Vajon mekkora gyorsulásra lehet számítani DDR memóriák használatával? Mindezt bemutatjuk a KG7-es alaplap segítségével...

Több hír is felröppent, hogy az ABIT KG7-es alaplapja a milyen nagyszerűen sikerült. Kezdetben nagyon borsos áron került az üzletekbe, szerencsére pár hónap alatt kb. 25%-al csökkent az ára. Így itt az ideje, hogy megnézzük mire képes ez a DDR memóriás alaplap egy AMD processzorral.

A képen az ABIT KG7-es alaplapja látható. De KG7 Lite és KG7 RAID is létezik. Utóbbi csupán annyiban különbözik ettől, hogy HPT370-es vezérlővel is ellátták, így a RAID-re is lehetőségünk nyílik. Sokan mégsem a biztonsági másolat illetve winchester összefűtés miatt szeretik a RAID-es alaplapokat, hanem ezért, mert így 8db IDE eszköz is lóghat az alaplapon. A Lite verziónál pedig nem négy hanem két DDR foglalatot találunk (a Lite nem rendelkezik RAID-el).

Íme egy 256Mytos DDR és sima SD memória:

A képen felül egy mezei SDRAM látható, 256Mbytos, míg alul egy szintén 256Mbytos DDR modul. Első ránézésre csupán annyi tűnik fel (a matricán kívül), hogy az egyik csatlakozó sorában egy míg a másiknál két bevágás található. Így egy SD modul még véletlenül sem helyezhető be egy DDR foglalatba, és viszont. (Mondjuk az kevésbé látszik, hogy ez egyiknek 168 (SD), míg a másiknak 184 (DDR) kivezetése van.)

Nézzük meg táblázatosan az alaplap felszereltségét:

Az alaplaphoz egy driver CD, egy floppy, ATA kábel és egy USB bővítő valamint kézikönyv jár.

Nyugodtam mondhatom, hogy a BIOS-ban szinte minden elképzelhető dolgot beállíthatunk. Ám ha úgy isten igazából minden funkciót meg szeretnénk érteni, akkor inkább iratkozzunk be egy pilóta iskolába, az sokkal egyszerűbb... Sajnos vagy nem sajnos, de már lassan annyi funkció bekerül a BIOS beállításai közé, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajtuk. A melléklet kézikönyv ilyenkor általában teljesen használhatatlan, mert maximum annyit ír, hogy az adott dolgot engedélyezhetjük, vagy tilthatjuk, vagy értéke A-tól 10-ig állítható…

Ezt a tényt lassan kezdik felismerni az alaplapgyártók mérnökei és a memória sebesség helyes beállításánál, különböző sebességű "beépített" beállításokat találunk. Nézzük a BIOS ezen részét:

Mondjuk a 4x-es AGP, ECC, Latency stb. még könnyen érhető. De az SDRAM Timing (manuális beállítás alatt) már egy kicsit borzasztó. Bátrabbak "kedvükre" állíthatják, de talán a beépített lehetőségeket érdemesebb kihasználni, ezek: Auto, Normal, Fast, Turbo valamint Ultra. Azt tapasztaltam, hogy az ULTRA beállítást már nem nagyon bírják a DDR modulok, itt egyes esetekben instabilitást tapasztaltam, de a Turbo mód tökéletesen működött (266-on)

A Soft Menu III nagyon megkönnyíti a CPU tuningolást:

A szorzótól kezdve a feszültségeken át minden állítható. Külön figyelmet érdemel, hogy nem csak CPU és az I/O feszültség állítható, hanem a DDR tápfeszültsége is. Utóbbi 2.44, 2.52, 2.55, 2.58, 2.62, 2.65, 2.67, 2.7, 2.75, 2,79, 2.8, 2.83, 2.88, 2.92, 2.94 és 3 Volt lehet. A DDR memóriák tápfeszültsége hivatalosan 2.5 Volt (mondjuk érdekes, hogy pont ez a beállítás hiányzik). Alapbeállításként 2.65 Voltra állították.

