Egyre nagyobba választék a KT333-as chipsettel szerelt alaplapokból, íme egy az MSI-től...

Az MSI KT3 Ultra jelzésű alaplapja nagyon jól sikerült. Bár még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, de szinte biztos, hogy kedvelt lesz a hazai piacon is. Főleg azért, mert igen kedvező ár/teljesítmény mutatója. A bemutatott alaplap a Kelly-Tech-től származik és a Noer-Sys Computeren keresztül jutott el a tesztelés fázisába.

Igazi csemegének ígérkezik, hogy a Realtek gondoskodott a profinak mondható 6 csatornás audioról.

Mielőtt az audio részre rátérnénk nézzük meg a milyen Bracket-ek járnak az alaplaphoz:

Az alaplapon eleve találunk 3db audio (jack aljzat) csatlakozót. Ezek alaphelyzetben 1db audio kimenetet és két audio bemenetet jelenteken (Line-in és Mic-in). A hatcsatornás analóg kimenethez eleve kell legalább 3db audio sztereo jack aljzat. Van olyan megoldás is, ahol a bemeneteket átkapcsolhatjuk kimenetnek, így a mikrofon bemenet és a vonali bemenet kapásból kimenet lesz. De van olyan eset, amikor ez nem túl jó megoldás, hiszen ha valakinek van egy TV tuner a gépében, akkor a tuner audio részhez általában nem árt, ha van audio bemenetünk is.

Az MSI ezen alaplapjánál attól függően, hogy 2/4/6 hangfallal rendelkezünk kihasználhatjuk az S-Bracket előnyeit. Ez az előző képen a középső egység. Ide kivezethetünk további analóg kimeneteket, de ezek sajnos egy kártyahelyet elfoglalnak, így aki nagyon teletömi a gépét kártyákkal, az biztosan szomorúan néz mindhárom Bracket-re. Az analóg kimeneteket és az SPDIF bemenetet is tartalmazó Bracket-et talán megéri beépíteni, és az egyik USB portokat tartalmazó egység is jól jöhet. Ha jól sikerült megfejtei a leírást, akkor 2db USB 2.0 és 4db USB 1.1-es portunk lehet a gép hátulján, ha a bővítő egységet (Bracket) beépítjük. Ezek közül az egyik 4db LEDdel is fel lett "turbósítva", ezek jelzik a POST folyamat (gép indulása, a boot kezdetéig tart) lépéseit. Ha valami probléma van, akkor a LEDek és az alábbi táblázat segítségével következtethetünk a problémára.

Tény és való, hogy még ha következtetünk is az esetleges hiba okára aligha tudjuk majd orvosolni, de remélhetőleg erre sosem lesz szükség.

A teszt gépben egy Leadtek 6x Sound hangkártya és hozzá egy Jazz J-9940 200Wattos 5.1-es hangfal volt (utóbbi valóságos teljesítmény, szép nagy hangfalak), mielőtt ez az alaplap belekerült. Az említett hangkártya a Jazz hangfalakkal döbbenetesen jól szól. Miután MSI KT3 Ultra integrált audio vezérlőjére bíztam mind a 6 hangfalat azt tapasztaltam, hogy továbbra is nagyon jól szólnak, nem igazán lehetett észrevenni, hogy rosszabb lenne. Így egészen biztos, hogy az alaplap kiválasztása során érdemes figyelembevenni, hogy a KT3 Ultra választása esetén a minőségi hangkártyát megspórolhatjuk, ami legalább 15eFt-ot jelent.

A szorzót 14-es értékig állíthatjuk, így egészen biztosan használható benne majd a 2100 és 2200+-os CPU-is. De ezeket a CPU-k különböznek a 2000+ alatti CPU-tól, mert ha pl. egy 1600+-os CPU-t szorzó "unlock" után 12.5-ös szorzóra állítunk át, akkor nagy valószínűséggel működni, fog, de a pl. a 14-es szorzót nem állíthatjuk be (ezeknél max. 12.5-ig állíthatjuk).

Változtathatjuk a CPU magfeszültségét is és a DDR és AGP feszültségét is. Bár utóbbi kettőnek csak elméleti jelentősége van, mert az esetek 99.9%, ha overclockra kerül a sor, akkor a utóbbi két feszültséget növeljük, az aligha segíthet a gép stabilitásában.

A memória beállítási lehetőségei is jók. A teszt során még mindig 333MHz-es CL2.5-ös beállítást bíró 256Mbyte-os modulokat használunk, így a leggyorsabb beállításokat még mindig nem tudtuk kipróbálni. A memória frekvencia HCLK HCLK+33MHz és HCLK-33MHz helet. A "Host Clock" (HCLK) a fennti kép második sorában szerepel. Abban az esetben ha 200MHz-es FSB-vel rendelkező CPU kerül az alaplap processzor foglalatába, akkor a memóriát maximum 266MHz-en használhatjuk a 333MHz-es alaphelyzetben nem érhetjük el (csak CPU tuning útján).

