FŐOLDAL

KAPCSOLAT

MÉDIAAJÁNLAT


REGISZTRÁCIÓ HÍRLEVÉL
PC-ÁRUHÁZ DRIVERS SZAMITOGEP Antivirus SZAKÜZLET

· Friss (Célkeresztben)
·  RAID elméletben és gyakorlatban
·  Hogyan készítsünk Service Pack Integrated CD-t?
·  Kezdőknek: WinZip 3.
·  Kezdőknek: WinZip 2.
·  Kezdőknek: WinZip 1.
·  Kezdőknek: szövegszépítés 3
·  Kezdöknek: szövegszépítés 2
·  Kezdöknek: ötletek a REGISTRY használatához 3.
·  Kezdőknek: ötletek a REGISTRY használatához
·  Kezdőknek: ötletek az Excel használóinak 4.
·  Kezdőknek: ötletek az Excel használóinak 2
·  Kezdőknek: ötletek a Word használóinak 3
·  Kezdőknek: ötletek a Word használóinak 1
·  Kezdőknek: ötletek a Windowshoz 2.
·  Kezdőknek: képeslap karácsonyra
·  Kezdőknek: a kezes Word.
·  Kezdőknek: monitorok
·  Kezdőknek: botkormány és társai
·  Kezdőknek: MODEM I. (analog modemek)
·  Kezdőknek: grafikus kártyák
· PC tippek > Célkeresztben
· Haladóknak: a memória
Dátum : 2001-07-24 18:47:47
Szerző : Smiley


Tudvalevő, hogy egy számítógép második legfontosabb tulajdonsága, hogy mennyi és milyen memória van benne. Mostanában csak vesszük a modulokat esztelenül, hogy kielégíthessük egyre javuló processzoraink információéhségét, de vajon hányan tudják, hogy valójában mit is vesznek?

Mi történik abban a kis chipben elképesztő sebességgel? Hogyan kezdődött, milyen volt az első memóriamodul és merre mutat a jövő iránytűje?

A RAM(Random Access Memory, a memóriában tárolt adatokat tetszés szerinti sorrendben lehet kiolvasni illetve beírni)-történelemben talán a legelső a DRAM (Dynamic RAM) volt, amelyben az információ megőrzéséhez másodpercenként több százszor fel kell frissíteni az adatokat. A RAM-ok memóriacellákból épülnek fel, melyek két elemből állnak: egy kondenzátorból és egy tranzisztorból. Egy cella egy bitet képes tárolni, aszerint, hogy a kondenzátornak van-e töltése vagy nincs. Ha van töltés, az logikai 1-est, ha nincs, az logikai 0-át jelent.) Némely DRAM-chipnek külön vonala van adatkivitelre és bemenetre, van, amelyik egyet használ mindkét irányra. Ezek a vonalak tehát azt továbbítják, hogy az adott kondenzátor töltött-e avagy sem. Pontosan ezért van szüksége a DRAM-nak ennyire sűrű frissítésre, mert az ekkora méretű kondenzátorok roppant kevés ideig tartják meg a töltésüket, szinte semeddig, azaz az eltárolt 1-esek nullára változnának. A legrégebbi frissítési technika az az, hogy periodikusan egy látszólagos kiolvasási műveletet hajtanak végre az összes cellán, de a kimeneti eredményt figyelmen kívül hagyják. Ez akkor azért volt jó megoldás, mivel a DRAM-cellák kiolvasás után azonnal újratöltődnek, ha töltöttek voltak annakelőtte. (A gép csak úgy tudja kideríteni, hogy a kondenzátor töltött-e vagy sem, hogy kisüti azt egy bitvonalra, ezért a chipeket eleve úgy tervezik, hogy ahol 1-es tárolódott, azt feltölti újra.) Újabb módszer az, hogy memória-alrendszereket használnak arra, hogy felfrissítsék saját magukat. Persze egy memóriacellának nem sok értelme lenne, mátrixokba, azaz sorokba és oszlopokba vannak rendezve, ezek alapján hivatkozik rájuk a processzor.

A következő lépés az FPM (Fast Page Mode) DRAM volt, amellyel kevéssel nagyobb sebességet lehetett elérni, mint a szimpla DRAM-mal.



Ha a kiolvasás ugyanabból a sorból történik, akkor a memóriavezérlőnek nem kell újra kiadni a sorhivatkozást, mert a RAM azt addig megőrzi, amíg újat nem kap, ezért csak az oszlophivatkozással kell foglalkoznia.

EDORAM: A hagyományos DRAM-hoz képest 10%-kal gyorsabb. Másodlagos memóriákat adtak a memóriához, ezek stabilan tartották az információkat kiolvasás után, hogy azok biztosan elérjnek a CPU-hoz, vagyis azok tovább maradtak olvashatóak. Ezalatt a memória frissítést hajt végre. A DRAM-ban másodlagos tár hiányában a frissítés alatt várakoznia kellett a CPU-nak.



SDRAM-ami manapság még a legelterjedtebb fajta. Synchronous DRAM: a memória a processzor órajeléhez van igazítva, megspórolva ezzel az időzítéshez szükséges várakozásokat.



