Íme egy KT333-es chippel szerelt alaplap, vajon mennyit hoz egy KT133 illetve KT266A-os chiphez képest?

A DDR-es memóriák kezelését lehetővé tevő alaplapoknak se szeri se száma, nem csoda, hiszen nagyon sokan ezt keresik. Ebből is azok számítanak gyorsnak, melyek a 266MHz-es DDR modulokat is kezelik. Szó mi szó, ez még nem lenne nagy szám (manapság), hiszen az alaplapok többsége már képes erre. Ráadásul már a KT266A-os chipset sem számít nagy újdonságnak, hiszen kis hazánkba is megérkezett az első KT333-as chipsettel felépített alaplap. Még mielőtt teljesen az AMD processzorokra koncentrálnánk a KT333 láttán, ne feledjük az MSI SiS645-ös P4-es alaplapja kapcsán már szó volt a 333MHz-es DDR modulokról, mely ott nagyot szakított.

Most egy Soltek SL-75DRV5-ös KT333 chipsettel szerelt alaplapról lesz szó, ez Socket 462-es foglalattal rendelkezik, így AMD CPU-k befogadására alkalmas. Ha a KT333-as chipset sebességét ki szeretnénk használni, akkor nem árt egy 333MHz-es memória sem….

Itt jegyezném meg, hogy ha minden igaz jelenleg hivatalos úton mindössze három ilyen 256M-s memória modul van hazánkban, így nem valószínű, hogy ezt a számítástechnikai boltokban fel lehet lelni. Ebből egyet sikerült beszerezni a teszthez. Ám még mindig nem állnak a helyzete magaslatán ezek a modulok, hiszen 333MHz-en csak a CL2.5-ös beállítást bírják a CL2-est nem (pedig ez sokat számítana), de bízzunk benne, hogy később lesznek gyorsabbak is.

Kingmax gyármányú a memória, 16db 5ns-os négyzetes BGA chipből épül fel. Ez elvileg 500MHz-es tempót is lehetővé tenne!

Az említett Soltek (SL-75DRV5) dobozában ezeket találjuk:

Egyenlőre eléggé misztikus neveket adnak a Soltek alaplap típusainak, mert az SL-75DRV5 kapásból nem sokat mond, bár ez ízlés dolga. Talán érdemes megjegyezni, ha nem DRV5 hanem DRV4 a jelzés vége, akkor KT266A-os chip van az alaplapon!

Természetesen a chipset hűtő gyárilag az KT333-as chipre rá van szerelve, csak a fényképezés során szedték le.

Nézzük meg az alaplapot kicsit közelebbről:

Két DIP kapcsolósort is felfedezhetünk (az egyik a Printer port közelében, a másik az IDE csatlakozónál). Ezek segítségével be kell állítanunk a CPU FSB frekvenciát és a CPU szorzóját. Sajnos olyan BIOS-t csöppentettek ebbe az alaplapba, hogy ott a szorzót egyáltalán nem lehet állítani. Maximum a 12.5-ös szorzót kezeli, ez egyenlőre elég (AMD XP 2000+, vagy Tbird 1400MHz), de hogy majd a később megjelenő 2100+-os processzor beletehető-e vagy sem azt nehéz lenne megmondani, de egy BIOS frissítés ezen aligha segíthet.

Az FSB gyárilag 100MHz-re van állítva. Ugyan a BIOSból is állítható az FSB, de ha 100MHz-re van állítva a kapcsolókkal, akkor csak 132MHz-is lehet állítani. Ha 133MHz-re állítjuk, akkor már 200MHz a felső határ, amit bőségesen elég. Őszintén szólva "ez a kapcsolókkal beállítom és majd lesz valami" megoldás nem tűnik a legjobban, eleve sejtet valamit az alaplap overclock képességeiről...