A teszt során az SDRAM 1T Command bekapcsolható volt (nem fagyott a rendszer) és a Fast Command Ultrára állítása is tovább növelte a rendszer teljesítményét. Nézzük először a "csiga" beállítás eredményét, ami jelen esetben HCLK+33MHz-es memória frekvenciát (333MHz) jelent, a többi az előző képnek megfelelően volt beállítva:

Az SDRAM 1T Command engedélyezése és a FAST Command Ultra beállítása ennyit növelt a rendszer memória kezelési sebességén:

Hát ez bizony jelentős növekedést eredményezett a SiSoft Sandra 2001 mérései szerint. Ne feledjük a Sandra 2002-es verziója nem ugyanazokat méri, így fordulhat elő, hogy egy gyengébb alaplap pl. Celeron processzorral látszólag hasonló MB/s-os eredményt produkál. Csak az azonos verziójú programmal készült eredményeket hasonlítsuk össze (2002-es változatánál Buffered MMX/SSE szerepel)!

Nemrég egy SL-75DRV5 szintén KT333-as chipsettel szerelt alaplapot is kipróbálhattam, így lehetőség nyílik az azonos CPU-val történő összehasonlításra:

Nem eget rengető a két alaplap között a különbség, bár azért érdekes, hogy az azonos chipsettel szerelt alaplapok között is mérhető a memória kezelési sebesség különbség...

Összehasonlításul két "klasszikusnak" mondható alaplap azonos körülmények között produkált (MB/s) memória átviteli sebesség értéke:

Egyenlőre csalóka a helyzet, mert egy KT266A Chippel ellátott alaplap a leggyorsabb memória beállításokat lehetővé tevő memóriával esetleg ugyanarra a sebességre képes, mint a KT333-es chipset. De remélhetőleg lesz KT333A is és előbb utóbb megoldódik ez a memória mizéria, és akkor helyreáll a rend.

A feszültségek nagyjából rendben vannak, de a hőmérséklet mérő rész kicsit gázosnak mondható (a kijelzés biztosan). Ugyanis a teszt során történt egyszer, hogy a CPU ventilátort egy kábel megakasztotta, a hűtő tűzforró lett a gép rendben le is kapcsolt és megóvta a CPU-t a károsodástól (ez nagyon pozitív), de forró hűtővel sem volt hajlandó 45 foknál többet mérni, pedig már a borda is melegebb volt. De inkább az a fontos, hogy ha leáll a ventilátor, akkor figyelmeztet és le is kapcsol ha baj van. A hangjelzésnél nagyon pozitív dolognak tartom, hogy nem bízták a PC ház előlapjánál található kis hangszóróra a jelzést, mert ez vagy beköti a felhasználó vagy nem, hanem külön hangszóró van az alaplapon.

Mivel nem volt értelme RAID-et használni a teszt során, így a BIOSban kikapcsoltam a RAID lehetőséget, mert így nem kellett egy csomót várni az indítások során, hogy detektálja, hogy nincs RAID és nyomi egy "ESC-et", hogy OK tudom, hogy nincs RAID, de azért bootolni szeretnék.

Olyan hihetetlen tempóval indul az alaplap (mondjuk ez a CPU-n is múlik), hogy a monitoron majdhogynem meg sem jön a fény, amikor a Windows már betöltődött (Win Me). No azért ez egy kis túlzás, de a lényeg az, hogy a winchester (Maxtor 7200RPM ATA100) még észbe sem kapott az induláskor, amikor az alaplap a HDD-t detektálni szerette volna és ennek az lett az eredménye, hogy nem találta meg, így panaszkodott a rendszerlemez hiányára. Amikor kikapcsolt állapotból indult a gép, akkor általában kapásból gyakran elsiklott a HDD felett és nem vette észre. De ez reset után sosem fordult elő. 3db HDD állt rendelkezésre, ebből 2db Maxtor 40G és egy Maxtor 20G. Ezek közül mindkét 40G-s winchesternél ezt tapasztaltam, a 20G-vel nem volt semmi gond. Így végre rájöttem mi értelme van egyes alaplapoknál a IDE delay pontnak a BIOSban. De elképzelhető, hogy ezt egyetlen másik HDD-vel sem csinálja, csak nekem nem volt szerencsém...

Végezetül ezen a kissé sárgás képen az alaplap tartozékai szerepelnek. Táblázatosan:

Ennyi fért bele a mostani tesztbe, de még végezetül annyit, hogy miután minden szükséges driver a helyén volt mindenféle nyüstölés elleére stabil maradt a rendszer. Ez nagyon fontos, hiszen nincs annál bosszantóbb, mint amikor pl. munka közben pl. resetel egyszer a számítógép, vagy látszólag ok nélkül lefagy. Az sem elhanyagolható, hogy kitűnő overclock alaplappal van dolgunk!