Lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy egy igen jó DDR-es chipkészlettel majdnem a RAMBUSnál megszokott sebességgel mászkálhatnak az adatok. A jelenlegi helyzet szerint az 1000 MB/s DDR-el már nem probléma.

A Kelly-Tech jóvoltából tesztelhettük a MSI K7T266 Pro2-es alaplapját (KT266A!!!), köszönjük!

A doboz tartalma:

Egyébkén jár hozzá egy naptár is...

Az MSI K7T266 Pro2-es alaplapjának már a doboza is különös. Ugyanis néhány MSI alaplaphoz egy bonusz csomagot mellékelnek, mely egy elektronikus kulcsot rejt Smart Key fedõnéven.

Ezt a különös kulcsot vagy közvetlenül a gép hátulján található USB porthoz csatlakoztatjuk, vagy ha nem akarunk a gép mögött kotorászni a mellékelt kábellel meghosszabbíthatjuk az USB portot. A kulcs csatlakoztatását jó esetben az operációs rendszer azonnal detektálja és ha a telepítõ CD-n található drivert megtalálja, akkor a késõbbiekben lehetõségünk nyílik arra, hogy a PC-t csak az arra jogosult, vagyis a kulcs birtokosa használhassa. A megoldás mégsem bír olyan nagy jelentõséggel, hiszen erre már megvannak a megfelelõ szoftverek.

Az opcionális D-Bracket tovább emeli a designt. Ezen 4db LEDet találunk, a gép indulásakor karácsonyfát játszanak, ha világítanak, akkor vagy zöldek, vagy pirosak. Ezek hasonló funkciót látnak el, mint pl. a Pentium 4-es alaplapok (amelyiken van) POST két digites kijelzõje, vagyis a bekapcsolás után jópofa villogás keretében tájékoztatja a felhasználót, hogy mi zajlik az alaplapban, a boot folyamat kezdetéig. Ha valahol leáll a gép, nincs más dolgunk, mint kikeresni az aktuális LED kombináció alapján, hogy mi a probléma:

(Jelölés: O Piros, X zöld)

Noha az alaplap dobozán nagy betûkkel szerepel ez USB 2.0, IDE-RAID, D-Bracket felirat, vigyázzunk, mert ezek opcionálisak (ha sárga pipát találunk mellettük, akkor OK.)

Az alaplap lelke a KT266A chip. Bizonyára sokan várták ennek a chipnek a megjelenését, hiszen gigantikus sebességgel kezei a DDR memóriákat. Az "A" jelzés nélküli KT266-os pl. nem rendelkezett spéci memória vezérlõvel, az idõzítések sem sikerültek túl jó. Természetesen nem csak MSI alaplapokat szerelnek a KT266A-s chipsettel, ilyen pl. az ABIT KR7A, az ASUS A7V266-E, a Soltek SL-75DRV és ha jól tudom az Epox 8KHA+, a Gigabyte 7VTX/E/H/-P is és a Soyo is épített már ezzel alaplapot.

Míg egy "hagyományos" alaplapnál az North és South bridge két külön chipet jelent, itt egy tokba préselték a kettõt. De nem csak úgy egymás mellett van a kettõ, hanem szoros egységet képeznek. A kommunikáció 266MB/s-os adatátvitelt tesz lehetõvé (V-Link) és ez nagy áttörést jelent pl. az AMD760-hoz (pl. szeretett Abit KG7) képest. Már a cikk elején nyugodtan kijelenthetjük, hogy a KT266A chipset messze lenyomja pl. az elõbb említett AMD760-ast.

Pl. a SiSoft Sandra memória tesztje szerint 860/911 MB/s-os sebességre képes az MSI alaplapban rejlõ KT266A. Természetesen mindezt 266MHz-es FSB-vel rendelkezõ AMD CPU-val produkálja. A tesz során nem semmi CPU lapult az alaplapban, egy XP 1900+, de ez ténylegesen csak 1600MHz-en ját (12-es szorzó). De a fenti mérésnél ez nem nagyon számít, egy mezei Thunderbird, 266-os FSB-vel alig hoz kevesebbet.

Összehasonlításul egy AMD 760-as chippel szerelt Abit KG7-es az alábbi CPU/memória sebességet hozta:

A BIOSban két ponton érdemes kotorászni, ha gyorsítani akarunk a rendszeren, az egyik nyílván a CPU túlpörgetésére ad lehetõséget:

Bár Spread Spectrum bekapcsolása csökkenti a gép által keltett elektromágnesez zajt, ám elvileg ez kis mértékben a stabilitás rovására megy, bár van aki ezt másként látja. A CPU 100 illetve 133MHz lehet, szerencsére nem csak ezt a két FSB-t választhatjuk, az alatta lévõ sorban lehetõség van az FSB 1MHz-es lépésekben történõ emelésre, így ott az aktuális FSB és a PCI sebessége is megjelenik.

