azért a gyári hővezető ragasztó minden tekintetben jobb.

A hátulján csupán néhány kis kondenzátort találunk. Nem mindegyik MX-es Geforce kártyán találunk ventilátort. Ezen igen, tuning szempontjából nagyon kedvező. Kétfajtáról van tudomásom, az egyiket 5ns-os RAMmal szerelik a másikat 5ns-os memóriával látják el. Ez a 6ns-os változat, így alapban 166MHz-en jár a memóriája és 175MHz-en a processzor. A processzor tápfeszültség átalakítója a kártyán a négy nagy kondenzátor mellett található.

Ez elvileg 2 Voltot adna a processzornak, de gyakorlatilag csak 1.92 Voltra képes. Nagyon könnyen megoldható, hogy mondjuk 2.1 Voltot kapjon a processzor (csupán egy SMD ellenállás szükséges hozzá), de ezt nem próbálhattam ki ezen a teszt kártyán (másikon már igen). Mert elvileg, ha kis feszültségemelés ilyen jótékony hatású, pl. egy Celeronnál vagy Duronnál, akkor itt sem árthat. Persze megfelelő hűtésről gondoskodni kell.

Amikor tuningra kerül sor a PowerStrip programot használom (már megszoktam). Ilyen a nem tuningolt állapot (felül). Elvileg eddig lehetne felhúzni a kártya órajelét:

De a 250MHz-es memória sebességnél egyszerűen lefagy és a 200MHz-es Core clockot is csak extra hűtéssel bírja a kártya. De erről majd még szót ejtek.

Most nézzük miként teszteltem. Mindent meg szerettem volna vizsgálni, hiszen ez a kártya a megfizethető kategóriába tartozik. Így a tesz programokon kívül összehasonlítottam a tudását a Geforce 2 GTS kártyával is. (Megjegyzem, hogy a DDR-es Geforce kártyán 6ns-os ramok vannak /ezen az MX-en is/. De a DDR miatt nem 166MHz-es tempót tud a GTS, hanem 333MHz-et.)

Kezdjük a tesztet az alapoknál. 3DMark2000-el mértem a kártya tudását, a teszt gép lényeges részei: Celeron 2 600 952MHz-en, 256MB RAM, Abit BE6II-es alaplap és a teszt kártya Geforce2 MX 32M. Ez a tesztprogram sok helyről letölthető, egyszer legalább érdemes kipróbálni…

Azért választottam 952MHz-et, mert ez már talán elég standard dolog, könnyebb összehasonlítani egy másik géppel, mintha pl. 1200MHz-en készült volna a teszt (de más oka is volt, erről még szó lesz). Először arra voltam kíváncsi, hogy a gyári beállításokkal és hűtéssel mit tud a kártya. 4 felbontásban teszteltem: 800x600, 1024x768, 1152x864, 1280x1024 és minden felbontásban 16 illetve 32 bites színmélységgel. Elég időigényes volt, íme a grafikon a mért pontszámokról:

Elég szép pontszámokat kapott a kártya, noha igaz, hogy a GTS magalázó vereséget mér kistestvérére. 800x600-ban 16 biten és 32 biten is valamivel több, mint 1000 ponttal jobb eredményt produkál! Igaz az ára is annak megfelelő. Látszik, hogy a kártya sebessége a felbontás növelésével csökken.

Szerintem, ha már valaki sokszor látott 3DMark teszt programot futás közben, az viszonylag könnyen megítélheti a kártya képminőségét a teszt utolsó fázisaiban. Mivel nem sokkal előtte láttam a GTS képminőségét, amivel teljesen elégedett voltam. Itt azonban kicsit elszomorodtam, mert egy kicsit remeg a kártya képe. De lehet, hogy csak az a darab nem áll a helyzete magaslatán.

A sebesség egyik kulcsfontosságú mércéje, hogy hány texelt tud másodpercenként, mert ez határozza meg alapvetően, hogy mennyi idő alatt végez az adott képpel a kártya. De erről nem érdemes grafikont készíteni, mert alig függ a felbontástól. Megkülönböztetjük texel számot single és multi textúra esetén. A kézikönyve a kártyának 700M texelről írt, ezzel a teszt géppel 630M texelt sikerült elérni (Core=175MHz).

