A memóriát úgy kell elképzelni, mint egy fiókos szekrényt. A fiókokban egy-egy karakter rakható. Egy karakter nyolc elemi adattal tárolható.( 0-ás vagy 1-es értékű bittel ). Ezt a nyolc elemi adatot nevezzük bájtnak ( byte ). Tehát amikor a billentyűzeten megnyomom az A betűt, akkor egy bájtot használok el. Így a fiókos szekrényemben igen sok fióknak kell lenni ahhoz, hogy sok adat férjen el benne, azaz a programjaim minden további gond nélkül működjenek. Mint ahogy a rendes mértékegységeknek van többszöröse, a bájtnak is (kilobájt, megabájt, gigabájt).

Nem mindegy, hogy a memóriánkban lévő adatokat a számítógép milyen gyorsan tudja kiolvasni. Ez az érték általában 15-100 ns között változik ( 1 ns: egy milliárdod másodperc ).

Többféle memória van a számítógépben. A csak olvasható ROM; az írható és olvasható memória a RAM; a CMOS RAM; a gyorsítótár a CACHE RAM.

A ROM a gép kikapcsolása után sem veszti el tartalmát. Úgy tekinthetjük, mint azt a szekrényt, amelynek fiókjai tele vannak. Bele nem nyúlhatunk, meg nem változtathatjuk tartalmát. ( Az esetek többségében! ) Itt tárolják azokat a programokat, amelyekre a számítógépnek mindig szüksége van. Léteznek speciális ROM-ok, amelyek újraírhatók. Ilyen a programozható ROM a PROM.

A RAM tartalmát a néhány másodperccel a gép kikapcsolása után elveszti. A RAM a számítógép operatív tára, a CPU közvetlen kapcsolatban áll vele. Ez azt jelenti, hogy egy gépi utasítás hatására írhat bele, vagy olvashat belőle. Ezért a RAM tartalma állandóan változhat. Ahhoz, hogy tartalma megmaradjon állandó frissítésre van szükség.