Az I/O feszültség 3.5 illetve 3.65 Volt lehet, míg a CPU Core feszültségét 1.1 Volttól 1.85 Voltig 0.025 lépésekben állíthatjuk. Érdemes megemlíteni, hogy a beállított feszültségeket atom stabilan tartja az alaplap, ami hozzájárul a nagyfokú stabilitáshoz.

4:4:1 és 3:3:1-es leosztásokat használhatunk a CPU:Memória:PCI számára. Itt talán hiányzik a FIX opció, amivel a PCI és az AGP túlhúzását overclock esetén el lehetne kerülni.

Végre a szorzó állításnál a 12-es érték után a 13-as jön és nem a 12.5. Bár ennek nincs nagy jelentősége, mert a 12.5-ös beállítás úgy is 13-as értéket eredményez egy másik alaplapnál.

Szerencsére a monitorozó részben találunk egy olyan opciót, ami a CPU hűtőventilátor meghibásodása esetén kikapcsolja az alaplapot. Ám ha valaki brutális vízhűtéssel rendelkezik, akkor ezt érdemes letiltani, különben nem indul el a gép.

A CPU foglalat közepén egy kis termisztort, ez figyeli a processzor hőmérsékletét. A minél korrektebb mérés érdekében egy kicsit érdemes jobban megemelni a termisztort, majd hővezető pasztából egy kis pöttyöt tenni a tetejére és csak utána beszerelni a CPU-t. Érdemes megfigyelni, hogy a Socket A-s alaplapok többségénél a CPU foglalt nem ebben a helyzetben van az alaplapon, hanem 90 fokkal elfordítva. A CPU foglalat körül elhelyezett lyukak is nagyobbak a szokásosnál.

Jó nagy hűtőt szerelhetünk a processzorra, hiszen két oldalt elég sok a hely, így ezzel nem lehet problémánk, esetleg csak a hangjukkal. A chipset hűtőventilátora nem fordulatszámmérős, de így hangra jó minőségű lehet, mert tényleg nagyon csendesen üzemel. Bár léghűtés esetén ezt úgy is elnyomja a CPU hűtőventilátora.

A floppy csatlakozó az alaplap alsó részén helyezkedik el. Felette a két hiányzó IDE hely és HPT370-as vezérlő látható, illetve nem látható. Talán egy kicsit szokatlan, hogy az AMR csatlakozó lemaradt, hiszen már a legolcsóbb alaplapokon is megtaláljuk.

A alaplapot a következő összeállításban teszteltem:

Az CPU-nál az 1.1/1.33GHz-es jelölés alatt azt értem, hogy 1.1GHz-es (FSB 200MHz) CPU volt a gépben, de szorzó csökkentés és FSB emelés után 1.33GHz-en járt (FSB 266MHz), mint egy rendes gyári 1.33-as.

Így lehetőségünk nyílik összehasonlítani, hogy mit tud a memória 200 illetve 266MHz-en. A következő maximális sebességet (Tb. 1.33) sikerült elérni a SiSoft Sandra memória sebességmérőjével:

Egy A7V133-as alaplappal SD memóriával 133MHz-en az ALU/memóriára 520MB/s, míg a FPU/memóriára 620MB/s-os értéket kapunk a legjobb leállítással. Tehát "csak" ennyit dob az alaplap sebességén a DDR memória. Ez úgy 20% körül mozog együttesen. Ezt a memória Turbo beállításával értem el, felsorolok pár lehetőséget és eredményeit

Egyértelműen látszik, hogy a 266/200MHz nagyon sokat számít és a memória helyes beállítása is. Mert szerencsétlen esetben nem használjuk ki a lehetőségeket, akkor alig tud többet, mint egy jól beállított sima SDRAM-os AMD alaplap. És ha valaki eddig azon tanakodott, hogy 200 vagy 266MHz-es FSB-vel érdemes megvásárolni az adott CPU-t, akkor az eredmények alapján egyértelműen eldöntheti, hogy a 266-os a nyerő. Ráadásul 266-os általában a tuningot is jobban bírja. Persze ez az alaplapon is múlik és pl. a memórián is múlik.