Szót kell ejtenünk az úgynevezett SRAM-okról is, amely a DRAM-tól abban különbözik, hogy nincs szüksége frissítésre, cellái flip-flop (billenő) áramkörökből állnak, itt az áramvezetés iránya hordozza az információt. Ez sokkal gyorsabb, mint a töltéstárolásos megoldás, ezért cache-memóriának szokták haszálni.

Az SDRAM versenytársa volt piacra kerülésekor a CDRAM, melynek a lényege, hogy cache-t adtak a memóriához, de magán a chipen. A cache pedig gyorsabban tudott reagálni a CPU kéréseire.

Elérkeztünk a mostanában a közvéleményt leginkább érdeklő kérdéshez: DDR SDRAM vagy RDRAM, vagyis RAMBUS? A DDR rövidítés a Double Data Rate-et takarja, azaz kétszeres adatsebesség. Csúcsmodell grafikuskártyákon már régóta használják, a világ első DDR RAM-ot támogató alaplapi lapkakészletet 2000. októberében mutatta be az AMD. Az SDRAM továbbfejlesztett változata, de adatátviteli képességének kétszeresével szolgál: Az órajel fel-és lefutó élét is képessé tették adatátvitelre, tehát egy órajel alatt két adatcsomagot tud továbbítani.



Nemsokára elkészül majd a DDR-II, amely maximum 553 Mhz-en üzemelhet majd. Megkülönböztetésre nem a frekvenciát, hanem az elérhető elméleti sávszélességet használják, pl: 100 Mhz-es buszsebességű RAM 64 bites adatbuszon 200 Mhz-es effektív frekvemnciával 1,6 GB adat átvitelére képes. (Ez tízszerese az SDRAM-nak) Őt tehát PC1600-nak hívják.

A RAMBUS is DRAM, de más elven működik. (A cellák ugyanazok) Soros kiépítésű a memória, nem párhuzamos.(egy 64 bit széles adatbuszt 8 darab 8 bites elem alkot egy SDRAM-ban) Egymás után vannak kapcsolva 16 bites elemek, így hát az adatcsatorna mindössze 16 bit széles, mégis 400 Mhz-en is képes működni, ráadásul ez is oda-vissza tudja szolgáltatni az adatokat.



Az adatátviteli sebesség itt is 1,6 GB/sec, de van még egy nagy előnye: több ilyen csatorna is működhet egymással párhuzamosan, pl az i850 chipset kettőt használ, ez pedig már 3,2 GB/sec.
Pillanatnyilag a DDR RAM még mindig olcsóbb, mint a RAMBUS, mivel az utóbbinak teljesen új gyártósorokra, alkatrészekre van szüksége, míg a DDR sokkal könnyebben legyártható, a másik probléma pedig a RAMBUS teljesen eltérő csatolófelülete. A harc folyik, a P4-es processzorok ára csökken, ezzel az őt támogató alaplapok árai is, ezért az utóbbi időben kissé megnőtt a kereslet az RDRAM-ok iránt. A DDR-t viszont egyre több alaplapi chipsetgyártó támogatja, és az ára is csökken, egyre jobban közeledik az SDRAM-ok árához.


Kapcsolódó hírek/cikkek:
Kezdőknek: a memória

· Hozzászólások
Tyupi - 2002-05-03 15:51:20 válasz erre
En is meg vagyok elegedve a RAMBUS -szal 2*256@460 MHz ;>
DanyBoy - 2002-05-03 15:49:12 --= nem regisztrált =-- válasz erre
Én is egyetértek!

Nekem RAMBUS RAM-om van, és nagyon meg vagyok vele elégedve!
Nagyon sokat húz a gépen! 256Mb(2x 128Mb, mert ez ugyebár csak párosan működik) 400Mhz-es!
Azzal pedig én is egyetértek, hogy nem csak "kezdőknek", hanem "haladóknak" is kellene ilyen stílusú cikkeket írni!
Más témákban is!

Pl.:Videokártya, hálókártya stb...

Nem tudom, hogy kinek kellene szólni ilyen jellegű gonddal, de mindenképpen cselekedni kellene...

Sok szerencsét!

Dani
Pandy - 2001-08-14 18:23:45 válasz erre
Egyet értek Sanyival..
Még több hasonló cikk kellene. Pl. videokártyák, hálókártyák stb..
üdv.
Pandy
szia - 2001-07-30 15:58:08 válasz erre
Tulajdonképpen több féle módon is idejuthatsz a főoldalról. Pl.: felső menüsor, kiemelt cikkek. Erre gondoltál?
Sanyi - 2001-07-27 18:59:00 válasz erre
Hupsz! még is tudom, hogy ki követte el :))
Sanyi - 2001-07-27 18:57:33 válasz erre
Nem tudom ki követte el ezt acikket, de nagyon jó. Ne hagyjátok abba ezeket a cikkeket. Jó lenne, ha külön link lenne nekik. (eddig én nem vettem észre, hogy lett volna):)
Jó munkát:)
 
 
© szamitogep.hu