Ez a téma megér még néhány mondatot: A texel szám single és multi textúra esetén más és más. Multi textura esetén elég pontosan a duplája a texel szám mint a single esetben. Ha a kártya 175MHz-es Core frekvenciával dolgozik, akkor 4 texel/clock alapon jön ki a 700-as szám. Tehát ez a gép egyéb részeitől nem függő érték és a felbontással alig változik (kismértékben csökken, de nem tudom miért, mert az órajelhez van rögzítve elvileg). Ennek ellenére csökken a sebessége a kártyának a felbontás növelésével, mivel nagyobb felbontás több számítandó képernyőpontot eredményez. Ennek az eredménye, hogy mind több és több idő szükséges a kép kidolgozásához. DDR RAMmal a Geforce 2 GTS kétszer nagyobb texel számot tud (Fill Rate). (Az MX maximum kb. 700 millió texelt tud másodpercenként, a Geforce 2 GTS pedig majdnem 1300 milliót. A mérés során az is kiderült, hogy a gyártó multi textura esetén adja meg az értékeket, mert akkor kétszer nagyobb számot írhat le (számháború).)

Természetesen a videokártya tuningja itt sem maradt el. Először maradtam a szoftveres megoldásnál, majd a hűtést is forszírozni kezdtem. Első lépésben a PowerStrip programmal. 200/200MHz-re vágytam elő lépésben, de el kellett felejteni, mert a 200-as Core frekvenciánál kb. 10 másodper múlva lefagyott a kártya a 200MHz-es memória sebességnél pedig "szemetelte" a képet, íme egy példa:

Azok a foltok iszonyú sebességgel borították el a képernyőt, alig tudtam a jelenségről képet készíteni. Így maradtam a 190/190MHz-nél. Azért ez a párosítás, mert e felett a memória nem bírta, a processzor meg állandóan lefagyott.

Nem hagyhattam ki levettem a kártya gyári léghűtőjét és megnéztem a processzort:

És mindent elkövettem, hogy alacsonyabb legyen a GPU hőmérséklete.

A hűtőbordát átlósan fogatták fel a processzorra. Sajnos a hűtőborda hátuljára hővezető ragasztót tettek. Ennek hővezetőképessége gyengébb, mint a használatos szilikonzsíré. Ezért érdemes jó minőségű hővezető pasztát használni.

Így a 3DMark2000 default benchmark 5075 pontot eredményezett:

Mivel nem tudtam fizikailag feljebb húzni a kártya processzorát, így meg kellett elégednem 200MHz-el. A tuning így nem túl jelentős pontszámnövekedést okozott, a 4629-es értékről 5075-re változott. Megismételtem a 3DMark2000-es méréseket négy felbontásban kétfajta színmélységgel, mert grafikusan egyszerűbb szemléltetni, hogy az overclock miként befolyásolja a sebességet. Először nézzük a 16 bites eredményeket:

Nincs túlságosan nagy különbség a két mérési eredmény között. Hozzávetőlegesen 10%-al tud többet a tuningolt MX, mint a gyári beállításokkal. Hasonló eredményre jutottam, amikor 32 biten vizsgáltam a kártya tudását.

Mint később kiderült van a tuningra további lehetőség. A múltkor felvetettem a kérdést, hogy vajon miként lehet rávenni az overclock programokat arra, hogy ne limitálja ilyen "kis" frekvenciánál a tuningot. Két ötletet kaptam. Az egyik Kristől származik: "Elindítod amilyen detonátor drivert használsz és akkor a referencia driverben megjelenik az overclock opció!", kaptam hozzá négy csatolt .reg file-t, a letöltését lehetővé tettem a tuningneten (a letöltéseknél keressétek). Ez elvileg csak a GTS kártyánál működik. A másik megoldást core küldte, aki egy jobb tweak programot ajánlott. Neki köszönhetően ez innen egyből letölthető.

Gondolom mindenkit érdekel, hogy mennyi a tényleges különbség az MX és a GTS kártya között. Íme az eredmény, mindkét kártya a maximumig volt tuningolva:

Igen jelentős különbség mutatkozott a két kártya között. Szinte hajszál pontosan annyival gyorsabb a GTS, hogy az egyel nagyobb felbontás esetén annyit tudott mint az MX. Tehát A GTS 1024x768-as felbontás esetén olyan gyors volt, mint egy MX 800x600-as felbontásban. Ezt az eredményt a Quake III mérésekből nyertem.

