A grafikus kártyákat kétféle módon szerelhetik a számítógépbe: Vagy elmozdíthatatlanul beépítik, vagy pedig külön kártyaként helyezik a gépbe.

Az álom valóra vált. Videózni, zenét szerezni, hangeffektusokat elkészíteni ma már számítógépen nem álom. Nemrég ez még elképzelhetetlen volt. A számítógépek teljesítményének növekedésével egy csapásra változott meg a helyzet. Ma az átlagos PC teljesítménye megsokszorozódott. Filmeket és zenét készíteni rendkívül szórakoztató, hétköznapi feladattá vált.

Multimédiás számítógéppel ma már nagyon egyszerű hangfelvételeket készíteni és szintetizátoros zenét előállítani. Nem ritka, hogy a számítógépet slágerzene készítésére, vagy filmek készítésére használják.

Ma már video-bejátszásokkal is sokat találkozhatunk. Gondoljunk csak a számítógépes játékokra, a multimédiás CD-kre, az Internetre. Ez annak köszönhető, hogy a gépek többsége nagy teljesítményű processzorral van ellátva, melyek jó minőségben képesek lejátszani a digitalizált videofilmeket. Ugye az sem lehetetlen, hogy a videokamerával készített filmeket otthon a számítógépen készre megvágja. Nem kell más, mint, a számítógépet kell összekötni a PC-vel. Ezeknek a funkciónak a kezelése semmivel sem bonyolultabb, mint a szövegszerkesztő kezelése.

Ahhoz, hogy az álom valóság legyen mindenképpen szükség van a számítógépben egy jó minőségű grafikus processzorcsipre. Ez a szerkezet nélkülözhetetlen a monitoron látható kép előállításához. Jó tudni, hogy nem mindegy milyen a grafikus csip típusa. Azt sem árt tudni, hogy ez milyen módon épül a számítógépünkbe. Amikor számítógépet vásárolunk jó, ha végiggondoljuk, hogy milyen grafikai képességű gépre van szükségünk. Megint itt az a fránya kérdés: mire akarom használni a gépemet? Mert lehet a gépen eszeveszetten játszani, s ekkor el kell felejteni az alaplapi grafikát. Ekkor egy 32 MB ( ha spórolni akar 16 MB) memóriával ellátott 2*AGP sebességű vidokártyára lesz szükség. Természetesen ennél jobbat is lehet venni. Azt is meg kell fontolni, hogy szeretné-e a számítógépét televízióként használni, vagy sem. Ha igen, akkor olyan videokártyát kell választani, amelyik alkalmas a TV ki/bemeneti jel fogadására. A megfelelő csatlakozón keresztül.

Vásárolhatunk olyan gépet, amely a legújabb és persze a leggyorsabb csipet használja. A még épphogy csak elmegy, a megfelelő és modern, gyors kártyák és csipek széles választéka igen széles tartomány ölel fel. Sok esetben szinte lehetetlen a választás, olyan széles a választék.

A grafikus kártyákat kétféle módon szerelhetik a számítógépbe: Vagy elmozdíthatatlanul beépítik, vagy pedig külön kártyaként helyezik a gépbe. Ha külön kártyaként kerül a gépbe, akkor az AGP ( gyorsított grafikus port ) nevű kártyahelybe szerelik. AZ AGP sebességét a videokártyán kívül az alaplap illetve a BIOS típusa is meghatározza, mert hiába gyors az AGP-kártya, ha azt az alaplap nem támogatja.

A másik típus, amikor a csipet nem önálló kártyahelybe illesztik, hanem közvetlenül az alaplapra. Ez az alaplapi grafika. Ilyenkor a legtöbb esetben AGP kártyahely nincs a gépben. Ennek akkor van jelentősége, amikor új kártyát ( szebbet, jobbat, gyorsabbat ) szeretnénk elhelyezni a gépben. Erre a vásárláskor mindenképpen ügyelni kell.

Végül a csipekről. A grafikus csip típusa nagymértékben meghatározza a kép minőségét. Ma már rengeteg típussal találkozhatunk. A kezdetlegestől az erőművekig. A ma piacra dobott grafikus csip néhány hónap múlva már a negyedét se éri. Nagyjából három kategóriába sorolhatjuk a csipeket: kezdő ( 8 vagy 16 Mb memória ), közepes ( 32 Mb memória ), csúcs ( 64 Mb memóriától)