A monitor lényegében egy tv-képernyő, amelynek az a feladata, hogy a számítógéptől kapott információt jelenítse meg.
A monitorok, mint alapvető kiviteli eszközök, a géptől kapott információkat jelenítik meg. A monitoron megjelenítendő képet a számítógép és a rajta futó program állítja elő, majd a gépben lévő videokártyához továbbítja. Ez a kapott adatokat vörös, kék, és zöld jelekké alakítja, amelyek a monitoron kialakítják a színes képet.
A monitoron megjelenő képekért három elektronsugár a felelős. Ezek a képernyő belsejében az üveg belső felére felvitt vörös, zöld és kék színű foszfor részecskéket fény kibocsátásra kényszerítik. Az emberi szem ezeket a részecskéket nem tudja külön-külön érzékelni. Így ezek egyetlen képként jelennek meg a képernyőn. Az elektronsugár erőssége változik, ez eredményezi a milliónyi színt.
A fekete-fehér monitorok működési elve sokkal egyszerűbb. Ezeket a készülékeket ma már csak akkor használják, ha nagyon ritkán van rá szükség ( például szervereknél ).
Főleg hordozható számítógépeken találhatók meg a folyadékkristályos megjelenítők, az LCD-k. Igen sok olyan előnnyel rendelkeznek, ami a felhasználó szempontjából kedvező. Alacsony fogyasztásúak, könnyűek, laposak, nem villódzanak, és nem bocsátanak ki káros sugárzást. Hátrányuk viszont, hogy különböző szögekből nézve más-más színűek, és meglehetősen drágák.
A monitorok a képet pontokból rakja össze. Ha elég közelről nézünk egy képet, akkor ezt látjuk is. A monitorok legfontosabb jellemzője a képpontszám ( ezt felbontásként emlegetik a hétköznapi életben ). Képpontszám nem más, mint a az oszlopok és a sorok száma, vagyis, hogy a kép hány oszlopban hány sorból áll össze.
Ma a Windows alapú képernyők megjelenítésének minőségi szabványa az SVGA ( Super Video Graphics Array ). Ez nagyon jó minőségű képek megjelenítését teszi lehetővé, miközben a színek fotó minőségűek. Így akár 600 sort és soronként 800 képpontot is elő lehet előállítani. Ezeket a képeket frissíteni kell. Ennek értéke igen változó. 43 Hz-től akár 120 Hz-ig is terjedhet. A 60 Hz-e frekvenciát a szem még érzékel, a képernyő villogni látszik. Célszerűbb tehát ennél magasabb értéket beállítani. Fontos, hogy a képfrissítési gyakoriságot nem a monitor, hanem a képernyőkártya állítja be, de ha a monitor nem képes a magasabb értékkel dolgozni, akkor vagy meghibásodik a beállítás erőltetésekor, vagy hiába állítják be, a kép továbbra is villogni fog. Ha tehát a kártya vagy a meghajtóprogram nem képes 70 Hz-nél magasabb frissítési frekvencia előállítására, akkor fölösleges drága monitort kapcsolni a géphez.
Igen fontos tulajdonság a monitoroknál a méret. A legtöbb otthoni felhasználó a 14 vagy 15 hüvelyk átmérőjű monitort használja. Ez az otthoni normál munkához megfelelő. A nagyobb méretű, 17 vagy 20 hüvelykes monitorokra inkább a kiadványszerkesztőknek és mérnöki rajzokkal dolgozóknak van szükségük.
Egy jó tanács a végére. Ha idővel bepiszkolódna a monitorunk, akkor vásároljunk képernyőtisztító kendőt. Mindenképpen megéri. Ha nem tudunk ilyet beszerezni, akkor egy gyengén nedvesített, puha ablaktisztító kendővel kell a képernyőt megtörölni. Mindezt a monitor kikapcsolt állapotában. Tilos a súrolószer vagy oldószer használata. Ezek tönkre tehetik a képernyőt.
|