Akkor nézzük meg a Quake III timedemo eredményeket. Itt 5 felbontásban (640x480, 800x600, 1024x768, 1152x864, 1280x1024), 32 bites színmélységgel végeztem a tesztet. Természetesen tuning nélkül és tuninggal is megmértem, hogy a Quake III hány képet tud másodpercenként a demo2-ben. Íme a grafikus eredmény:

Nagyon érdekesen viselkedik a videokártya, olyan mintha "meghasalt" volna. Arra gondolok, hogy ez a mérés 106MHz-es FSB-vel készült. Így jött ki a celeron600-as processzorból 950MHz. De amikor növeltem az FSB-t, gyakorlatilag nem növekedtek az FPS számok. Megismételtem a mérést 133MHz-es FSB-vel, ekkor a celeron2-es 1200MHz-el hasított.

Amikor a GTS kártyánál egyre nagyobb és nagyobb FSB-vel hajtottam a kártyát (így a celeront is), rendre szinte lineárisan nőt a másodpercenkénti képszám. De az MX-nél hiába alkalmaztam ugyanazzal a konfigurációval nagyobb FSB-t, 100MHz-es FSB-től kezdve szinte nem változik a kártya teljesítménye. Ez kissé elszomorított :-(.

Az Unreal Tournament kedvelő olvasók kedvéért megnéztem, hogy mire képes a videokártya. A teszt majdnem behúzott a csőbe, ugyanis stabilan 85ps-t mutatott mind átlagnak, mind utolsó másodpercnek (800x600-as felbontásban). Először kicsit csodálkoztam, hogy miért nem változik, de végül rájöttem a megoldásra. Alapértelmezésben a videokártya 85Hz-el hajtja a monitort és hiába jelöltem be, hogy ne szinkronizálja a buffert a frissítési frekvenciához (Do not sync buffer swaps to refresh rate).

Miután rávettem a kártyát a "helyes" működésre, egyből megugrott a kezdeti FPS érték, kb. 10-15 perces csaták után 5 különböző felbontásban ezeket az eredményeket kaptam átlagnak. Nem a csúcsértékek fontosak, hanem az, hogy mennyire torpan meg a kártya egy hatalmas kereszttűzben. A Morpheus pályán 4 Godlike fokozatú ellenféllel játszottam (kikaptam, de ez most mindegy…), ezeket a számértékeket kaptam (átlag):

Természetesen nem minden egy jó videokártya. Mert pl. hiába van valakinek hiper szuper videokártyája, ha a számítógép processzora nem bírja. De fordítva is igaz, mert a gyorsabb processzor nem biztos, hogy hatalmas mértékben növeli a rendszer grafikus teljesítményét. Az a jó, ha a gép alkatrészei között erőegyensúly van.

Kipróbáltam mi történik akkor, ha az AGP sebessége 2/3 illetve 1/1-es. A kártya elbírja a 66MHz helyett a 100MHz-et is, de számottevően nem nő a sebessége. Egyedül ott van némi különbség, hogy 2x-es vagy 1x-es AGP-t alkalmazok. Noha a kártya 4x-es AGP-re is fel kell készítve, de a teszt gép alaplapja nem. De kutatásaim szerint alig van különbség a 4x-es és a 2x-es APG között, ezért alapot biztosan nem éri meg lecserélni!

A videokártyához csak egy CD-t mellékeltek (driver), nem úgy mint az ASUS termékekhez, ahol egyből "várat lehet építeni" a kapott CD-ből. Ezek közül a tweak programok szoktak izgalmasak lenni, de ehhez az MX-hez nem járt. Az biztos, hogy ha lehetőség van rá, akkor érdemes megnézni, hogy 6, 5.5 vagy 5ns-os memóriával szerelték az MX-es kártyát. Itt 1ns-os különbség már jelentős, akkor simán 200MHz felett lehet járatni a kártya memóriáját és ügyes trükkel megoldható, hogy a processzor is 200MHz felett üzemelhessen.

(Mindenki saját felelősségére tuningolja a hardvereit!)