Joggal mondhatjuk, hogy a 850-es chipset (RDRAM) után a 845 (SDRAM)a törött lábú gátfutó esete...
Ordasi Tuning
A 845-ös chipset piacra dobásával lehetővé vált, hogy az Intel
Pentium 4-es processzort RDRAM helyett SDRAM-al üzemeltethessük. Az RD memóriák
3.2GB/s-os adatátvitelre képesek, míg az SD-k picivel több, mint 1GB/s-ra. A
400MHz-es FSB-vel rendelkező Pentium 4-es processzort a 100 vagy 133MHz-es SD
modulok nagyon visszafogják. Oly annyira, hogy nem is lenne érdemes pl. egy
hasonló árú AMD konfigurációval összehasonlítani, hisz ott ugyanannyiért többet
kapunk. Majd ha a DDR memóriás P4-es alaplapok is elterjednek, akkor már egy kicsit
más lesz a helyzet...
Ám a 845-ös alaplapok felszereltésge sebessége is nagyban eltérhat
egymástól. Nézzünk meg most két ilyen chipsettel ellátott alaplapot, legyen
az egyik az MSI-től a 845 Pro2-R
A másik a Soltektől az SL-85SD+:
Általában minden alaplap dobozára ráírják, hogy milyen alaplap
lapul benne, lásd MSI doboza. Ám a Soltek alaplap jó darabig forgathatjuk, mire
az egyik sarokban megtaláljuk ezt a matricát.
Az MSI 845 Pro2-es laplapja és tartozékai:
Tartozékok:
|
1.
|
IDE és
Floppy kábel
|
|
2.
|
D-Bracket
|
|
3.
|
Driver
és Utility CD
|
|
4.
|
Smart
key és egy USB toldó
|
|
5.
|
Smart
key telepítő lemez
|
|
6.
|
Matrica
és naptár
|
A Smart keyseítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy az adott
PC-t csak a kulcs tulajdonosa indíthassa el. Ezt a funkciót a BIOS-ben kell
beállítani és jelszóval levédeni. Az USB toldót azért adták, hogy ne kelljen
az Smart key csatlakoztatásakor mindig a gép mögött turkálni, egy nem túl távoli
helyig elvégezhetjük az USB csatlakozót. Érdekes, hogy külön floppy találjuk
a Smart key programját.
Most nézzük a Soltek hasonló tudású SL-85SD+-os alaplapját:
Tartozékok:
|
1.
|
2db IDE
és Floppy kábel
|
|
2.
|
2db CD
(driver és utility és egyéb programok)
|
|
3.
|
Telepítési
útmutató
|
|
4.
|
Hőmérsékletmérő
szenzor
|
Az egyik CD-n szükséges drivereket és némi leírást találunk a
másikon A PC cillin 2000 vírusírtót, Virtual Drive programot, valamint a Drive
Image 4-et és a Partition Magic 6-ot. A bemutatott alaplap a Pro2-R, azaz a
Raid-es változat, természetesen Raid nélkül is forgalmazzák. (Mindkét alaplaphoz
Windows alatt működő CPU tuning programot is kapunk.)
A két alaplap 6-6 PCI SLOT-ot tartalmaz, mindkettőn van CNR csatlakozó.
Az integrált hangkártya szintén az alapfelszereltség része. Szemre csak aprócska
különbségeket veszünk észre, pl. az MSI alaplapon ha nem szereljük fel a D-Bracket
LED egységet, akkor is meggyőződhetünk a Post folyamatokról, mert 4db LEDet
préseltek a GAME és a párhuzamos port közé:
|
LED
1
|
LED
2
|
LED
3
|
LED
4
|
leírás
|
|
O
|
O
|
O
|
O
|
Power
On
|
|
X
|
O
|
O
|
O
|
Chipset
inicializálás
|
|
O
|
X
|
O
|
O
|
Memória
tesz
|
|
X
|
X
|
O
|
O
|
BIOS
adatok a memóriába
|
|
O
|
O
|
X
|
O
|
Billentyűzet
inicializálás
|
|
X
|
O
|
X
|
O
|
VGA
BIOS teszt
|
|
O
|
X
|
X
|
O
|
Processzor
inicializálás
|
|
X
|
X
|
X
|
O
|
Rela
Time Clock teszt
|
|
0
|
0
|
0
|
X
|
Video
interfész teszt
|
|
X
|
O
|
O
|
X
|
BIOS
információk a képernyőn
|
|
O
|
X
|
O
|
X
|
Memória
teszt
|
|
X
|
X
|
O
|
X
|
ISA
erőforrások kiosztása
|
|
O
|
O
|
X
|
X
|
HDD
vezérlő inicializálás
|
|
X
|
O
|
X
|
X
|
Floppy
drive inincializálás
|
|
O
|
X
|
X
|
X
|
Bootra
kész
|
|
X
|
X
|
X
|
X
|
Operációs
rendszer a főnök
|
(Jelölés: O Piros, X zöld)
A memória foglalat bepattintó pöcke kicsit belóg az AGP Slot mögé.