Bár videokártya teszt eredmény nem tartozik szorosan az alaplap tesztjéhez, de olyan hihetetlen gyorsulást tapasztaltam, hogy megéri megnézni, mire volt képes egy V6800-as régi Geforce 256-os 32M DDR-es videokártya a 3Dmark 2000-el, összehasonlításul az ASUS A7V133-vel mért eredményeket is megadom, ez sima SD memóriás alaplap:

A teszthez hozzá kell tennem, hogy a tesztek folyamán a V6800-as videokártya nem 120/300MHz-es (GPU/Memória) beállítással döcögött, hanem 150/400MHz-el. A processzor és a frekvencia azonos volt, mindkét alaplapnál a leggyorsabb memória beállítással.)

És ami még jobb, a 3DMark2001-el ez a Geforce átlépte a 3000 pontot:

Nyugodtan mondhatja valaki, hogy egy GTS vagy egy Geforce 3 ezeket az eredményeket lepipálja... ez így is van, de ez csak egy Geforce 256-os. És arra érdemes odafigyelni, hogy egy 1G-re felhúzott Celeronnal, a tuningolatlan GTS 6200 pont körül muzsikál 3DMark2000-ben (16 biten), és itt egy remek alaplappal, sokkab brutálisabb CPU-val és némi videokártya tuninggal hasonló pontszámot értem el. Jó, természetesen tudom, ha egy GTS lett volna a KG7-es alaplapban, akkor úgy 8500-9000 körüli eredmény is elérhető, de tuning nélkül, pl egy Gladiac GTS "csak" 7500 pontot ér el ezzel az alaplappal. De a teszt előtt nem gondoltam volna, hogy ennyit dob még az A7V133 után is a videokártya sebességén a DDR-es alaplap.

Játékoknál is simán észre lehet venni a DDR-es alaplap "jelenlétét". Pl. ez Unreal Tournament 1024x768/16 bit Morpheus pályáján 1db "isten fokozatú" ellenfél esetén 140-150fps közötti sebességet mértem.

A memória sebessége nagyon szépen növekszik illetve csak növekedne, ha az FSB-t emeljük. 150-160MHz-es értékig simán elmehetünk, ami ugye 300-320MHz-et jelent a 266MHz-es DDR modulnak. Ezt a teszt alaplap chipsetje és úgy globálisan mindene jól bírta némi trükk után. Nevezetesen a chipset állandóan túlmelegedett. Levettem a hűtőjét és észrevettem, hogy csak a közepén van egy pici hővezető paszta. Normálisan bekentem a chip tetejét és egyből megszűnt ez a probléma.

Ám nem biztos, hogy célszerű iszonyú magas FSB-n jártatni a rendszert! A következő a probléma:

Kipróbáltam a memória Normal sebességű beállításban pont az a sebességet hozza 150MHz-en (BIOSban állított FSB), mint 133MHz-en Turbo beállításban. Viszont a tesztek alapján egy DDR modul sem viselte le Turbo módban a kvázi 300MHz-et, csak Normal módban. Így amit az FSB emelésével nyernénk, azt esetleg az időzítések lebutításával elveszíthetjük!

Összefoglalva:

Tényleg nagyon gyors alaplapról van szó. Ha nem valami butított videokártyát helyezünk bele, akkor meglepően jó eredményeket is elérhetünk. Úgy tűnik, hogy az alaplap nem megy bele kétesélyes játszmákba (lefagy vagy sem), mert azon a frekvencián ahol "bebootolt" a gép, ott atom stabil marad, semmivel nem tudtam ledöbbenteni. Tehát úgy tűnik, hogy nincs az, hogy működik pár órát és kvázi ok nélkül lefagy a gép. Igaz a teszt során vízhűtést alkalmaztam, így a CPU túlmelegedése elkerülhető. Egyenlőre talán az a tény szomorít el, hogy a tesztelt DDR modulokkal azt tapasztaltam, hogy nem bírják az erős túlhajtást (300MHz és környéke), csak butított időzítéssel. És hiába lehet állítani a DDR memória tápfeszültségét a BIOSban, ez a tapasztalataim szinte nincs hatással a memória tuningolhatóságára, ahol 2.52 Voltos beállítással nem bírta a memória ott 2.8 Volttal vagy felette sem. (Állítólag 3 Volt környékén már könnyen tönkremegy a DDR memória, de szerencsére ezt a tényt még nem tudom alátámasztani…)