A PCI helyekre ragasztott matrica segít kiválasztani a CPU-nak megfelelő szorzót, nyílván ezt később érdemes eltávolítani. A szorzóról még annyit, hogy ha auto detect-re állítjuk, vagyis ismerje fel a CPU szorzóját (szintén DIP kapcsolóval állítható), akkor a kapcsoló sor mellett található LED pirosan világít. Ha magunk szeretnénk a szorzót állítani, akkor nyílván azt kell beállítani, ami a processzor tényleges szorzója. Nem véletlenül írtam, hogy azt ami a "tényleges" azaz a gyárilag beállított szorzó, mert ha netán valaki arra adná a fejét, hogy összeköti a processzoron az L1 hidakat, hogy a szorzót csökkenteni, vagy növelni tudja, akkor az nem fog összejönni. Ugyanis az alaplap valamilyen módon észreveszi, hogy már szorzóval szeretnénk üzemeltetni a CPU-t és egyszerűen letiltja a működést (se hang se kép). Ugyan erre már van ellenszer, de nem egyszerű...

Még egy piros LEDet találunk az alaplapon, a memóriáknál a sarokban. Ha ez világít, akkor 2.5 Voltot kap a memória… nos a teszt során ez meg sem pislant…

Ez a táblázat a gyártó adatai szerint készült, de én akármennyire is kerestem sem az AGP feszültségének állítási lehetőségét sem a memória feszültségének változtatási lehetőségét nem találtam meg. Ezek a felhasználói kézikönyvben nem is szerepelnek, csak a gyártó honlapján olvashatunk ezekről.... már legalább ezt is tudjuk...

Említésre méltó még a BIOSban bekapcsolható RedStorm overclock rész. Ez "csupán" annyit tud, hogy elkezdi emelni az FSB-t és előbb utóbb lefagy a számítógép. Ekkor újra kell indítanunk a gépet és a CPU-t a megállapított maximális FSB-4MHz-en hajtja. Egy gyors tesztnek mindenféleképpen jó, de az egyáltalán nem biztos, hogy ezen a frekvencián stabil lesz a gép, erre valók a kísérletek!

Egészen biztos, hogy nem valami fényes overclock alaplap, hiszen a szorzó az L1 hidak összekötése ellenére sem állítható, és az FSB emelésével sem nyerhetünk sokat, hiszen 145MHz környékén már általában problémák vannak (itt is).

Érdekesnek találom a BIOSokban az olyan pontokat, amiről a kézikönyvben szinte nincs semmi. Mert a RedStorm overclocking rész teljesen ok, egészen a Spread Sperctum-ig. De a CPU/Chip/PCI/AGP Skew adjustról csak annyit írnak, hogy tiltani kell a helyes működéshez... akkor meg minek. Azért kipróbáltam mit lehet elérni, ha állítgatom (időzítés állítás), a CPU és a Chip rész megváltoztatásával iszonyú instabil lesz az alaplap, a másik kettő pedig semmilyen észlelhető hatást nem eredményezett.

A hőmérsékletméréssel is gondok vannak a "Temperatura 2" -55 fokon van masszívan. És, hogy még szebb legyen az élet, nézzük meg a telepítő CD-n lévő feszültség, hőmérséklet és ventilátor fordulatszám monitorozó program mit mutat:

Valószínűsíthető, hogy a 36 fok a CPU hőmérsékletre utalhat, mert a 201 fok egy kicsit durva lenne... Egyébként úgy tűnt, hogy a feszültségek nagyjából rendben vannak. Ja és még azt is érdekesnek találtam, hogy a 3db három pólusú FAN csatlakozó közül miért csak az egyikről képes leolvasni a fordulatszám információt. Az "Options" pontban elvileg lehetőség nyílik a CPU ventilátor fordulatszámának szoftveres szabályzására, vagy legalább is az állítására, de mondanom sem kell, ez sem működött. Na mindegy, ezen úgy is csak apróságok, látszik, hogy ez az alaplap a lehetőségek kincsestára, csak rá kell jönni miként kell üzemre bírni az egyes részeket... :-)

Itt állíthatjuk a memória sebességét. 100, 133 és 166MHz közül választhatunk. De a 100MHz-es beállításra csak akkor nyílik lehetőség, ha a CPU FSB-t 100MHz-nek állítottuk be a DIP kapcsolók segítségével, ha 133MHz van beállítva, akkor 133MHz/166MHz-en járhat a memória. De szerintem a 100MHz-es memória használatnak már úgy sincs nagy jelentősége. Ne feledjük, hogy a DDR miatt mindegyik memória frekvencia a duplájának felel meg! (Tehát nem 1MHz-es lépésekben emelhető a memória frekvencia.)