Így egy normál termetű videokártya behelyezése után a DIMM1 és 2 foglalatból
csak a videokártya kivétele után tudjuk a memóriát ki és behelyezni.
A Soltek alaplap a csendesebb, már ha lehet ilyet mondani, hiszen
ott a chipsetet nem turbózták fel extra ventilátorral, inkább egy magasabb hűtőbordát
tettek rá. Ez elég is mert a CPU ventilátor által előidézett légmozgás kézmelegen
tartja a hűtőbordát.
|
|
Soltek
SL-85SD+ és MSI 845 Pro2
|
|
Processzor
|
Intel
Pentium 4 (Socket 478)
|
|
Memória
|
3 db 168
kivezetésű 3.3v DIMM Socket (Maximum 3GB memória lenne lehetséges de
az 512MB-os modulnál nem támogat nagyobbat)
|
|
Chipset
|
Intel
845 (i845 Brookdale MCH+ 82801BA ICH2)
82845
MCH: PC100/133 SDRAM, AGP csak 4X
82801BA
ICH2: Ultra ATA-100/66/33 átviteli protokolt AC97 Audio, maximum 4db
USB és 1db CNR (Communications and Network Riser)
|
|
IDE
|
UATA 100/66/33
IDE port (maximum 4db ATAPI eszköz számára)
RAID esetén
integrált Promise PDC20265R IDE RAID vezérlővel (RAID 0 vagy RAID 1)
Soltek esetén
|
|
I/O
|
1 db Floppy
port ( 360K, 720K, 1.2M, 1.44M, 2.88M)
2 db soros
port (nagysebességű 16550A FIFO UART Port)
1 db párhuzamos
port (EEP/ECP/SPP)
2 db PS/2
port (egér és billentyűzet számára)
4 db USB
port (ebből van csak az alaplapon elhelyezve)
1 db Audio/Game
port
|
|
SLOTok
|
1 db AGP
4X Slot (AGP csak 4X)
6 db 32-bit
PCI Bus Master Slot
1 db CNR
(Communication and Networking Riser)
|
A teszt környezet lényeges elemei:
|
Alaplap
|
MSI és
Soltek
|
|
Processzor
|
Intel
Pentium 4 1.7GHz
|
|
Videokártya
|
Leadtek
Geforce 3 Ti500 (64M DDR)
|
|
Memória
|
256M PC133
(SDRAM)
|
|
Winchester
|
Maxtor
40G 7200 RPM (ATA100)
|
Az 1.7GHz-es P4 már standard dolognak számít. A teszt gépből inkább
az iszonyú gyors Titanium 500-as kártyát emelném ki.
Enyhén szólva egy ilyen erős videokártya + 845-ös alaplap párosításnál
a rendszer grafikus teljesítménye nagyon alacsony marad. Oly annyira, hogy a
Ti500-as kb. csak olyan eredményeket ért el, mint egy jobb Geforce 2-es, ami
már megdöbbentő. Ennek egyik oka a lassú SD memóriákban keresendő, nézzük először
a Soltek eredményét:
A 610MB/s és a 615MB/-os ALU/FPU-RAM átviteli sebesség nem valami
sok. De ez még mindig több, mint amit egy "mezei" SD RAM-os gép produkál, de
sokkal kevesebb, mint amire egy DDR vagy RD RAM képes!
Az MSI egy picivel többet tudott:
Nincs igazából markáns különbség, de szinte minden téren az MSI
alaplap nyújtotta a nagyobb sebességet, így egy verseny során nyílván ez nyerne,
erre nemsokára lesz pár példa.
Nézzük meg a BIOS-t:
A bal oldalon a Soltek alaplap BIOS részletét láthatjuk a jobbon
az MSI virít. Mind a Soltek, mind az MSI alaplap esetén az AGP feszültségét
is állíthatjuk (1.5-1.6-1.7Volt). Az 1.7 Voltot nem tanácsos beállítni... A
memória feszültségét szintén mindkét alaplapnál állítható, a CPU mag feszültsége
szintén, ez 1.85Voltnál nem lehet magasabb!
Talán annyival nyújt többet a Soltek alaplap BIOSának ezen része,
hogy az AGP frekvencia leosztását manuálisan is beállíthatjuk, igaz ennek csak
overclock esetén van jelentősége.