A szorzó akár 14-es is lehet, noha nem igazán van még olyan CPU, aminek a 13-as nem lenne elég... A feszültség 1.85 Voltig emelhetõ. Noha a DDR feszültségét is állíthatjuk, a tapasztalatok alapján ennek nincs különösebb jelentõség, ha a memória már nem bírja az adott FSB-t, akkor nagyobb/kisebb feszültséggel sem bírja (ez saját tapasztalat).

Végül lehetõség van egy spéci dologra is, nevezetesen a "Chassis Intrusion" pontban ha olyan PC házzal rendelkezünk, amin van olyan kapcsoló, ami záródik, ha levesszük a ház fedelét, akkor minden bekapcsolásnál kijelzi a BIOS, hogy a ház fedelét levették. Ez pl. csak pár cég preferálja: összeszerelnek egy gépet, és a tudtára adják a felhasználónak, hogy ha nem az õ szervizükben szerelik a gépet, akkor irgum-burgum. Mert, ha más veszi le a fedelet, akkor ezt megjegyzi a BIOS, és ha visszaviszik a gépet, hogy ez meg az nem jó, akkor ugye a bolt simán hivatkozhat arra, hogy már valaki berhelte... (Megjegyzem nem kell túl nagy ügyesség a kapcsoló hatástalanításához.)

Itt fõleg a memória idõzítéseit állíthatjuk. Szerencsére van egy olyan pont, amivel betölthetjük a legdurvább (max. teljesítmény) beállításokat és ez tényleg jól mûködik, már csak az a kérdés, hogy minden alkatrész bírja-e ezt a tempót (memória stb.) Egyébként a CAS Lateny Time minimalizálása és a Bank Interleave bekapcsolása számít a legtöbbet, persze a többi sem elhanyagolható. Természetesen alapbeállításban minden az ellenkezõjére van állítva, hiszen egy kevésbé gyors memóriával is mûködni kell az alaplapnak.

Már régóra beszélik, hogy az MSI alaplapokhoz mellékelnek egy szoftvert, ennek segítségével a stabilitás határáig tuningolhatjuk a gépünket. Pl. emeli az FSB-t, feszültséget stb (egyébként 164MHz-ig emelhetjük az FSB-t). Ez az automatikusan optimalizáló programot is megtaláljuk a telepítõ CD-n (Fuzzy Logic):

Megmondom õszintén eddig még soha nem használtam ezt a funkciót, gondoltam kipróbálom. Biztos vagyok benne, hogy van, akinek ez bejött, de nekem nem. Sokkal jobb, ha a BIOSban manuálisan beállítjuk a rendszert (a lehetõségekhez képest). A program használata során annyi restartban, driver újra telepítésben stb. volt részem, hogy már-már fontolgattam a format c: parancsot. De mondom, lehet, hogy ez egy szuper jó program, de a manuális beállítás során legalább tudjuk mi történik és sokkal gyorsabb és biztosabb az eredmény.

Szerencsére a chipset hûtõbordája alól nem spórolták ki a hõvezetõ pasztát. Kezdetben fontolgattam, hogy biztos, ami biztos alapon felturbózom a hûtõbordát egy kis ventilátorral, de legnagyobb meglepetésemre, erre nem volt szükség. A chipset egyáltalán nem melegszik!!! Kézzel megérintve a hûtõbordát kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy szobahõmérsékletû...

Összefoglalva: Ez tényleg nagyon jó alaplap, de ez a kijelentés nem idõtálló, hiszen pl. nemrég a AMD 760-as volt a király (igaz már azt mondjuk ez rég volt) és most a KT266A számít nagyágyúnak. A teszt végén még annyit, hogy amikor egy "csúcs kategóriás" alaplapról van szó és egy hasonló teljesítményû alaplappal összehasonlítjuk, akkor pl. amelyik CPU-nak pl. 1700MHz volt a plafon, az gyakorlatilag a másikban is annyit tud, így van ez a memóriával is. Nyílván a jó alaplaphoz No. 1 alkatrészeknek kell társulnia, hiszen ha ez hiányzik, akkor nem tudjuk kihasználni az alaplapban rejlõ erõket!