Már említettem, hogy nincs bőséges választék 333MHz-es memóriából, a teszt alanyon CL2.5-ös felirat volt látható (matrica). 266MHz környékén a CL2-es beállítás már nem probléma!

Nyerhetünk még egy kicsit a sebességen, ha a DRAM Command Rate nem 2T hanem 1T, valamint a System Perfomance rész "Fastest" beállításon van. Természetesen a Bank Interleave, DRAM Burst Length és Queue Depth helyes beállítása is növeli valamelyest a sebességet.

Azt tapasztaltam, hogy a System Perfomance leggyorsabb beállítása esetén a rendszer nem stabil, érdemes ebből visszavenni, valamint a DRAM Command Rate 1T-t is csak akkor bírja a szerkezet, ha a modul a DIMM1-es foglalatban van!

Kipróbáltam mi van akkor, ha 266/333MHz-es modulokat vegyítek a foglalatokban, nos 266MHz-ig nyílván semmi gond, de ha a 333MHz-es beállítást is szeretném kihasználni, akkor nincs esély a gép elindítására (5 másodpercenként resetel), de ez nyílván a memória moduloktól is függ.

Ledöbbentően keveset számít az, hogy 333MHzes sebességen üzemeltetjük a memóriát vagy 266MHz-en. De ennek nyílván az az egyik fő oka, hogy 266MHz esetén a CL2-es beállítás is OK, de 333MHz-en már csak a CL2.5.

Ezt produkálja egy 266MHz-es FSB-vel rendelkező AMD XP CPU-val az alaplap ha a memória szintén 266MHz-es tempón van. Ne feledjük az SiSoft Sandra 2001te verziójával készült és nem a 2002-vel. Itt ALU/RAM illetve FPU/RAM lett feltüntetve, míg a tesztprogram 2002-es változatánál Buffered MMX/SSE szerepel, így ez kapásból kb. 2x magasabb MB/s értéket produkál. Így csak az azonos verziókkal készült eredményeket érdemes összevetni.

Ez a 877/946MB/s-os eredmény volt a mamit az előbb leírt beállításokkal ebből az alaplapból ki lehetett hozni. Igaz az előbb azt írtam, hogy ténylegesen nem sokat számít 266/333 kérdés, de ez a nem sok annyit jelent, mintha egy KT266A-os chipsettel megáldott alaplap teljesítményébe még egy jó öreg Intel BX440-es sebességének felét belepréselték volna....

Szerencsére egy KT266A-os chipsettel szerelt alaplappal is összehasonlíthatjuk a KT333-as chip memória átviteli sebességét.

Gondoltam nem árt, ha megnézzük mennyit számít a gép grafikai teljesítményében az alaplap. A teszt gép a következő volt (csak a lényeges elemek):

A teszt gép Geforce 256-os videokártyája lassacskán kívánnivalót hagy maga után, de nem volt más kéznél. Így csak olyan jellegű összehasonlító mérést érdemes elvégezni, ahol korábban ugyanezt a videokártyát használtam. Kicsit érdekes lesz a felhozatal, mert lesz itt minden (Celeron processzoros gép stb.). Ezért az alábbi 3DMark2000-es mérési eredményeket tekinthetjük úgy is, hogy miként teljesít egy videokártya adott konfiguráció esetén…

Íme 6 konfiguráció produkciója 3DMark2000-ben (default, (1024x768/16bit) benchmark)

Mindenesetre az látszik, hogy nem valami csiga a teszt alaplappal felépített rendszer, bár nehéz az összehasonlítás, mert a többi konfigurációban a CPU és az alaplap is más.... de azért ez is ad némi útmutatást.