Szintén a bal oldalon a Soltek, a jobbon az MSI monitorozó része.
Ugyanaz a gyári Intel hűtő dolgozott mindkét esetben, ugyanazzal az 1.7G-s CPU-val,
de az MSI rendser 15 fokkal minden helyzetben magasabb CPU hőmérsékletet jelzett,
mint az Soltek. Még akkor is, mikor a Soltek 1.85 Voltos mag feszültségen járatta
a P4-es processzort. Valamilyen csodás oknál fogva a Soltek a FAN1-es csatlakozóra
helyezett CPU FAN ventilátorának a fordulatszámát nem jelezte ki a BIOSban,
ám Windows alól mérni lehetett... érdekes...
Helyes beállítással itt némileg növelhetjük a rendszer sebességét
(a memória beállításokkal lehetséges, de ne várjunk csodát). Szintén a bal oldalon
a Soltek a jobbon az MSI memória beállító része. Az a jó, pontosabban a leggyorsabb
beállítás, ha a felső négy számot a minimumra állítjuk. Ezt vagy bírja a memória
vagy nem. Tapasztalataim szerint a Soltek alaplap jobb memóriát igényel, mert
az MSI ugyanazzal a modullal bírta a leggyorsabb beállítást, míg a Soltek a
feszültség emelés ellenére sem.
A Flask nevezetű konvertáló programmal kipróbáltam, hogy melyik
konfiguráció a gyorsabb. Egy 35M-s *.vob fájt MPEG DivX-re + Normal 44kHz-es
Audio beállítással átkonvertáltam. A gyorsabb rendszer nyílván gyorsabban elvégzi
a feladatot, nézzük az Soltek eredményét:
És az MSI:
Az összes feltétel azonos volt csak az alaplapok különböztek.
Az MSI kb. 7%-al gyorsabb volt. Az MSI alaplap általában jobban teljesített,
mint a Soltek ugyanolyan chipsetű alaplapja! Az 1 perc 22 illetve 28 másodperces
eredmény nem valami fényes. Aki egy igazán gyors eredményt szeretne látni, az
kattintson ide. Úgy 50 másodperc
körül van az eddigi legjobb eredmény. Ugyanez a processzor egy "tisztességes"
TH7II-es alaplap segítségével (RD RAM) ezt az eredményt hozza:
Ebből arra lehet következtetni, hogy a 845-ös chipset kb. 30%-al
butítja vissza jelen alkalmazás során a processzort ami nagyon sok!!!
Amikor megláttam kit produkál a Titánium 500-as kártya a két alaplapban
a 3DMark mérései szerint nagyon megdöbbentem. Nézzük a 3DMark2000-es pontszámokat:
Az eddigiekhez hűen a bal oldalon a Soltek+Ti500 párosítás eredménye
a jobban a MSI+Ti500 produkciója. Azt is gondolhatnánk, hogy nem stimmelt valami
a teszt során, de nem. Többszer újratelepítettem mindent (természetesen az op
rendszert is), de az eredmény végig hasonló volt. A Soltek alaplapban nagyon
alacsony pontszámot kapott az Ti500-as kártya, de nézzük a részleteket, hátha
felfedezzük a problémát (defalult benchmark eredmények):
|
Jellemző
|
Ti
500+Soltek SL-85SD+
|
Ti
500 +MSI 845 Pro2-R
|
Winfast
Geforce 3 + Abit KG7 (1900+)
|
|
3DMark
Result
|
6684
|
8211
|
10428
|
|
CPU Speed
|
475
|
573
|
698
|
|
Helicopter
Low Detail
|
103.6
fps
|
154.8
fps
|
215.0
fps
|
|
Helicopter
Medium Detail
|
74.4
fps
|
118.2
fps
|
159.6
fps
|
|
Helicpoter
High Detail
|
64.2
fps
|
78.6
fps
|
83.5
fps
|
|
Adventure
Low Detail
|
187.2
fps
|
196.7
fps
|
205.8
fps
|
|
Adventure
Medium Detail
|
79.6
fps
|
85.4
fps
|
127.1
fps
|
|
Adventure
High Detail
|
48.0
fps
|
50.6
fps
|
77.9
fps
|
|
Fill Rate
(Single Texturing)
|
824.7
MTexels/s
|
825.4
MTexels/s
|
702.7
MTexels/s
|
|
Fill Rate
(Multi Texturing)
|
1600.6
MTexels/s
|
1623.0
MTexels/s
|
1278.0
MTexels/s
|
|
High Poligon
Count (1 Light)
|
17019
kTriangles/s
|
17690
kTriangles/s
|
21888
kTriangles/s
|
|
High Poligon
Count (4 Lights)
|
13171kTriangles/s
|
13109
kTriangles/s
|
11065
kTriangles/s
|
|
High Poligon
Count (8 Lights)
|
6959
kTriangles/s
|
6951
kTriangles/s
|
5800
kTriangles/s
|
|
8MB Texture
Rendering Speed
|
610.4
fps
|
621.1
fps
|
569.9
fps
|
|
16MB Texture
Rendering Speed
|
476.9
fps
|
416.3
fps
|
514.3
fps
|
|
32MB Texture
Rendering Speed
|
354.9
fps
|
235.1
fps
|
319.6
fps
|
|
64MB Texture
Rendering Speed
|
199.8
fps
|
124.4
fps
|
165.8
fps
|
|
Bump Mapping
(Emboss, 3 pass)
|
106.7
fps
|
321.9fps
|
339.4
fps
|
|
Bump Mapping
(Emboss, 2 pass)
|
425.0fps
|
446.2
fps
|
471.3
fps
|
|
Bump Mapping
(Emboss, 1 pass)
|
713.3
fps
|
736.6
fps
|
748.4
fps
|
A CPU pontszám meglehetősen alacsony lett. De az MSI alaplapnál
majdnem 100 ponttal többet kapott mint az MSI-re. RD RAM esetén még 100 pont
lenne a reális. Végülis az SD RAM hatására a grafikus teljesítmény a "normálishoz"
képest 20-35%-al romlik, ami már jelentősnek mondható. Most az senkit se zavarjon
hogy az utolsó oszlopban nem pl. RAMBUSos TH7II-es eredmények vannak, ezek is
kísértetiesen hasonló pontszámokat lehetne elérni, mint a feltüntetett KG7+XP
párosítással.
A 3DMark2001 még nagyobb tragédiát jelzett:
Itt is a baol oldalon látható eredményt az Soltek hozta, míg a
másikat az adott MSI alaplap. Úgy 8000 körüli pontszám lenne a normális, de
az olcsó SD + 845 csak ennyire képes:
|
Jellemző
|
Ti
500+Soltek SL-85SD+
|
Ti
500 +MSI 845 Pro2-R
|
Geforce
3
|
|
3DMark
Score
|
5125
|
6262
|
7142
|
|
Game 1
(Low)
|
59.4
fps
|
94.5
fps
|
111.5
fps
|
|
Game 1
(High)
|
16.5
fps
|
29.3
fps
|
48.4
fps
|
|
Game 2
(Low)
|
78.4
fps
|
101.1
fps
|
98.1
fps
|
|
Game 2
(High)
|
46.8
fps
|
55.6
fps
|
55.9
fps
|
|
Game 3
(Low)
|
95.4
fps
|
98.1
fps
|
117.3
fps
|
|
Game 3
(High)
|
39.8
fps
|
42.6
fps
|
57.6
fps
|
|
Game 4
|
36.6
fps
|
38.8
fps
|
31.7
fps
|
|
Fill Rate
(Single Texturing)
|
745.6
MTexels/s
|
746.0
MTexels/s
|
645.6
MTexels/s
|
|
Fill Rate
(Multi Texturing)
|
1556.8
MTexels/s
|
1558.2
MTexels/s
|
1226.8
MTexels/s
|
|
High Poligon
Count (1 Light)
|
18.8
MTriangles/s
|
18.8
MTriangles/s
|
15.7
MTriangles/s
|
|
High Poligon
Count (4 Lights)
|
3.7
MTriangles/s
|
3.7
MTriangles/s
|
3.1
MTriangles/s
|
|
Bump Mapping
|
108.3
fps
|
111.2
fps
|
110.5
fps
|
|
DOT3 (Bumps
M)
|
118.8
fps
|
119.2
fps
|
106.1
fps
|
|
Vertex
Shader
|
47.7
fps
|
47.8
fps
|
42.4
fps
|
|
Pixel
Shader
|
86.9
fps
|
88.0
fps
|
75.5
fps
|
|
Point
Sprites
|
17.7
MSprites/s
|
17.7
MSprites/s
|
14.8
MSprites/s
|
Végezetül:
Ha már mindenféleképpen 845-ös alaplapra esik a választásunk érdemes
mérlegelni, a felszereltséget és az ár/teljesítmény arányt. Nyílván nem csak
ezt a két típus van a világon, de a teszt most csak ezekre terjedt ki...
Tuning esetén 115MHz felett (BIOSban beállított FSB) instabilitás
tapasztalható, még 1.85 Volton is...
Szponzor : Tigra Computer
